Súlyos harc zajlik Magyarország szomszédságában: a befektetők izgatottan várják az eredményeket, készen arra, hogy azonnal reagáljanak.
A múlt héten a piac ráijesztett Romániára, hiszen a lej meredek gyengülésbe kezdett és a kötvényhozamok jelentősen emelkedtek az elnökválasztás első fordulója után. A nacionalista George Simion a vártnál nagyobb fölénnyel nyerte meg a voksolást, amit követően a kormány lemondott totális politikai káoszba taszítva az országot. A vasárnap esedékes második forduló tétje az, hogy sikerül-e felszámolni ezt a káoszt, illetve melyik úton indul el Románia, melyet már eddig is megtépázott a jelenlegi helyzet, de lehet, hogy ez még csak a kezdet.
Május 4-én az előzetesen vártnál nagyobb fölénnyel nyerte meg a román elnökválasztás első fordulóját George Simion, a szélsőjobboldali AUR politikusa, aki a szavazatok több mint 40%-át szerezte meg. Így csak az volt a kérdés, ki lesz az ellenfele a második körben, végül Nicusor Dan bukaresti polgármester futott be a második helyre. Az eredményekre reagálva rögtön másnap lemondott Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki döntését azzal indokolta, hogy a kormánykoalíció által támogatott jelölt nem jutott be a második fordulóba. Ezzel pedig az egyébként is jelentős politikai kockázatot csak tovább élezte, hiszen így már nem csak elnököt, hanem új parlamentet is kell választani hamarosan Romániában.
A fejleményekre a piac azonnal érzékenyen reagált, hiszen a román lej hirtelen kilépett az évek óta jellemző szűk kereskedési sávjából az euróval szemben és meredek gyengülésbe kezdett. Sajtóhírek szerint csak a választás utáni nap 2 milliárd eurójába került a jegybanknak, hogy csillapítsa a kedélyeket, azóta pedig még többet, becslések szerint összesen 5-10 milliárd eurót költhetett a nemzeti deviza megvédésére. Az Erste Bank becslései szerint
Körülbelül 6 milliárd eurónyi devizatartalékot bocsáthattál a piacra, ami a március végén regisztrált 62 milliárd eurós összeg körülbelül egytizedét jelenti.
Sikerült némileg enyhíteni a devizapiac feszültségét, hiszen az utóbbi napokban a korábbiaknál gyengébb, de legalábbis stabil árfolyamon zajlott a kereskedés a román lej és az euró között. Jelenleg a lej körülbelül 5,10-es szinten mozog az euróval szemben.
A devizapiaci pánik bekövetkezésekor a román kötvényhozamok hirtelen, drámai emelkedésnek indultak, ám ezt követően a helyzet fokozatosan stabilizálódott. A tízéves referenciahozam a 8,5%-os szintet is elérte, majd visszaesett 8% alá. Ez a szint azonban még mindig figyelemre méltóan magasnak számít, különösen a hasonló magyar kötvények 6,9%-os hozamához viszonyítva.
Románia azért van nehéz helyzetben, mert az egész Európai Unió legmagasabb, 9% feletti GDP-arányos költségvetési hiányát kellene leszorítania, ehhez viszont fájdalmas döntésekre van szüksége. Ha azonban a politikai káosz tartós lesz, akkor csökken a reformok esélye. Ráadásul az ország mindhárom nagy hitelminősítőnél (Moody's, Standard & Poor's, Fitch Ratings) egyetlen fokozattal áll a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) kategória felett negatív kilátással, vagyis bármikor beüthet egy esetleges leminősítés, ami további piaci feszültséget válthatna ki, hiszen a konzervatív befektetők leépítenék román kitettségüket.
Nemrégiben az Economica című román gazdasági lap összegezte a két elnökjelölt gazdasági programját. Nicusor Dan világosan kifejezi Nyugat iránti elkötelezettségét, hiszen a választóknak egy olyan gazdaságpolitikát ígér, amely az EU-hoz való felzárkózást célozza meg, ráadásul piacközpontú megközelítéssel. Programjának középpontjában az állami intézmények korszerűsítése, a korrupcióellenes intézkedések, valamint az innováció támogatása áll. A tervezett intézkedések között szerepel az állami adóhivatal teljes körű digitalizálása és a bürokrácia mérséklése, de a program kulcsfontosságú eleme az energiafüggetlenség is, amelyet nem csupán nemzeti vállalatok támogatásával, hanem a beruházások ösztönzésével kíván megvalósítani. Az energiabiztonság érdekében egy nemzeti energiaholdingot is létrehozhatna, amely jelentős szereplővé válhat a régióban.
Dan a függetlenség ügyét nem csupán az energia, hanem a technológia szférájában is szilárdan képviseli. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy Románia olyan autoriter rendszerek, mint például Kína, befolyása alatt álljon. E helyett az ország jövőjét az Európai Unió irányába kívánja orientálni, és aktívan részt venne az uniós döntéshozatali folyamatokban minden kulcsfontosságú területen.
