Szabó István életműdíjat vehetett át Cannes-ban, ezzel elismerve kiemelkedő hozzájárulását a filmművészethez.

Rekordnyeremény A 100 milliós játszmában: Kornél és Bálint elárulták, mire költik a millióikat

A 25 évvel ezelőtt készült magyar filmklasszikus új, digitálisan felújított verzióját a Nemzeti Filmintézet készítette, és nagy megtiszteltetés érte: a Cannes Classics hivatalos programjában mutatták be.

A fesztivál nézőtere egy emberként állt fel, és lelkesen tapsolt a 87 éves Oscar-díjas rendező tiszteletére, akit a színpadon Thierry Frémaux, a fesztivál igazgatója méltatott. Frémaux hangsúlyozta, hogy A napfény íze című alkotás „rendkívül aktuális”, még akkor is, ha az igazi filmklasszikusok sorába tartozik.

Szabó István köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy a Koncert című 16 perces diplomafilmjét 1962-ben meghívták Cannes-ba, s az alkotással elnyerte a legjobb rövidfilm díját.

"Ezután többször is meghívtak a filmjeimmel, és most nagyon köszönöm a fesztiválnak, hogy újra itt lehetek és újra köszönthetem Cannes-t és köszönthetem a mozit" - mondta Szabó István, akinek filmjei ötször szerepeltek a fesztivál versenyprogramjában, 1985-ben elnyerte a Zsűri díját (Redl ezredes) és 1986-ban a zsűri tagja volt.

A "A napfény íze" felújított verziójának bemutatóján jelen volt Robert Lantos producer, továbbá az NFI Filmarchívum és Filmlabor csapatának tagjai is.

"1938-ban jöttem a világra, azóta számos politikai rendszer váltotta egymást: megéltük a Horthy-, a Rákosi- és a Szálasi-érát, átéltem az '56-os eseményeket, és még sok más mindent az életem során. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem az évek során. Az, hogy ezek a tapasztalatok párhuzamokat mutatnak, nem az én felelősségem, és nem is a tehetségem eredménye. Csak egy történetet meséltem el úgy, ahogy azt én láttam és éreztem, és ha ez a mai világban is releváns, az nem az én érdemem. Azt kérem, a történelmet vonják felelősségre ezért." - nyilatkozta a rendező filmes munkáival kapcsolatban.

Szabó István megjegyzései szerint a Mephisto című mű aktuális, ahogyan a Redl ezredes története is, amely arról szól, hogy valaki hisz egy ideológiában, de végül az elárulja őt. Az Édes Emma, Drága Böbe című mű, amely két lecsúszó tanítónő életét mutatja be, szintén releváns a mai világban. A napfény íze, valamint a zárójelentés is aktuális problémákat vet fel. Szabó hozzáfűzte, hogy ez nem az ő hibája, hanem egyre inkább úgy érzi, hogy mindez Közép-Európa sajátos valóságát tükrözi.

Szabó István filmje, amely egy magyar-osztrák-kanadai-német együttműködés eredményeként jött létre, egyedülálló módon mutatja be a 20. század komplex világát. A történet egy magyar zsidó család életén keresztül bontakozik ki, felfedve a korszak kihívásait és örömeit, valamint a kulturális identitás mélységeit. A mű nem csupán egy családi krónika, hanem egy sokrétű társadalmi és történelmi panorama, amely érzékeny és elgondolkodtató módon reflektál a múlt örökségére.

A "Napfény íze" című film operatőre Koltai Lajos, míg a főszerepeket olyan nemzetközi hírességek alakítják, mint Ralph Fiennes, Jennifer Ehle, Rosemary Harris és Rachel Weisz. A produkciót Andras Hamori és Robert Lantos irányították. A film 1999-ben debütált a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol világszerte nagy figyelmet keltett. Az alkotás három Európai Filmdíjat nyert el, köztük a legjobb forgatókönyv, a legjobb színész és a legjobb operatőr kategóriákban, és hatalmas sikerrel szerepelt a nemzetközi mozikban.

A 78. Cannes-i Fesztivál keretében nyolcadik alkalommal kaptak lehetőséget magyar filmek, hogy bemutatkozzanak az ikonikus klasszikusokat felvonultató válogatásban. A korábbi években Jancsó Miklós „Szegénylegények”, Makk Károly „Szerelem”, Fábri Zoltán „Körhinta”, Bacsó Péter „A tanú”, Sára Sándor „Feldobott kő”, Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” és Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című alkotásai is szerepeltek a rangos esemény programjában.