Magyar kutatók is hozzájárultak egy csillagközi üstökös részletes leírásához.
Július 1-jén fedezték fel az LSST égboltfelmérés közben a Naprendszeren túlról érkező harmadik csillagközi üstököst, az 3I/ATLAS-t, amelyről a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium rögzített képeket, és egy magyarok által is jegyzett tanulmány is készült az üstökös méréssorozatáról, olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közleményében.
A 3I/ATLAS az emberiség által megfigyelt harmadik olyan égitest, amely egy másik csillagrendszerből érkezik. Az első, az 'Oumuamua (1I/2017 U1), egy erősen elnyúlt, 100 méter körüli égitest, 2017-ben bukkant fel amely gyorsan látókörünkön kívülre került. A második csillagközi objektum, a 2I/Borisov 2019-ben jelent meg, és már klasszikus értelemben is üstökösként viselkedett: a magot körülvevő látványos porkómát és csóvát produkált. Viszonylag gyorsan áthaladt a Naprendszeren, így csak néhány hónapnyi adat gyűlt róla össze.
A 3I/ATLAS üstökös különleges jelenség, hiszen minden eddigi csillagközi üstökösnél hosszabb ideig lesz megfigyelhető. Júniusban, amikor először feltűnt, körülbelül olyan távolságra helyezkedett el a Naptól, mint a Jupiter, és azóta is a Naprendszer belseje felé halad. A napközelségét 2025. október 29-30. környékén éri el, amikor már a Mars pályáját is túllépve közelíti meg a Napot. Ekkor a Föld a Nap túloldalán fog tartózkodni, így viszonylag távolról, de a Naphoz közeli irányból figyelhetjük majd meg. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az üstökös aktivitása valószínűleg hónapokkal a napközelség után is megmarad, így a távolodás során is kitűnő megfigyelési célpont marad, különösen 2026 elején, amikor ismét javulni fog a láthatósága.
A Rubin Obszervatórium által készített fényképek már június 21-én világosan megmutatták az üstökös kómáját, amely a latin "coma" (haj) szóból ered, és a mag körüli fényes gáz- és porfelhőre utal. A legtöbb felvételen az üstökös jól elkülönül a háttér csillagaitól, így lehetőség nyílik a zavartalan elemzésre. Érdekes megfigyelni, hogy a kóma mérete az idő előrehaladtával növekedett, július elejére pedig már körülbelül 10 ezer kilométeres kiterjedést ért el. A megfigyelési adatok lehetővé tették az üstökös portermelésének pontos mérését is. Eredményeink szerint az üstökös fényessége rövid távon nem mutatott jelentős ingadozást, anyagtermelése viszont időben meglepően egyenletesen alakult. A mérések alapján a 3I/ATLAS magjának sugara körülbelül 5,6 kilométer, ami lényegesen nagyobb, mint a 2I/Borisov magjának mérete. A csóva irányát tekintve viszont meglepő jelenség tapasztalható: úgy tűnik, mintha az üstökös a csóvát maga előtt tolná. Ez a jelenség valószínűleg a perspektívának köszönhető, mivel az üstökös csóvája fizikailag a Naprendszerből kifelé mutat, és az aktuális rálátásunk szöge hozzájárulhat ahhoz, hogy ez az ellencsóva-szerű hatás kialakuljon.
A Rubin Obszervatórium Naprendszer tudományos konzorciuma (Solar System Science Collaboration, SSSC) által jegyzett tanulmányban két kiemelkedő magyar kutató, Szabó M. Gyula és Szigeti László is részt vesz. Ők már hosszú évek óta aktívan dolgoznak az LSST Naprendszer-kutatási programjában. A legújabb cikkben közvetlenül hozzájárultak a többszínű fotometriai adatok kalibrálásához és értelmezéséhez, valamint a portermelési számítások elvégzéséhez és a pozícióadatok összegyűjtéséhez.
