Feltárult: óriási veszélynek teszi ki magát a kormány.

Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.

Jelenleg a 2026-os költségvetés tervezése izgalmas fázisába lépett, és a Költségvetési Tanács már véleményezte a kormány által benyújtott javaslatot. Ugyanakkor, mielőtt azt gondolnánk, hogy minden a megszokott kerékvágásban halad, fontos néhány figyelemre méltó fejleményre rávilágítani:

A KT állásfoglalása a megszokott keretek között, az idei folyamatok és a legfontosabb eddigi megállapítások áttekintésével veszi kezdetét. Ezt követően, a 2026-os költségvetés értékelésének első, lényegi szakaszánál a következő megállapítással indít:

a világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra.

Mindezek mellett ugyanakkor a Tanács leszögezte, hogy "Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését".

Ezen a ponton a szervezet hangsúlyozza, hogy "a költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re 2,5 százalékos, míg 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol". Múlt szerdán, éppen időben érkezett a magyar gazdaság első negyedévéről szóló, egyben aggasztó GDP-adat, amelyet a Tanács már figyelembe tudott venni értékelésének kialakításakor. Ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy véleményük szerint "a várakozásoktól elmaradó 2025. első negyedévi GDP adat, valamint a nemzetközi gazdasági környezetben tapasztalható kereskedelmi feszültségek olyan kockázatokat hordoznak, amelyek alacsonyabb növekedési ütem felé mutatnak a költségvetési törvénytervezet alapjául szolgáló 2025-ös évre vonatkozóan".

Ez a szakasz arra is rámutat, hogy "a magas vámszintek tartós megmaradása hátrányosan befolyásolhatja a magyar gazdaság exportorientált szektorát, miközben a bizonytalan jövőképek széles körben fékezhetik a beruházási kedvet, és a 2026-os évre is kiterjedő növekedési kockázatokat generálhatnak." "Ezeket a kockázatokat mérsékelheti, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább nő a magas foglalkoztatottság, a reálbérek emelkedése, valamint a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedések révén. Az élénk bérdinamika fenntartásával kapcsolatosan a következő hónapokban...

Kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tagjai között hatályos bérmegállapodás felülvizsgálati folyamatát. Ez a mechanizmus kulcsszerepet játszik a munkaerőpiac dinamikájában és a gazdasági helyzet alakulásában, hiszen lehetőséget teremt a felek számára, hogy a változó körülményekhez igazítsák a megállapodásokat.

- emeli ki a testület, majd hozzáteszi: "ennek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával".

Hangsúlyozza a KT, hogy...

a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik.

Ezeket a témákat a Tanács később alaposan kifejti.

Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, a Tanács azt ajánlja, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések keretének összegét lényegesen növeljék.

A dokumentum részletesen kifejti, hogy "a költségvetésben szereplő makrogazdasági pálya megvalósulását elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és a fokozódó kereskedelempolitikai feszültségek fenyegetik." Ez a megállapítás nem meglepő, hiszen a Tanács is hangsúlyozza, hogy Magyarország nyitott, exportorientált gazdaságként jelentős mértékben ki van téve ezeknek a külső hatásoknak.

A Tanács elemzése rámutat, hogy az Amerikai Egyesült Államok vámjainak emelkedése közvetlenül és közvetve is csökkentheti a hazai exportot az USA irányába. Ezenkívül más országok ellenintézkedései a globális kereskedelem jelentős visszaeséséhez vezethetnek. A gazdasági kilátások megingása miatt a nemzetgazdasági beruházások is mérséklődhetnek, ami a kereskedelmi következmények mellett a gazdasági növekedést is lassíthatja. A nemzetközi szervezetek és gazdasági elemzők által készített előrejelzések azt mutatják, hogy az amerikai vámtételek emelkedésének bejelentését követően Magyarországra vonatkozóan is visszafogottabb növekedéssel lehet számolni 2025-re és 2026-ra. Ezen eltérés főként a nettó export és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési hozzájárulásának alakulásából ered. Ugyanakkor kedvező hatásokat is hozhat a hazai gazdaság számára a Németország és más jelentős EU-tagállamok által tervezett költségvetési élénkítés. Ezt a folyamatot az uniós költségvetési szabályok rugalmasabbá tétele is segítheti. A költségvetési ösztönzők a német gazdaság mellett a magyar GDP növekedését is támogathatják, közvetlenül a hazánkból importált termékeken keresztül, valamint közvetve az európai növekedési környezet élénkülésén keresztül.