Sokkal forradalmibb elképzeléseket tartalmaz Simion Újjáépítjük Romániát címre keresztelt programja, mely a gazdasági nacionalizmust és az állam nagyobb szerepvállalását hirdeti. A szélsőjobboldali jelölt visszaszerezné az állami kontrollt a nemzeti ásványkincsek felett, újraiparosítaná a román gazdaságot, illetve visszavezetné az energiapiac szigorúbb szabályozását. Emellett felállítana egy állami beruházási alapot, ami a költségvetési hiányt és az állami beruházásokat finanszírozná. Korábban Simion jelentős adócsökkentéseket lengetett be a munkát terhelő adóknál, egyszerűsítené a vállalati adózást, illetve bizonyos állami vállalatok számára kötelezővé tenné a tőzsdei bevezetést.
A modern iparosítás szellemében Simion olyan nagy hozzáadott értékű beruházásokhoz kíván állami támogatást nyújtani, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak ipari robotokra és mesterséges intelligenciára. Véleménye szerint az ország energiaellátását a Fekete-tengerből kellene biztosítani. Kampányában határozottan kijelentette, hogy ha győzelmet arat, "egyetlen ott kitermelt gázmolekula sem hagyja el Románia határait".
A befektetők egyértelműen azt értékelnék jobban, ha Dan győzne az elnökválasztáson, és nekilátna a szükséges fiskális reformoknak. Sokak szerint Simion is "megszelídülne" győzelme esetén, ezt emelte ki például friss elemzésében a Bank of America (BofA). Az amerikai befektetési bank kiemeli, hogy egy román politikai elemzővel beszélgetve az volt a benyomás, hogy az AUR elnökjelöltje végső soron pragmatikus, hatalomra kerülve mérsékeltebb hangnemet ütne meg. Ugyanakkor az elemzők szerint könnyen lehet, hogy hamar elfogyna a befektetők és a hitelminősítők türelme.
A versenyben Nicusor Dan bukaresti polgármester helyzete továbbra is nehezen megfogható, hiszen az első fordulóban alig fele annyi szavazatot szerzett, mint Simion. Ugyanakkor az utóbbi napok eseményei, amelyek a politikai táj és a gazdasági hozamok változásait hozták magukkal, talán sok választópolgár figyelmét felkeltették, és mozgósíthatják őket. Ezért nem zárható ki, hogy az AUR ellen lázadó szavazók összefognak, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldali irányvonal térnyerését.
A legújabb felmérések is ezt tükrözik: a második forduló előtti közvéleménykutatás során mindkét jelölt 48,2%-os támogatottságot élvezett. Ez azt jelenti, hogy...
Vasárnap izgalmas összecsapásra lehet számítani – kivéve, ha a szélsőséges jelölttel kapcsolatos támogatottságát nem becsülik le súlyosan, ahogyan az az első fordulóban történt.
Az AtlasIntel kutatása fontos információkat nyújt, de érdemes figyelembe venni, hogy bár a felmérés reprezentatív, a diaszpóra szavazatai nincsenek benne. Emlékezzünk, hogy az első fordulóban a külföldön élő román állampolgárok 60%-a Simionra voksolt, ami jelentős hatással lehet a választási eredményekre.
Az elnökválasztás és az azt követő kormányalakítás kockázata, hogy a szükséges költségvetési konszolidációs intézkedések esetleg késlekednek vagy teljesen elmaradnak. Ez pedig nem csak a befektetőket aggaszthatja, a BoA elemzői szerint június-júliusban az Európai Unió is léphet és felfüggesztheti a Romániának járó források kifizetését, ha addig nem sikerül egy hihető tervvel előrukkolni.
Az amerikai befektetési bank szerint a GDP 2-3%-ának megfelelő kiigazításra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elkerülje a román vezetés. Az uniós csatározások pedig újabb muníciót adhatnak a hitelminősítőknek, melyek ugrásra készen várják a fejleményeket. A három nagy minősítő közül legkorábban augusztus közepén a Fitch vizsgálja majd felül Románia besorolását, a BofA elemzői szerint rögtön egy leminősítés is várható a junk kategóriába.
A szakértők három lehetséges jövőbeli forgatókönyvet vázoltak fel a közelgő hónapokra:
Az amerikai befektetési bank szakértői úgy vélik, hogy a második forgatókönyv a legvalószínűbb kimenetel.
Az elnökválasztás első körének lezárása újabb izgalmakat hozott a hitelminősítők világába is. Az S&P néhány nappal a voksolás után máris figyelmeztetett, hogy a politikai bizonytalanság kihatással lehet az ország befektetésre ajánlott minősítésére. Véleményük szerint, függetlenül az eredményektől, a következő hónapokban egy széttagoltabb politikai tájra számíthatunk Romániában, ami gyengébb GDP-növekedést, illetve romló költségvetési és külső finanszírozási helyzetet eredményezhet, még a cég már eleve pesszimista előrejelzéseihez képest is. Ezzel párhuzamosan a JP Morgan szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ha a második választási forduló után fokozódik a piaci kockázatkerülés, akkor akár 15-20%-os leértékelődést is valószínűnek tartanak a lej esetében.
