A háborús forgatókönyv már formálódik, miközben a Pentagon szövetségesek után kutat.

Ausztrália védelmi iparért felelős minisztere világossá tette, hogy az ország nem tervez katonai beavatkozást egyetlen konfliktus során sem. Egy amerikai tisztviselő pedig a japán diplomatákra is nyomást gyakorolt, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat a Tajvannal kapcsolatos esetleges feszültségekről. A miniszter hangsúlyozta, hogy Ausztrália számára a stabil és kiegyensúlyozott Csendes-óceáni térség a cél, ezért a kormány szoros figyelemmel kíséri a kínai haderő fejlesztéseit. Érdekesség, hogy Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök éppen Kínába látogat, miközben Sydney kikötőjében nagyszabású hadgyakorlatot tartanak az amerikai erőkkel. Ebből kifolyólag Canberra nem zárja ki, hogy Peking intenzíven figyeli a hadműveletet, hogy értékes információkat nyerjen a folyamatból.

Pat Conroy, a védelmi iparért felelős ausztrál miniszter vasárnap kijelentette, hogy Ausztrália nem kíván előre kötelezettségeket vállalni csapatok küldésére bármilyen konfliktus esetén. Ezzel a nyilatkozattal reagált arra a jelentésre, amely szerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) arra kérte szövetségesét, hogy tisztázza, milyen szerepet vállalna, ha az Egyesült Államok és Kína konfliktusba keveredne Tajvan kapcsán.

Ausztrália prioritásként kezeli szuverenitását, és "nem vitatunk meg hipotéziseket" - mondta Conroy az Australian Broadcasting Corporationnek adott interjúban.

Az ausztrál csapatok bevetéséről mindig az aktuális kormány dönt, és ez a döntés nem vonatkozik előre, hanem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége, így nem terhelhet egy későbbi kormányt.

- nyilatkozta az MTI információi alapján.

A Financial Times szombaton arról számolt be, hogy Elbridge Colby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának államtitkár-helyettese nyomást gyakorolt az ausztrál és japán védelmi tisztviselőkre annak tisztázása érdekében, hogy mit tennének egy tajvani konfliktusban.

A tisztviselő a közösségi média platformján osztotta meg véleményét, miszerint Donald Trump "Amerika az első" politikája formálja az ország védelmi minisztériumának működését, amelyben szerepet kap az esetleges riválisok megfélemlítése is. Továbbá megemlítette, hogy ez a politikai irányvonal arra is ösztönzi a szövetséges országokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket – olvasható a horvát Index cikkében.

Conroy kifejezte, hogy Ausztrália aggodalmát fejezi ki Kína nukleáris és hagyományos fegyverarzenáljának fokozódó megerősítése miatt. Az ország célja egy kiegyensúlyozott indo-csendes-óceáni térség létrehozása, ahol egyik nemzet sem bír domináló szereppel. "Kína arra törekszik, hogy katonai támaszpontokat alakítson ki a régióban, míg mi szorgalmasan azon dolgozunk, hogy a térség elsődleges biztonsági partnerei legyünk, mert úgy véljük, hogy ez Ausztrália érdekei szempontjából nem lenne kedvező" – nyilatkozta.

A biztonság témája valószínűleg középpontba kerül, amikor Anthony Albanese miniszterelnök a héten megbeszéléseket folytat Kína vezetőivel. A politikai vezető szombaton érkezett meg Sanghajba, ahol hat napos hivatalos látogatásra készül.

A Talisman Sabre hadgyakorlat, amely vasárnap veszi kezdetét Sydney kikötőjében, az Egyesült Államok és Ausztrália legnagyobb közös katonai gyakorlata, és 19 ország mintegy 30 ezer katonájának részvételével valósul meg. A gyakorlat területe lenyűgöző, hiszen 6500 kilométert ölel fel, kezdve Ausztrália indiai-óceáni régiójától, egészen a Karácsony-szigetekig, és elérve az Ausztrália keleti partjainál elterülő Korall-tengerig.

Conroy kifejtette, hogy a kínai haditengerészet valószínűleg figyelemmel kíséri a gyakorlatot, hogy adatokat gyűjtsön, ahogy ezt már korábban is tapasztalhattuk.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke április elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok 20%-os importvámot kíván bevezetni az Európai Unióval szemben, míg Kínával szemben ez a szám 34%-ra rúg. Ez a döntés jelentős zűrzavart okozott a világ számos politikai vezetőjének körében. Később Trump a Fehér Házból bejelentette, hogy 125%-os vámot tervez, de ezt az intézkedést végül 90 napra felfüggesztette. Nem sokkal ezután a kínai termékek esetében egy fájdalomcsillapító kapcsán akár 145%-os tarifát is bejelentettek.

Májusban Genfben a felek megállapodtak abban, hogy mindkét ország 115 százalékkal mérsékli a vámokat. Ekkor úgy tűnt, hogy közeledik a konfliktus vége, ám a hónap zárásakor az Egyesült Államok váratlanul visszavonta a kínai diákok vízumait.

Kína júniusban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszegte a májusi kereskedelmi megállapodást, amely a fontos nyersanyagok szállításáról is szólt. Washington szerint Kína lassítja a ritkaföldfémek exportját, miközben Peking szerint az észak-amerikai ország vezetett be hátrányos szabályokat. A hónap elején Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon egyeztetett a kérdésben.

Szintén júniusban az Egyesült Államok és Kína a londoni kereskedelmi tárgyalások után megállapodott az exportellenőrzés enyhítéséről. Az amerikai kereskedelmi miniszter közölte, sikerült kialakítani Kínával a kereskedelmi viszály megoldásához szükséges keretrendszert, így több korlátozást is feloldhatnak. Az "elvi" megállapodást az amerikai küldöttség Trump elé, a kínai delegáció elbírálás céljából Hszi Csin-ping elnök elé terjesztette.