Lengyelország is ellenáll az ICC döntéseinek, és ha Netanjahu Auschwitzba látogat, nem fogja őt letartóztatni.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lengyelországban január 25-én különleges megemlékezésre kerül sor az Auschwitz-Birkenau haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából. Ezen a napon egyben a holokauszt nemzetközi emléknapját is ünnepeljük, amely lehetőséget ad arra, hogy tiszteletünket tegyük a tragikus események áldozatai előtt, és emlékezzünk a múlt sötét pillanataira.
Varsó is részt vesz a Nemzetközi Büntető Bíróságot (ICC) létrehozó Római Statútum rendszerében, amelynek keretében novemberben népirtás gyanúja miatt elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a volt védelmi miniszter ellen. Ennek következtében a lengyel hatóságok elvileg kötelesek lennének letartóztatni Netanjahut, amennyiben az belép Lengyelország területére.
Csütörtökön a lengyel elnök, Andrzej Duda, levelet küldött a varsói kormányhoz, amelyben kérte, hogy biztosítsák Netanjahu sérthetetlenségét, amennyiben részt kíván venni a jubileumi megemlékezésen. Duda hangsúlyozta Donald Tusk miniszterelnök felé, hogy az esemény különlegessége miatt Netanjahu látogatásának problémamentesnek kell lennie.
Az elnök véleménye szerint a hatóságoknak minden izraeli állampolgár számára biztosítaniuk kell a lehetőséget, hogy részt vegyenek ezen a különleges eseményen, amely két hét múlva zajlik Auschwitzban.
Duda reménykedik abban, hogy sikerül összhangba hozni a jogi kötelezettségeket és az esemény fontosságát. A jelentést követően a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy jelenleg nincs információja Netanjahu részvételi szándékáról az auschwitzi megemlékezésen.
"Lengyelország egy biztonságos ország, és minden ide látogató vezetőnek joga van arra, hogy a Belügyminisztérium és a Közigazgatási Minisztérium által nyújtott védelmet élvezhesse" - nyilatkozta Paweł Wroński, a lengyel külügyminisztérium szóvivője, reagálva az elnöki megkeresésre.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e választ adni Lengyelország elnökének, Wroński azt felelte, hogy a választ Donald Tusk miniszterelnöknek kell megadnia, mint a felszólítás címzettjének.
Annyit azonban hozzá tett, hogy "valaki a világban elkezdett híreket kitalálni, miszerint Lengyelország le akarja tartóztatni Netanjahut, ha eljön az ünnepségre, de ez nem igaz. Ez egy álhír, amit már sokszor cáfoltunk" - erősítette meg a szóvivő.
Nem sokkal később a lengyel kormány nyilvánosságra hozta állásfoglalását, amelyben támogatóan reagál az államfő kérésére.
Több ország és azok vezetői, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megjegyezték, hogy vagy figyelmen kívül hagyják a parancsot, vagy teljes mértékben tervezik annak érvényesítését. Orbán az ICC parancsa ellenére már meghívta Netanjahut Budapestre. Ezzel szemben Írország néhány napja csatlakozott Dél-Afrika vádemelési indítványához Izrael és az izraeli vezetők ellen.
Az Egyesült Államok hivatalba lépő vezetése, noha az USA nem részese a Római Statútumnak, a terrorcselekménnyel rokon lépésnek tekinti az ICC elfogatóparancsát, mert nézetünk szerint az intézkedés az amerikai nemzetbiztonságot is veszélyezteti. Donald Trump megválasztott elnök már bejelentette. hogy szankciókat fog életbe léptetni a bíróság tagjai és munkatársai ellen a Netanjahut célzó intézkedés miatt.
Ide tartozik, hogy csütörtökön a Kongresszus képviselőháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi az ICC elleni amerikai szankciók elrendelését.
A szavazás eredményeként Donald Trump - ahogyan már korábban is utalt rá - akár már az első hivatalos munkanapján bevezethet szankciókat. A tervezett törvényjavaslat arra kötelezi az elnököt, hogy zárolja saját ingatlanvagyonát, és megtagadja a vízumok kiadását minden olyan külföldi személy számára, aki részt vett a "védett személyek" kivizsgálásában, letartóztatásában, őrizetbe vételében vagy vádemelésében, azaz azoknak, akiknek közük volt az elfogatóparancsok kiadásához.
Védett személyek közé tartozik az Egyesült Államok összes jelenlegi és korábbi katonai, illetve kormányzati tisztviselője, továbbá azok a szövetségesek is, akik nem tartoznak a bíróság joghatósága alá, mint például Izrael.
"Amerika azért döntött e törvény elfogadása mellett, mert egy kengurubíróság a nagy szövetségesünk miniszterelnökének letartóztatását tervezi" - nyilatkozta Brian Mast, a floridai republikánus képviselő és a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, aki a törvényjavaslat fő szószólójának számít, mióta az ICC kiadta a parancsot Netanjahu ellen. Mast a bíróságot antiszemitizmussal vádolta meg, amiért megpróbálta aláásni az izraeli hadsereg hatékony működését, és ezzel akadályozni a Hamász által túszul ejtett izraeli és amerikai állampolgárok kiszabadítását.