Köztünk kering és folyamatosan terjed egy rejtélyes kór.

Majdnem elérte a világ a háborús szakadék szélét, de a "forródrót" hiányzott, mint ahogy egy piros telefon soha nem létezett.

a csontvelő daganatára utal. E betegség hátterében sok rejtett tényező húzódhat meg, amelyek a kutatók számára még felfedezésre várnak. A myeloma multiplex különlegessége, hogy a tünetek fokozatosan alakulnak ki, így sok esetben nehezen észlelhető, ami késlelteti a diagnózist. Hazánkban évente körülbelül 500 új myeloma multiplex esettel találkozunk, és a szám az elmúlt negyed évszázadban megdöbbentően megduplázódott. Jelenleg több ezer ember él együtt ezzel a betegséggel, akiknek mindennapjai jelentős kihívásokkal telnek. A Ma is tanultam valamit podcast legújabb epizódjában dr. Plander Márk, a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház hematológus osztályvezető főorvosa, részletesen beszél a myeloma multiplex jellemzőiről, diagnózisáról és kezelési lehetőségeiről. Fontos kiemelni, hogy a myeloma multiplex nem összetévesztendő a melanomával, vagyis a bőrrákkal, amely az egyik legelterjedtebb daganatos megbetegedés. A myeloma multiplex kifejezés összetevői, a görög "myielo" (csontvelő) és "óma" (daganat) kifejezések egyértelműen utalnak a betegség természetére. A tudományos közösség folyamatosan dolgozik a betegség okainak feltárásán és új kezelési módszerek kidolgozásán, hogy a myelomás betegek életminőségét javíthassa.

A myeloma multiplex a vérképzőszervi megbetegedések sorában a második leggyakoribb kórkép, csupán a leukémiának engedve a helyet. Azért különösen alattomos, mert sokféle tünetet produkál, amelyeket nehezen lehet azonosítani. Jellemzően 60-65 éves kor között kezdődik, és a férfiaknál gyakoribb előfordulása mellett fontos hangsúlyozni, hogy a betegek egyharmada a 60 év alatti korcsoporthoz tartozik. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a csontfájdalom, különösen a gerinc, a medence és a derék területén, ami idősebb korban nem tűnik meglepőnek, ezért sok esetben nem is gondolnak arra, hogy a háttérben myeloma állhat.

A csontfájdalom mellett gyakran tapasztalható a fáradékonyság is, amely egy meglehetősen általános jelenség, hiszen számos betegség kísérője lehet. Különösen a daganatos kórképek esetében a fáradékonyság egy gyakori tünetként jelentkezik. Emellett figyelmet érdemel a fertőzésekre való fokozott hajlam is. A csontvelőben keletkező plazmasejtek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer működésében, mivel ők felelnek az immunglobulinok termeléséért. Myeloma esetén viszont a normális immunglobulinok termelése jelentősen csökken, ami hozzájárulhat a gyakori és visszatérő fertőzések megjelenéséhez, így ez is figyelmeztető jel lehet a betegség jelenlétére.

A legfrissebb tapasztalatok szerint a myelomás betegek körében csupán a páciensek körülbelül 10%-a éri el a végleges tünetmentességet. A kezelések ellenére sokaknál a betegség idővel kiújul. Ugyanakkor a terápiás lehetőségek gyors ütemben fejlődnek, és a korszerű kezeléseknek köszönhetően akár 10 évet, sőt, annál is hosszabb élettartamot lehet remélni. A szakorvos megjegyezte, hogy az elmúlt 20-25 év alatt a várható túlélési idő kétszeresére nőtt. Ma már számos célzott gyógyszer áll rendelkezésre, így a legtöbb betegnek nem szükséges kórházi ápolás, hanem járóbetegként, előre meghatározott napokon részesül a kezelésekben, amelyek lehetnek injekciók, infúziók, vagy tabletták, majd ezután nyugodtan hazatérhetnek.

Fontos kérdés, hogy léteznek-e olyan tényezők, amelyek elősegíthetik a myeloma multiplex kialakulását. Jelenleg a válasz az, hogy a betegség pontos okait még nem ismerjük teljes mértékben, így nehezen tudjuk megmondani, kiben fog kialakulni. Az életkor mindenképpen figyelembe veendő, mivel a betegség gyakoribb az idősebb korosztályban. Továbbá, ha a családban több generációban is előfordult plazmasejtes betegség, az szintén növelheti a kockázatot. A túlsúly, valamint bizonyos autoimmun betegségek, például a kóros vérszegénység is hozzájárulhatnak a hajlamhoz. Ugyanakkor a legtöbb beteg esetében nem világos, hogy miért alakul ki a myeloma, és miért éppen náluk jelentkeznek a tünetek.

Ideális lenne, ha egy egyszerű laboratóriumi teszt segítségével könnyedén diagnosztizálható lenne ez a betegség, de sajnos a háziorvosok nem tudnak kérni speciális immunglobulin vizsgálatokat. Ugyanakkor a tünetek és a jellemző laboratóriumi eltérések figyelmes megfigyelésével a háziorvosok képesek lehetnek azonosítani a problémát, és szükség esetén szakorvosi konzultációra irányíthatják a beteget.

A myeloma multiplexről részletesebb tájékoztatást a Magyar Rákellenes Liga hivatalos weboldalán találhatsz, ha ide kattintasz.