A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset várhatóan 10,5%-kal nőhet, amelynek hátterében a minimálbér tervezett 13%-os emelése és a fegyverpénz kifizetése áll. A javaslat szerint a nettó reálbérek 6,7%-kal emelkedhetnek. A Tanács figyelmeztet arra, hogy a versenyszférában a bérdinamikát különböző kockázatok árnyékolják be. Az emelkedés hatása általában az átlagbér szintjéig terjed, de a tervezett béremelés megvalósulásához elengedhetetlen a gazdasági növekedés felgyorsulása és a termelékenység javulása is. A minimálbér megállapodás 2026-ra 7,6%-os bruttó átlagkereset-növekedést irányoz elő. Az elemzői várakozások is hasonló mértékű emelkedést valószínűsítenek. A Tanács hangsúlyozza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bérmegállapodásának felülvizsgálati mechanizmusát, amely lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági növekedés, az infláció vagy a bruttó átlagkereset jelentős eltérése esetén újratárgyalják a megállapodást. Ez a folyamat komoly hatással lehet a makrogazdasági helyzetre, befolyásolva a nettó bérnövekedés ütemét és ezáltal a fogyasztás alakulását is.

A magyar munkapiac az utóbbi években, a gazdasági nehézségek ellenére, meglepően stabil maradt, és kulcsszerepet játszik az újrainduló növekedés megalapozásában. A Tanács véleménye szerint a foglalkoztatottak költségvetési várakozásai megalapozottak, azonban a tervezet nem indokolja, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó előrejelzés miért mutat több mint 2 százalékpont eltérést a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített számoktól.

A Tanács azt is bemutatja alaposan, hogy milyen egyedi tényezők adják a jövő évi költségvetés főbb karaktereit, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon.

A bevételi oldallal kapcsolatosan a Költségvetési Tanács (KT) hangsúlyozza, hogy a központi alrendszer nem konszolidált bevételi előirányzata 2026-ra elérheti a 39 546,3 milliárd forintot. Ez a szám 817,5 milliárd forinttal, azaz 2,1 százalékkal haladja meg a 2025-ös évi előirányzatot. Emellett kiemelik, hogy a 2026-os évre tervezett jelentős adómódosítások vegyes hatást gyakorolhatnak a bevételekre, mivel lesznek olyan intézkedések, amelyek csökkentik, míg mások növelik a bevételi lehetőségeket.

A korábban már elfogadott adótörvény-módosítások következtében 2026-ban egyes adónemek esetében bevételnövelő hatása van az inflációkövető adóemelésnek. 2026-ban a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index mértékével emelkedik a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, illetve a jövedéki adó (dohány, üzemanyag és alkohol esetében) és a cégautóadó - emlékeztet a KT, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy

A különadók 2026 során is kiemelkedő szerepet játszanak a költségvetés bevételi oldalán.

Erről a Portfolio is írt korábbi elemzésében, miután nyilvánvalóvá vált a 2026-os költségvetés fő paramétereinek első bemutatásakor, hogy bizonyos extraprofitadók jövőre is velünk maradnak:

A KT dokumentuma részletesen tárgyalja a különadókat, amelyek jelentős szerepet játszanak a gazdálkodó szervezetek pénzügyi kötelezettségeiben. A befizetések között szerepelnek többek között a pénzügyi intézmények által teljesített hozzájárulások, a környezetvédelem érdekében bevezetett díjak, valamint a bányajáradék. Emellett a játékadót, az energiaipari hozzájárulásokat, a kiskereskedelmi adót, a gyógyszergyártók adókötelezettségeit, a szén-dioxid kvóta adót és a légiközlekedéshez kapcsolódó környezetterhelési adót is figyelembe kell venni. A fogyasztáshoz kötődő adók között a távközlési adó, a pénzügyi tranzakciók után fizetendő illeték, a biztosítási adó, valamint a turizmus fejlesztését szolgáló hozzájárulás található. Ezek az adók kulcsszerepet játszanak a gazdasági rendszer fenntartásában és fejlesztésében.

