Kocsma, templom, ATM - ezek a legfőbb jellemzői azoknak a magyar falvaknak, amelyek a leginkább küzdenek a népességcsökkenéssel. Az elnéptelenedés folyamata sok települést érint, ahol a közösségi élet szimbólumai, mint a helyi kocsma vagy templom, egyre i
Az összes kistelepülést nézve nőtt a falvak lakossága az elmúlt években. Ezzel együtt 13 olyan kisközség van, ahol öt év alatt 20 százalék fölött csökkent a lakosság. De a városok közt is akad, ahol 10 százalék fölött volt a lakosságfogyás. A kormány kocsma-, kisbolt-, templom-, és ATM-programokkal védené a településeket, illetve "önrendelkezési" jogot adna nekik az ingatlantranzakciók korlátozhatóságával.
Az utóbbi egy, illetve öt évben a legjelentősebb népességcsökkenést egyes kisebb települések tapasztalták, ugyanakkor országos szinten nem a kistelepülések a legnagyobb vesztesei a népességváltozásnak – állapítja meg a Pénzcentrum a Belügyminisztérium által közzétett lakossági statisztikák elemzésében. Érdemes megjegyezni, hogy a népesség alakulását nem csupán a migráció befolyásolja, hanem a születések és halálozások is jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban.
Az elmúlt évben Budapest népessége 0,44 százalékkal csökkent, míg a városi területeken ez a szám 0,68 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a községek és nagyközségek mindössze 0,06 százalékos népességnövekedést mutattak. 2020 óta a fővárosban összesen 3,53 százalékos népességcsökkenés figyelhető meg, a városokban 3,08 százalékos visszaeséssel, míg a falvakban – beleértve az agglomerációs települések növekvő lakosságát is – 0,82 százalékos növekedést tapasztalhatunk az országos átlagot tekintve.
Az országos átlagot tekintve a vármegyeszékhelyek az utóbbi évek során jelentős nehézségekkel néztek szembe, és sajnos a legnagyobb vesztesek közé tartoznak.
Öt év alatt 13 községben is 20 százalékot meghaladó népességcsökkenés történt. A borsodi Nyéstán csaknem felére esett a lakosok száma 2020 óta, a vas megyei Peresznyén 635-ről 505-re csökkent a lakószám, a szabolcsi Szamosangyaloson 2020. január 1-jén még 806-an voltak bejelentve, 2025-ben már csak 662-en. Az első 50-ben az arányos népességfogyás alapján csak két település van, ahol 2020-ban a lakosságszám elérte az 1000 főt: Lónya és Beregsurány. Itt öt év alatt csökkent olyan arányban a lakosok száma, mint Litkán egy év alatt.
A városok helyzetét tekintve megdöbbentő változások figyelhetők meg az elmúlt öt év során. Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán a lakosság több mint 10 százalékkal csökkent, míg Dunaújvárosból 2020 óta egy cseresznyevirágzó kis településnyi ember tűnt el. Szekszárdról úgy tűnik, mintha Karancslapujtő teljes lakosságát eltüntettük volna a térképről. Csepelen a lakosság száma annyival csökkent, hogy az már 2025-re a Tiszalökön élők összlétszámával vetekszik.
Az utóbbi hetekben a kormány kiemelt prioritásként kezelte a falvak védelmét. A kistelepülések identitásának megőrzése és népességmegtartó képességük fokozása érdekében a helyi kocsmák és boltok számára egyenként 3 millió forintos állami támogatási lehetőség nyílik. Ezen kívül templomfelújítási programot indítanak, és a bankokkal együttműködve minden településre ATM-eket telepítenek.
A kormány emellett lehetőséget biztosítana az önkormányzatok számára, hogy szabályozzák ingatlantranzakcióikat a saját területükön. Bár ez a lépés valószínűleg nem állítja meg az elvándorlást a kisebb településekről, a drámai népességnövekedéssel küzdő, főként agglomerációs települések számára hasznos támogatást nyújthat.
