A zár cseréjére került sor, mivel a bérlő nem teljesítette a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Milyen jogokkal rendelkezik ilyenkor a lakás tulajdonosa?
Ez a különleges vitamin segít optimalizálni a vérnyomást és a vércukorszintet, így rendkívül lényeges lenne, hogy pótoljuk.
Ha az albérlő a kiadott lakásba való beköltözés után nem teljesíti a szerződésben rögzített lakbérfizetési kötelezettségét, a tulajdonos különböző jogi lépéseket tehet. Ilyen helyzetekben a felhalmozódott közműtartozás vagy a bérleti díj elmaradása mellett a kialakuló feszültség is tovább bonyolítja a dolgot.
Amikor valaki úgy dönt, hogy kiadja a lakását, fontos, hogy tisztában legyen a helyzettel: a látszólag egyszerű kezdet bármikor bonyolult és időigényes eljárássá alakulhat. Mindez csupán egyetlen albérlőn múlik, aki valamilyen okból kifolyólag nem képes, vagy nem hajlandó eleget tenni a bérleti díj megfizetésének.
A jog, bár nyilvánvalóan megadja a kereteket, nem biztos, hogy mindig egyértelmű mindenki számára. A kérdés az, hogy mit lehet tenni ilyenkor azontúl, hogy a lakástulajdonos felmondja a bérleti szerződést.
Hallani olyan esetekről, amikor a bérlő nem költözik el a felmondási idő leteltével sem, és ez nem feltétlenül egyik napról a másikra megoldható helyzet. Mostanában ezért sokan már csak közjegyző előtt írnak alá bérleti szerződést, mert ezzel közvetlenül végrehajhatóvá válik minden szerződésben foglalt dolog, és elkerülhetők a hosszas bírósági procedúrák.
A végrehajtó ezekben az esetekben kiköltöztetheti a bérlőt, akár rendőrségi segítséggel, valamint behajthat minden meg nem fizetett tartozást. Természetesen a közjegyzői okiratba foglalásnak némi díja van, amit sokszor úgy intéznek el a bérbeadók, hogy a szerződés létrejöttekor kifizettetik azt a bérlővel - nem túl korrekt módon.
A bérleti jogviszony azonban egy bérleti szerződéssel létrejön a közjegyző közreműködése nélkül is, a benne foglaltak szerinti felmondási idővel. Kérdés, mit tehet így a tulajdonos, ha elmarad a közjegyzői okiratba foglalás, ám a felmondási idő leteltével nem hajlandó kiköltözni a bérlő, akinek egyébként közüzemi, vagy elmaradt bérletidíj-tartozása van.
A bérleti szerződés ilyenkor is érvényes, ami azt jelenti, hogy ha a kiköltözéssel vagy a lakás kiürítésével kapcsolatban nem találhatóak konkrét utasítások, a bérbeadó jogi lépéseket tehet, és bírósághoz fordulhat kiürítési per indítása érdekében. Bár a helyzet már így is meglehetősen feszültté válhat, fontos, hogy a bérbeadó ne próbálja meg önkényesen visszavenni a lakást. Ha ezt megtenné, a bérlő jogában áll a jegyzőhöz fordulni, és birtokvédelmet kérni, ami súlyosbítaná a helyzetet.
A jog ezzel együtt többféle megoldást kínál a tulajdonos számára, hogy valahogy rendezni tudja a helyzetet, és rábírja a bérlőt a fizetésre, kiköltözésre. Közüzemi tartozás esetén például elméletileg jogában áll a közművekhez való hozzáférést megszüntetni, hivatkozva arra, hogy a bérbeadó nem köteles a bérlő helyett fizetni. Ugyanis a bérlőnek jogában áll a saját nevén is szerződést kötni a közművekkel.
Ha a bérleti díjban van elmaradás, akkor a tulajdonosnak zálogjoga keletkezik a bérlő ingóságain a meg nem fizetett díj erejéig. Ez praktikusan azt jelenti, hogy zárat is cserélhet a bérlő tudta nélkül. Természetesen a zárcserét abban az esetben, ha a bérlő az ingatlanban lakik, úgy teheti csak meg, ha biztosítani tudja a bérlő ki- és bejárását az ingatlanba, és annak használatát.
Tehát a helyzet akkor sem teljesen reménytelen, amikor elsőre annak látszik, a jog adta lehetőségekkel érdemes lehet élni, ha nincs békés úton megoldás. Aki nem akar közjegyzőhöz fordulni szerződéskötéskor, az mégis akkor jár a legjobban, ha a bérleti szerződésbe mindent belefogalmaz. Ennek megfelelően rendelkezik a lakásból való kiköltözés és kiürítési kötelezettségről és a zálogjogról is, amit nem fizetés esetén érvényesíthet.