A megnevezett különadók összesen 2 074,7 milliárd forint bevételt generálnak 2026-ban a Kormányzati Tájékoztató összesítése szerint, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékát jelenti a tervezet alapján. Érdemes megjegyezni, hogy a különadókból származó bevételek GDP-arányos súlya lassan csökken: 2024 során a különadók a GDP 2,5 százalékát képviselték, míg 2025-re a költségvetési törvény már csak 2,3 százalékot irányoz elő. A bevételi oldalon tehát a következő megállapításokra juthatunk:

Ezen a helyen a KT véleménye egyértelműen kiemeli, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetésekre "jelentős hatással bír a gazdaság visszanyerése a növekedési útra, az átlagkeresetek emelkedése, a háztartások fogyasztásának bővülése, valamint az infláció csökkenése".

Ennek következtében, amennyiben a kormányzati előrejelzések nem valósulnak meg, a bevételek jelentősen elmaradhatnak a várakozásoktól.

- így fogalmazódik meg az újabb figyelmeztetés a KT részéről.

A bruttó keresetek a terv szerint 10,7 százalékkal, míg a nettó reálbérek 6,7 százalékkal növekednek 2025-ről 2026-ra, amelyben többek között szerepet játszik a minimálbérnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának megállapodásában rögzített 2026. évi 13 százalékos emelése. Továbbá, folytatódik a tanári béremelés, és a költségvetési terv 2026-ra a rendvédelmi és honvédelmi szerveknek kifizetendő fegyverpénzre 450 milliárd forintot különített el, amely után önmagában 57,0 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel származhat. A bevételeket tovább növeli a kistelepülések önkormányzati köztisztviselőinek és az igazságügyben dolgozók 15 százalékos illetményemelése is - részletezi a béremeléseket a KT dokumentuma.

Bevételcsökkentő hatással bír, hogy 2026-ban a személyi jövedelemadó mentességek kiterjesztése folytatódik, a 40 év alatti két gyermekes anyák SZJA mentességével, és a 30 év alatti anyák adómentességének az átlagbérről a teljes jövedelemre, valamint az összes gyermekre való kiterjesztésével. Továbbá 2026. január 1-től lép életbe a családi kedvezmény megduplázásának második üteme, illetve 2025. július 1-től a CSED, GYED, örökbefogadói díj személyijövedelemadó-mentessége. Mindez a 2025. évi előirányzathoz képest mintegy 500 milliárd forint bevételkiesést jelent.

A Tanács később részletesebben is kifejti ezt a kérdést. Jelenleg Magyarország nem fér hozzá az RRF-forrásokhoz, amíg az uniós intézmények megítélése szerint nem teljesíti az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és a bírói függetlenség erősítésére vonatkozó követelményeket, amelyek az úgynevezett 27 "szupermérföldkőhöz" kapcsolódnak. Ennek következtében az RRF-források lehívása továbbra is bizonytalan a Tanács véleménye szerint. A 2021-2027-es Kohéziós Operatív Programok bevételei is kockázatokkal terheltek, mivel az Európai Bizottság egyes forrásokat visszatart a feljogosító feltételek (amelyek az EU Alapjogi Chartájához és öt tematikus feljogosító feltételhez kapcsolódnak) részleges teljesítése, valamint a jogállamisági eljárások következtében.

A Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében olyan végrehajtási határozatot fogadott el, amely a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmet célozza meg az uniós költségvetés keretein belül. E határozat értelmében a kohéziós politika három operatív programjához (KEHOP Plusz, IKOP Plusz, TOP Plusz) kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalások 55%-át felfüggesztették. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság ezekből a programokból legfeljebb 45%-nyi kötelezettségvállalást tud kifizetni, amíg az eljárás le nem zárul. A jogállamisági eljárás következményeként visszatartott források esetében alkalmazni kell az N+2-es szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre állás évétől számítva még két évig felhasználják a forrásokat. A 2024-es évben körülbelül 1 milliárd euró esik ebbe a kategóriába, és ha a következő években sem születik megállapodás, 2025-ben és 2026-ban is jelentős összeg kerülhet az N+2-es szabály hatálya alá. Ezen túlmenően, 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország nem tartotta be az uniós jogi normákat, különösen a nemzetközi védelem nyújtására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárásokban. Az ítélet következtében Magyarországnak egy egyszeri, 200 millió eurós átalányösszeget, valamint 2024. június 14-től kezdődően napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot kell fizetnie. A 2026-os költségvetési törvény tervezete szerint a bírság kötelezettsége továbbra is fennmarad, ahogyan azt a KT véleménye is megerősíti.

A javasolt tervezet alapján az államháztartás központi alrendszerének összes nem konszolidált kiadási előirányzata 43 764,9 milliárd forintra rúg, ami 2,1 százalékos növekedést jelent a 2025-ös 42 851,8 milliárd forinthoz képest. Ennek következtében 2026-ban a kiadási előirányzat 913,0 milliárd forinttal fog gyarapodni az előző évhez viszonyítva.

A Tanács külön figyelmet szentel arra, hogy...

a GDP arányában a 2026-os kiadási előirányzat 3,1 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2025-ös költségvetés GDP arányos kiadása.

A KT véleménye hangsúlyozza, hogy bár a relatív kiadások csökkentek, mégis jelentős források kerülnek felhasználásra egyes korábbi prioritások támogatására. Ezek közé tartozik a rezsitámogatás, a lakhatási körülmények javítása érdekében bevezetett ösztönzők, a 13. havi nyugdíj, a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, valamint a közszolgáltatások egyes szegmenseiben dolgozó munkavállalók anyagi elismerésének fokozása. Ezen kívül fontos megemlíteni a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított fenntartását is.

Az összes kiadásból a központi alrendszeren belül folyó (működési) célokra van elkülönítve a teljes kiadási előirányzat 85,4 százaléka, ami 1,3 százalékponttal magasabb a 2025-ös év arányánál. Felhalmozási feladatokra hazai forrásból a teljes kiadási előirányzat 6,5 százalékát tervezik, amely 0,7 százalékponttal alacsonyabb a 2025. évi költségvetési előirányzatokban e célra szereplő 7,2 százalékos aránynál. Az európai uniós finanszírozású működési és fejlesztési kiadásokra a teljes kiadási előirányzat 8,1 százalékát tervezik. Ugyanezen kiadási csoport részesedése a 2025. évi költségvetési előirányzatokban 8,7 százalékot képviselt, ami arányában 0,6 százalékpontos csökkenést jelent 2026-ban - részletezi a KT.

A folyó (működési) kiadások korábbi években mutatkozó térnyerése így a 2026-os költségvetési tervezetben is tetten érhető.

Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is nullszaldós a költségvetés, deficit kizárólag a hazai felhalmozási és az uniós költségvetések esetében keletkezik.

A lakossági rezsicsökkentés fenntartása egyre kisebb összegeket emészt fel a költségvetésből: 2024-ben 917 milliárd forint, 2025-ben 880 milliárd forint volt az előirányzat, míg 2026-ban 792,5 milliárd forint a tervezett kiadás.

A közismert "fegyverpénz" kifizetése a költségvetési szakaszokban is előrelátóan szerepel. A hat havi illetmény egyszeri jutalomként történő kifizetése körülbelül 450 milliárd forinttal növelné a bérköltségeket.

A 2026-os tervezet alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 6,7%-kal, összesen 6 996,0 milliárd forintra emelkednek. Amennyiben a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5%-os várakozást, és az államháztartás egyenlegcélja teljesül, a nyugdíjasok novemberben nyugdíjprémiumban részesülhetnek. Ennek forrását, összhangban a 4,1%-os gazdasági növekedési előrejelzéssel, az Alap kiadási tervei tartalmazzák, amely 24 milliárd forintot biztosít. Emellett a 13. havi nyugdíjra szánt keret is szerepel a tervekben, amely 531,7 milliárd forintot jelent.

