A Direkt36 legújabb riportjában szívszorító kórházi élmények kerülnek a középpontba, ahol a betegek magukra maradnak, tájékoztatás nélkül szenvednek, és megaláztatásokkal kell szembenézniük. Az írás feltárja a hazai egészségügyi rendszer hiányosságait és

Az oknyomozó portál információi alapján gyakori jelenség, hogy a kórházak nem nyújtanak elegendő tájékoztatást sem a betegeiknek, sem a hozzátartozóiknak arról, hogy pontosan mi zajlik az ellátásuk során.

2023 augusztus elején egy, a Semmelweis Egyetem klinikájának sebészetén fekvő 72 éves nő sírva hívta fel lányát: a Direkt36 szerint

az orvosok ekkor közölték vele, hogy csípőből amputálni akarják a lábát.

Az oknyomozó portál információi szerint a nő egy makacsul gyógyuló seb miatt került a sebészetre, ám családja megnyugodva érkezett, hiszen jó híreket hallottak a klinikáról. Néhány nappal később, amikor a lánya a megszokott kórteremben kereste édesanyját, nem találta őt ott. A nő egy másik szobában volt, elkülönítve, az ajtaján pedig egy figyelmeztető felirat hirdette a veszélyt: MRSA. A lánya azonnal érdeklődött az orvosnál édesanyja állapota felől, de a válasz megdöbbentő volt: a főorvos szerint "ilyen betegünk régen volt", így nem lehetett igaz a kiírás. A lánya saját megfigyelései szerint viszont egy MACI nevű baktériumot diagnosztizáltak az idős nőnél. Az igazság csak a későbbi vizsgálatok során tárult fel:

Valójában mindkét baktérium behatolt a szervezetébe, és ezzel egy különleges, de kihívásokkal teli helyzetet teremtettek.

Az idős nő lányának arra panaszkodott, hogy "olyan, mintha valami rágná a sebet". A lábát amputálták, de nem segített, hosszú szenvedés után végül szeptember elején a nő elhunyt. Lányát azóta is az foglalkoztatja, elrontott-e valamit.

A portál beszámolója alapján hasonló kihívásokkal néz szembe az a 34 éves nő, aki 2022 karácsonyán várandós lett, és a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegén találta magát koraszülés veszélye miatt. Babája végül 2023 január közepén jött a világra császármetszéssel. Azonban a műtét előtti időszakban az ötágyas kórteremben kellemetlen helyzetbe került, hiszen ágytálat volt kénytelen használni, és paraván hiányában nem volt lehetősége a magánélete védelmére.

A gyermek egészségesen született, de a nő laboreredményei aggasztó irányt vettek. Az orvosi csapat fertőzésre gyanakodott, ezért úgy döntöttek, hogy meg kell tisztítani a méhét. Azonban a nő számára nem adtak részletes tájékoztatást arról, hogy mi fog történni. Mikor belépett a műtőbe, egy papírt nyomtak a kezébe, amelyen a beleegyezését kellett adnia a beavatkozáshoz.

A nő arról számolt be, hogy nem kapott részletes tájékoztatást a benne felfedezett fertőzésről. "Másnap meglátogatott az orvos, és egyfajta viccelődés keretében közölte, hogy négy problémát találtak, ami nem túl kedvező, mivel háromnak nem lett volna szabad ott lennie" - mesélte. Végül január végén, hosszú antibiotikumos kezelés után hagyhatta el a kórházat, de kifejezése szerint az orvosok nem kezelték őt partnerként a gyógyulás során.

A Direkt36 már évek óta foglalkozik a kórházi fertőzések témájával, és legújabb írásukban aggasztó megállapításokat tettek. A tapasztalataik alapján a páciensek nemcsak a fertőzések által okozott fájdalmakkal néznek szembe, hanem méltánytalan bánásmódban részesülnek, gyakran magukra hagyva érzik magukat, és hiányos információkkal küzdenek a kezelésükkel kapcsolatban.

Egy szívszorító történetet osztottak meg egy kerekesszékes kismamáról, aki a Semmelweis szülészetén élt át megdöbbentő élményeket. Az asszony elmondta, hogy hosszú órákon át kénytelen volt a saját vérében és magzatvizében ülni, mivel az osztály nem volt akadálymentesített, így nem tudott tisztálkodni. Az eset során egy ápoló megjegyzése is mélyen megrázta őt, miszerint "nem engedné, hogy kerekesszékeseknek gyereke legyen". Orvosa lekezelően közölte vele, hogy a magzat egészsége kérdéses, de már túl késő ahhoz, hogy elvetesse. Végül a kisbaba egészségesen született, ám a nő lelkét azóta is nyomasztja, hogy nem tett panaszt a történtek miatt.

Ugyancsak a Semmelweis Egyetem sebészetén történt, hogy Zólyomi Zoltán 24 éves fiának májtranszplantációját követően senki nem magyarázta el nekik a fiatal férfi vizsgálati eredményeit, csupán az online rendszerből ismerhették meg azokat. Egy újabb műtét után a szülők hiába próbáltak beszélni fiukkal, csak másnap tudták meg, hogy lélegeztetőgépre került. A szülők kérdőre vonták az orvost, hogy miért nem szóltak nekik, aki csupán annyit felelt: "miért kellett volna? Hiszen a fiuk már nagykorú." A férfi keringése két nappal később összeomlott és meghalt.

A Direkt36 cikkében arról számolnak be, hogy az elmúlt évek során tízezrével érkeztek panaszok a betegjogi képviselőkhöz a betegek alultájékoztatása miatt. Azonban érdemi változásokat ők sem tudtak elérni. A portál hangsúlyozza, hogy a kormány is tisztában van ezzel a problémával. Már 2011-ben nyilvánosságra hoztak egy intézkedési tervet, amelyben a betegek kiszolgáltatottságának csökkentését tűzték ki célul. Eddig azonban konkrét lépések nem történtek az ügyben.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint különféle intézkedések révén sikerült mérsékelni a betegek kiszolgáltatottságát. Ennek egyik fontos lépése, hogy a páciensek mostantól könnyedén hozzáférhetnek saját egészségügyi dokumentumaikhoz.

A Semmelweis Egyetem azt írta nekik, hogy egyéni esetekre jogi okokból nem tudnak válaszolni. Általánosan viszont válaszolták, hogy az ellátás során "minden esetben tiszteletben tartják a betegek jogait" és az "általános betegtájékoztató átadásával a betegeket is tájékoztatják". A betegek méltóságának megőrzésével kapcsolatban hozzátették, hogy az "infrastruktúra adta lehetőségekhez képest" igyekeznek megoldani a szeparálást is.