Kétezer évvel ezelőtt elrejtett kincs bukkant fel egy apró falucska határvidékén. | 24.hu
Fémkeresőkkel végzett kutatások során Angliában számos római kori ezüstérmét tártak fel. Ezeken az érméken különböző császárok és feleségeik portréi díszelegnek - számolt be a Live Science.
A felfedezésre egy Barton Bendish nevű kicsiny falucska közelében került sor. A régészek összesen 16 darab ezüstpénzre akadtak, melyek mindegyike a római dénár kategóriájába tartozik.
A római érmékre nem nyomtak évszámot, ezért koruk meghatározásához szakértő szükséges. A rajtuk szereplő arcképek viszont nagy segítséget jelentenek ebben a folyamatban.
A kutatások alapján megállapítható, hogy az ezüstpénzek különféle történelmi időszakokból származnak. A legkorábbi darabok Krisztus előtt 57 körül készülhettek, amikor a Római Köztársaság virágkorát élte, még a császárok kora előtt. Ekkor a város irányítását megválasztott consulok végezték, és az érmék egyikén éppen egy ilyen vezető arcképe látható. A legújabb pénz pedig Marcus Aurelius, a filozófuscsászár idejéből való, amelyet Krisztus után 175 vagy 176 táján vertek.
Aurelius Krisztus után 161 és 180 között volt Róma uralkodója, sokan a birodalom történetének egyik legkiválóbb császáraként tartják számon. A sztoikus filozófia követője volt, így egész életében a mértékletes, tisztességes, jóra irányuló életvitelre törekedett. Bár császári ténykedése a folyamatos háborúskodás jegyében telt, a harcok szünetében gyakran tollat ragadott, és leírta gondolatait. Naplóbejegyzéseiből végül megszületett Elmélkedések című műve, amely még ma is népszerű olvasmány.
A szakértők szerint az érméket valaki szándékosan áshatta el. Ez bevett szokás volt a rómaiak korában, ugyanis bankok hiányában sokan így tartották biztonságban megtakarításukat. A 16 dénár akkoriban pár százezer forintnyi összegnek felelhetett meg, vagyis nem volt kevés, de nagy vagyonnak sem mondható.