Családügyi és egyéb normatív támogatásokra a 2026-os költségvetés összesen 1 126,3 milliárd forintot tartalmaz, ami 6,8 százalékkal magasabb a 2025-ös előirányzatnál. Lakástámogatásokra 437,9 milliárd forinttal tervez a költségvetés, ami 70,2 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot.

A megszűnt Honvédelmi Alap helyett a központi költségvetés keretein belül a Honvédelmi Minisztérium által tervezett kiadások a jövő évben, 2026-ban is a GDP 2%-át fogják képviselni. Ez a költségvetés magában foglalja a honvédelmi hivatásos állomány számára biztosított fegyverpénz juttatását is.

A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések keretében a törvénytervezet csupán 50 milliárd forintnyi tartalékkal kalkulál, ami lényeges, 50 százalékos csökkenést jelent a 2025-ös, 100 milliárd forintos előirányzathoz képest, amelyet a Tanács a tavalyi költségvetés alacsony szintje miatt bírált. A 2024-es költségvetésben a 220 milliárd forintos keret 97,9%-a, azaz 215,4 milliárd forint került felhasználásra, míg 2025 első negyedévében az éves keret 26,7%-át használták fel. A kockázatok kezelését rendkívül megnehezíti az alacsony összegű Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzata, amely messze elmarad a korábbi szintektől és a kockázatok nagyságától.

A bevételek esetleges elmaradását kompenzáló tartalék a költségvetésben egyáltan nem került megtervezésre

- A testület megállapítása szerint, a kockázatok mértékének figyelembevételével indokoltnak tartja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős növelését.

A KT egy eddig nem igazán tárgyalt kockázatra is rámutat a kiadási oldalon. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék - felülről nyitott - előirányzata fedezetet biztosít az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló által teljesített kiadások (tulajdonosi ügyletek) fedezetére. "Az előirányzat összege megegyezik a 2025. évi összeggel, 1,0 milliárd forint. 2025. I. negyedévben erről az előirányzatról felhasználás nem történt. A tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti. Ez a szabályozás azonban kockázatot jelent a törvényjavaslat tervezetében szereplő államadósság csökkenés teljesülésére nézve, ugyanis lehetővé teszi, hogy a Kormány az állami vagyon növelését szolgáló évközi kiadásokkal nagyrészben kitöltse a 2025. évi várható és a 2026. évi tervezett államadósság-mutató közötti, a GDP 0,8 százalékának megfelelő mozgásteret. Következésképpen kevesebb mozgástér marad az államadósság növekedését vagy a nominális GDP tervezettnél kisebb ütemű növekedését okozó kockázatok kezelésére" - részletezi a Tanács.

A központi alrendszer tartalék-előirányzatai között a kormány bevezetett egy új költségvetési sort, amely a „Védelmi tartalék” néven ismert. Ezt a sort arra az esetre hozták létre, hogy amennyiben egy jelenleg folyamatban lévő uniós szabályozás értelmében a védelmi célú kiadások kikerülnek a költségvetési szabályozás hatálya alól, akkor lehetőség nyíljon a GDP 1,5%-áig terjedő védelmi kiadások uniós elszámolására. A Védelmi tartalék célja, hogy fedezetet nyújtson a védelmi kiadások növekedéséből adódó, általános vagy védelem specifikus rugalmassági mozgástér igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokra. Jelenleg az előirányzat formális keretek között létezik, és összege mindössze 1,0 millió Ft. A kormány a vonatkozó uniós rendelkezések aktiválása esetén az általános vagy védelmi rugalmassági mozgástér mértékéig átcsoportosíthatja a Védelmi tartalékot. Fontos azonban, hogy ez az átcsoportosítás csak akkor lehetséges, ha az uniós rendeletben megfogalmazott feltételek teljesülnek, és a tartalék felhasználása nem veszélyezteti az Alaptörvényben rögzített államadósságra vonatkozó követelmények teljesíthetőségét. A Tanács hangsúlyozza, hogy a tartaléknál jelentkező kockázatok, amelyek az állami vagyon növelését célozzák, ebben az esetben is fennállnak. A Kormányzati Tanács később részletesen ismerteti, hogy a kiadási növekedés maximuma a 2021-es bázisidőszakhoz képest a GDP 1,5%-ára korlátozódik. A védelmi kiadások pontos definíciója és a 2024-es évre vonatkozó tényszámok, amelyek a módosuló szabályok szempontjából kulcsfontosságúak, azonban csak később válnak nyilvánossá. Ennek következtében a később ismertté váló rugalmassági mozgástér és annak esetleges kihasználása befolyásolhatja a költségvetési hiány alakulását, az államadósság mértékét, valamint a költségvetési szabályoknak való megfelelést. A Tanács figyelmeztet arra, hogy a jogi szabályozás kidolgozása még kezdeti stádiumban van, és jelenleg nem növeli a költségvetés mozgásterét. A tagállamok mentesítési kérelmeit 2025. április 30-ig kell hivatalosan benyújtani, és az ezek alapján elkészített bizottsági ajánlás várhatóan az ún. tavaszi csomag részeként 2025. június 4-én jelenik meg. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország az egyik azon 12 tagállam közül, amely hivatalosan kérvényezte a nemzeti mentesítési záradék aktiválását.

