A tiszavirág-életű puccsot elrendelő dél-koreai elnök helyzete egyre bizonytalanabbá válik, mivel a leváltás veszélye egyre inkább körvonalazódik.
A legfrissebb jelentések a hazaárulás és a puccs fogalmait emlegetik, mivel az elnöknek nem volt alkotmányos felhatalmazása arra, hogy önkényesen korlátozza a szabadságjogokat és a politikai pártok működését. Emellett kérdéses, hogy jogszerűen cselekedett-e, amikor fegyveres erőket rendelt ki a stratégiai jelentőségű intézményekhez.
A tegnapi zűrzavaros eset lefolyásáról itt tudósítottunk.
A helyzet, amely olyan hirtelen és viharosan alakult ki, ugyanolyan gyorsan változott meg, ahogy dühös tüntetők özöne árasztotta el a törvényhozás körüli területeket. Az ellenzéki képviselők, akik a parlamenti többséget birtokolták, végül sikerrel jutottak be a Nemzetgyűlés falai közé.
Mivel hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az elnök rejtélyes döntését a kormányerők sem támogatják egységesen, Jun Szogjon szinte alázatosan, megalázkodó stílusban vonta vissza az intézkedéseket.
A gyors kijózanodás azonban nem biztos, hogy megóvja az elnököt az alkotmányos leváltástól (impeachment), amit az ellenzék máris követel. A kezdeményezést már 190 törvényhozó aláírta.
A leváltásra vonatkozó törvényjavaslatot csütörtökön tervezik megvitatni, míg a szavazás pénteken vagy szombaton esedékes. Cho Kuk, az egyik ellenzéki párt vezetője arra szólította fel az ország jogi hatóságait, hogy sürgősen kezdjék meg Junt árulás gyanújával kapcsolatos letartóztatását, és addig felfüggesztik elnöki feladatait, amíg a parlamenti határozat meg nem születik.
Az alkotmány előírásai szerint az elnök vádeljárásának megindításához és eltávolításához 200 parlamenti szavazatra van szükség. Jelenleg azonban az ellenzék csupán 192 képviselőt tud felvonultatni. Ennek tükrében a döntéshez elengedhetetlen, hogy néhány kormánypárti képviselőt is sikerüljön meggyőzni.
Az ország vezető ellenzéki ereje, a Demokrata Párt véleménye szerint a hadiállapot kihirdetése "jelentős alkotmánysértésnek számít. Ez egyértelmű hazaárulásnak tekinthető, és megalapozott indokot nyújt a felelősségre vonásra" - olvasható a párt hivatalos közleményében.
Az elnök már többször kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az ország politikai életét, különösen a közösségi médiát, északi ügynökök árnyéka borítja, ami súlyos fenyegetést jelent a demokrácia számára.
A 'koreai Trumpként' ismert államfő kormányzása alatt, amely már két és fél éve tart, figyelemreméltóan határozott lépéseket tett a kínai és észak-koreai befolyás visszaszorítása érdekében. Politikai stratégiája révén igyekezett megvédeni országát a külső fenyegetésektől, ezzel erősítve a nemzeti szuverenitást.
Jun kezdeményezése révén országa szeretné csatlakoztatni magát a QUAD katonai szövetséghez, amely az Egyesült Államok, India, Ausztrália és Japán együttműködésén alapul, célul tűzve ki Peking befolyásának ellensúlyozását az indo-csendes-óceáni térségben. (Jelenleg azonban ez a csatlakozás még nem valósult meg.) Emellett a déli kormányzat rendkívüli sebességgel fejleszti saját katonai erőforrásait is, amiről már korábban beszámoltunk.
Kétségtelen és többször igazolt tény, hogy az északi testvérszomszéd agresszív rakéta- és nukleáris fejlesztései és a Déllel szembeni provokatív akciói folyamatos fenyegetést jelentenek Szöul számára, amely alig 30 kilométerre fekszik a demilitarizált zónától, és emiatt katonailag rendkívül sebezhető.
Mindazonáltal ez nem ad felhatalmazást az elnök számára, hogy alkotmányellenes intézkedéseket hozzon.
