Kézmosás után sokan úgy érzik, hogy mindent megtettek a tisztaságért, de a szakértők figyelmeztetnek: van ennél hatékonyabb módszer is, amivel még magasabb szintre emelhetjük a higiéniát.
Sajnálatos hír érkezett az autósok számára: szombattól kezdődően életbe lépnek az új intézkedések.
Ha te is azok közé tartozol, akik minden áron igyekeznek elkerülni a nyilvános mosdókat, akkor a Connecticuti és a Quinnipiac Egyetem kutatói által végzett új tanulmány nem fog megingatni abban, hogy továbbra is hű maradj ehhez a szokásodhoz.
Már régóta fennállt a gyanú, hogy a közönséges nyilvános mosdók forró levegős kézszárítói képesek baktériumokat beszívni a levegőből, majd azokat a frissen megmosott kezekre juttatni. Most azonban részletes vizsgálat alá vették ezt a kérdést, hogy kiderüljön, mennyire indokoltak ezek az aggályok.
Az elmélet érvényességének ellenőrzésére a kutatók Petri-csészék segítségével tanulmányozták a fürdőszobai levegő összetevőit. Két különböző levegőmintát gyűjtöttek: az egyik a működő kézszárító közvetlen közelében készült, míg a másik mintavétel során a szárító nem volt aktív a mosdóban. Miután a mintákat visszavitték a mikrobiológiai laboratóriumba, és elkezdték vizsgálni a baktériumok növekedését, meglepő eredményekre bukkantak.
A kikapcsolt kézszárító mellett vett mintákban a Petri-csészékben csupán egyetlen baktériumkolónia fejlődött ki, vagy egyáltalán nem mutatkozott növekedés. Ezzel szemben a fürdőszobai kézszárítóból származó forró levegőnek 30 másodpercig kitett Petri-csészékben akár 254 baktériumtelep is kialakult. Az átlagos megfigyelés szerint 18-60 baktériumtelep volt jelen. Ez a jelentős eltérés világosan rámutatott arra, hogy a meleg levegős kézszárítók nem éppen a legjobb választás a higiénia szempontjából.
Viszont felmerül a kérdés, hogy a baktériumok a kézszárítókban szaporodtak el, vagy a fürdőszobai levegőből kerültek a kézszárítókba? Hogy erre választ kapjanak, a kutatók nagy hatékonyságú HEPA-szűrőket szereltek a szárítókra, amelyek a baktériumok nagy részét eltávolították a szárítón áthaladó levegőből. Amikor a Petri-csészéket ismét kitették a kézszárítók levegőjének, a baktériumok mennyisége az edényekben 75%-kal csökkent. A kutatók minimális mennyiségű baktériumot találtak a kézszárítók fúvókáin. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a kézszárítókból származó baktériumfröccsenés nagy része a mosdó levegőjéből származott.
A baktériumok többsége, főleg egy publikus mosdóban, a fedél nélkül lehúzott WC-kagylókból permeteződik a levegőbe. Ez a baktériumfelhő pedig akár hat négyzetméteres területen is szétszóródhat, így könnyedén eljutnak a kézszárítókig is. Részben megnyugtató, hogy a teszt közben talált mikrobák túlnyomó többsége nem okoz betegséget, kivéve a Staphylococcus aureust. A többi, Petri-csészében ragadt baktérium viszonylag ártalmatlan volt. A kutatók kihangsúlyozták azt is, hogy a kísérletben egy orvosi egyetemi épület mosdóját vizsgálták. Ezért a baktériumok egy része az épületben lévő laboratóriumokban végzett kísérletekből származott. Ezek a publikus mosdókban általában nem megtalálható mikroorganizmusok.
Ha ettől függetlenül megrettentő volt számodra a rengeteg bacilus gondolata, akkor inkább használd a kihelyezett papírtörlőket. A papírtörlő a leghigiénikusabb módja a kézszárításnak, emiatt a papírkendők használata már rutinszerű a legtöbb európai egészségügyi intézményben.