A fent említett körülmények figyelembevételével a Tanács javasolja, hogy a megnevezett nemzeti mentesítési záradék végleges értékelését, amelyet az Európai Bizottság végez, valamint a vonatkozó uniós jogszabályok módosítását követően a Kormány - a Tanács párhuzamos vizsgálatával összhangban - fontolja meg, hogy a 2026. évi költségvetés összhangban áll-e az uniós szabályozással. Amennyiben nem, elengedhetetlen, hogy szükséges intézkedéseket tegyen a Stab. tv. 3/A. §-ában foglalt előírások betartása érdekében. A Tanács hangsúlyozza, hogy a Kormány számára fontos lenne e kötelezettségvállalás rögzítése a költségvetési törvényjavaslatban.

2026-ban is magas költségvetési kiadást jelent a 3 314,7 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi kamatkiadás, bár összesen 521,4 milliárd forintos, 13,6 százalékos csökkenést mutat a 2025-ös előirányzathoz képest.

A törvényjavaslat értelmében a GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadás 3,7%-ra tehető. Az ESA rendszerében számolt kamatkiadások 2026-ra tovább csökkennek, és a költségvetés elsődleges egyenlege, amely a kamatkiadásoktól mentesen kerül megállapításra, a 2024-es tényleges és a 2025-ös előrejelzett értékekhez hasonlóan 2026-ban is egyensúlyhoz közeli állapotot mutat majd. A költségvetési deficit mérséklődése tehát elsősorban a kamatkiadások csökkenésének tudható be a 2025-ös várható adatokhoz viszonyítva.

A forint és az euró közötti árfolyam ingadozása nem csupán az államadósság mértékét befolyásolja, hanem a kamatkiadások szempontjából is jelentős kockázatokat hordoz magában.

A tervezetben ismertetett adósságfinanszírozási stratégiák összhangban állnak az ÁKK Zrt. által meghatározott keretekkel, amelyek szerint a költségvetési devizaadósság arányának maximálisan 30 százalékot kellene elérnie. Az államadósság devizaarányának emelkedése azonban tovább súlyosbíthatja a helyzetet.

Az állami beruházási fejezet kiadásai 146 százalékkal 496,3 milliárd forintra nőnek, ami elsősorban az út-, és vasúthálózat fejlesztéséhez, és az egészségügyi és szociális intézményi felújításokhoz kapcsolódik. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások ugyanakkor 25,3 százalékkal alacsonyabbak.

Az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1 710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal elmarad a 2025-ös előirányzattól. Az egészségügyi intézmények a rendszer-szerűen beépített forrásokon felül 80,0 milliárd forint többletforrást kaphatnak. Ezzel együtt a gyógyító-megelőző ellátásra fordítandó kiadás 2026. évi előirányzata 2 886,3 milliárd forint, ami 4,3 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot. A Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzatának 2026-ra tervezett összege 195,0 milliárd forint, ami 8,3 százalékkal meghaladja a 2025. évi törvényi előirányzatot. A 2023. évi előirányzat teljesítése 135,7 százalék, a 2024. évi teljesítés 153,1 százalék, a 2025. I. negyedévi teljesítés 34,1 százalék volt. A 2026. évi előirányzat az utóbbi három évet, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem elégséges.

Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulás 2026-ban várhatóan eléri a 789,0 milliárd forintot, ami 92,1 milliárd forinttal, azaz 13,1 százalékkal haladja meg a 2025-ös tervezett összeget.

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ra 3 588,2 milliárd forintra, ami a GDP 3,7%-ának felel meg, határozza meg. Ez a szám megegyezik a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzéssel. Ugyanakkor ez a szám jelentős csökkenést mutat a 2025-re vonatkozó, korábban bejelentett körülbelül 4%-os kormányzati várakozásokhoz képest - számolt be róla a KT.

A Tanács továbbra is hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság és költségvetés stabilitásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A 2026. évre kitűzött hiánycél túllépi az Európai Unió alapszerződésében foglalt 3 százalékos normát, valamint eltér a magyar Kormány által benyújtott, az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott középtávú költségvetési-strukturális tervben rögzített 2,5 százalékos hiánycéltól is. Az Európai Unió Tanácsa a túlzottdeficit-eljárás keretében megfogalmazott ajánlása szerint hazánknak 2026-ra fel kell számolnia a túlzott hiányt – állapítja meg a Tanács. Továbbá, a dokumentumban említést nyer, hogy az új európai uniós költségvetési keretrendszer keretein belül a nettó kiadások növekedési ütemével kapcsolatos információk a költségvetési törvény tervezetében nem találhatóak.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat-tervezetben 4 218,5 milliárd forinttal szerepel, amely a tervezet indoklásában meghatározott 2026. évre tervezett 95 747,0 milliárd forint értékű GDP 4,4 százalékát teszi ki - emelte ki a háromfős testület.

A 2026. évi költségvetési törvényjavaslat-tervezet alapján a bevételek összege a 2025. évi költségvetési törvényben szereplő 38 728,8 milliárd forintról 39 546,3 milliárd forintra emelkedik, ami 2,1%-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a kiadások tervezett kerete is bővül: a 2025. év 42 851,8 milliárd forintjáról 2026-ra 43 764,9 milliárd forintra nő. Összességében a központi alrendszer várható bevétele 817,5 milliárd forinttal, míg a kiadások 913,0 milliárd forinttal emelkednek a két év összehasonlításában. Ennek következtében a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a 2025-ös 4 123,0 milliárd forintról a következő évre 4 218,5 milliárd forintra nő, ami 95,5 milliárd forintos növekedést jelent.

A kormány azt vállalta a friss 2026-os terveiben, hogy jövő év végére 72,3 százalékra csökkenti a GDP-arányos adósságrátát, az idén év végére várható 73,1 százalékról.

A költségvetési tervezet alapján 2026-ra a nominális államadósság várhatóan közel 5 000 milliárd forinttal emelkedik. Ehhez a 4 219 milliárd forint összegű pénzforgalmi hiány is hozzájárul, miközben a kormányzati szektorhoz tartozó intézmények adóssága 200 milliárd forinttal nő. Ezzel párhuzamosan a besorolt szervezetek konszolidálandó állampapírállománya 330 milliárd forinttal csökken. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya így 172,5 milliárd forinttal meghaladja a központi adósság növekedését. Ugyanakkor a tervezet arra is rámutat, hogy a nominális GDP várhatóan 9,0 százalékkal emelkedik 2026-ban a 2025-ös előrejelzésekhez képest, ami részben ellensúlyozza az államadósság növekedésének hatását - tájékoztat a Kormányzati Tájékoztató.

A várt gazdasági teljesítmény elmaradása jelentős kihívások elé állíthatja a tervezett államadósságmutató csökkentésének megvalósítását.

- figyelmeztet a KT, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, és a tervezet szerint ennek mértéke 29,7 százalékban alakul.

Ez ugyan az ÁKK Zrt. által kijelölt 30 százalékos felső határ alatt marad, azonban ahhoz nagyon közel alakul. A forint-euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint-euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. A tervezet 403,4 forintos euró, valamit 387,5 forintos amerikai dollár árfolyammal számol.