Kína bejelentette, hogy elindul a mélyűr felfedezésére, és mindenkit magukkal visznek, akit csak lehetséges.
A társaság központja a kelet-kínai Anhuj tartomány szívében, Hofej városában fog működni. Ez a kezdeményezés Kínában elsőként teremt lehetőséget egy nemzetközi tudományos közösség számára az űrkutatás területén, amely a kínai Hold- és Mars-küldetések iránti világszintű érdeklődésre épít.
Az űrkutatás jelenleg csupán néhány technológiai nagyhatalom kiváltsága, mivel rendkívül magas tőke-, technológiai- és munkaerőigényekkel bír. Sok ország számára ez technológiai monopóliumot teremt, amelyet sürgősen fel kell számolni ahhoz, hogy a fejlődés az emberiség egészének javát szolgálhassa - nyilatkozta Vang Csung-min, az IDSEA vezetője.
Vang hangsúlyozta, hogy a társaság prioritásként kezeli a fejlődő országok integrálását. Kisebb, de annál lényegesebb projekteken keresztül – mint például a CubeSat műholdak kifejlesztése és a kutatók képzésének támogatása – kívánják segíteni azokat az országokat, ahol eddig távol maradtak az űrkutatási technológiák világától.
Az IDSEA a mélyűr felfedezésére összpontosít, különös figyelmet fordítva a Hold, a különféle bolygók és aszteroidák kutatására. A szervezet küldetése, hogy ösztönözze az űrkutatási technológiák közös használatát, valamint elősegítse a tudományos együttműködést a tagállamok között.
Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, amely az utóbbi években látványosan felgyorsult. Áprilisban a kínai hatóságok engedélyezték, hogy hat ország - köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Államok - hét tudományos intézménye hozzáférjen a Csang-o-5 szonda által a Holdról hozott mintákhoz.
Májusban sikeresen elindították a Tianven-2 automata űrszondát, amely mintavételi küldetésre indult a 2016 HO3 jelű földközeli kisbolygóhoz. Kína ezzel szeretne felzárkózni az Egyesült Államok és Japán mögé a mélyűrkutatás területén. A következő nagy lépés a Tianven-3 űrszonda elindítása lesz, amely várhatóan 2028 körül indul a Marsra mintavételre. A cél marsi kőzetminták visszahozatala, elsősorban az élet nyomainak keresése. A Marsról történő mintavétel - amelyre eddig még nem volt példa az emberiség történetében - az Apollo-program óta az egyik legösszetettebb űrkutatási vállalkozásnak számít.
