Magyarország élelmiszerárai: aggasztó gyakorlatok kerültek napvilágra

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke levelet intézett több érdekképviseleti szervezethez, amelyek az alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit képviselik. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a szervezetek által rendszeresen közzétett áremelési közlemények potenciálisan veszélyeztethetik a tisztességes piaci versenyt, valamint hozzájárulhatnak az inflációs nyomás fokozódásához – tette közzé a versenyhatóság.

A GVH szerint több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezet esetében is általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki, melyek szerint némely termékek árának emelése szükséges. Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba, figyelmeztette a különböző érdekképviseleteket, hogy az alkalmazott üzleti gyakorlatok valószínűleg egy egységes árképzési rendszerhez vezethetnek, ami tovább növelheti az inflációs nyomást. Kiemelte, hogy

Az alapvető élelmiszerek ára folyamatosan emelkedik, és ez a jelenség szoros kapcsolatban áll az érdekképviseletek által közzétett közleményekkel, amelyek az áremelések szükségességét indokolják. A háttérben feltételezhetően ok-okozati viszony húzódik meg, amely a piaci dinamikák és a termelési költségek változásait tükrözi.

Ezeket figyelembe véve a GVH elnöke hangsúlyozta, hogy "a közlemények közzététele olyan összehangolt áremelkedést eredményezhetett, amely a versenytörvény hatálya alá tartozik. Különösen egy inflációs piaci környezetben ez a jelenség olyan koordinált árpolitikát idézhet elő, amely ellentétes az önálló piaci döntések meghozatalára vonatkozó elvekkel."

A vállalkozások közötti megállapodások versenyjogi szempontú értékelésének alapja abban rejlik, hogy a cégek saját piaci döntéseiket függetlenül hozzák meg, elkerülve a versenytársakkal való összehangolt magatartás gyakorlását.

A GVH elnöke ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes lenne átgondolni az élelmiszerpiacokat érintő információcserét és a közlemények kiadásának gyakorlatát. A cél az lenne, hogy olyan módosításokat hajtsanak végre, amelyek elősegítik a versenyt, miközben figyelembe veszik a termelők és feldolgozók érdekeit is. Fontos, hogy elkerüljük az összehangolt áremeléseket, mivel ezek a fogyasztói árak drámai növekedéséhez vezethetnek.

A versenytörvény 36. § (4a) bekezdés a) pontja értelmében a felszólító levél nem tekinthető a jogsértés hivatalos megállapításának. E levelek célja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kifejezze aggályait a fent említett piaci magatartással kapcsolatban, támogatva ezzel a jogkövető tevékenységet. A címzett számára lehetőség nyílik arra, hogy 60 napon belül, önkéntes válaszadási keretében, tájékoztassa a GVH-t a levél tartalmával összefüggő álláspontjáról, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen intézkedéseket hozott vagy tervez a jogszerű magatartás helyreállítása érdekében.

A felszólító levél ugyanakkor lehet súlyosbító tényező is abban az esetben, ha a tiltott magatartás nem szűnik meg és az ellen a Gazdasági Versenyhivatal - hatáskörének keretei között - fellép. Amennyiben versenyfelügyeleti eljárásban bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont nem jogszerű magatartást folytatott, akár jelentős bírságra is számíthat (az előző éves nettó árbevétel maximum 13%-ára).

Az utóbbi időszakban többször is előtérbe került az élelmiszerinfláció kérdése. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezi az árfigyelő rendszerének bővítését, és már lefolytatta a szükséges egyeztetéseket az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) is.