Kern András a színpadon érezte magát rosszul: „Nem tudtuk folytatni az előadást.”
Helyezd el ezt a jelet a már létező Gmail-címedben: azok az oldalak, akik adatokat szivárogtatnak rólad, lelepleződnek.
Kern András tavaly év végén igencsak meglepte a közönségét. A Pesti Színházban, ahol Spiró György Az imposztor című darabját játszották, a produkció félbeszakadt, így a nézők csupán az első felvonás izgalmait élvezhették.
Kern András váratlan rosszulléte sokakat meglepett, amiért azonnali mentőhívásra volt szükség. A színész a szédülés és a rosszullét okairól eddig hallgatott, de most végre megosztotta tapasztalatait a nagyközönséggel. A 77 éves művész D. Tóth Krisztának mesélt a történtekről a DTK: Elviszlek magammal című műsorában, amely május 4-én 22:00-kor debütál a Spektrum Home csatornán.
Legutóbb egy igencsak megterhelő pánikrohamot éltem át, ami rendkívül kellemetlen élmény volt. Szörnyen rosszul éreztem magam! Az egyik oldalam hirtelen zsibbadni kezdett, majd teljesen elvesztettem az érzékemet ott, és nem tudtam rendesen lépni… Az egyik lábamat megpróbáltam arrébb tenni, de nem arra ment, amerre szerettem volna. Az arcom, különösen a szám, szintén zsibbadt, és nem tudtam normálisan beszélni, mintha nemcsak a bal felem, hanem az egész arcom elzsibbadt volna. Olyan furcsán artikuláltam, hogy végül nem is folytathattuk az előadást, mert így nem igazán lehetett érthetően kommunikálni. Ráadásul mindehhez még egy kis halálfélelem is társult - mesélte.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész több évtizedes pályafutással büszkélkedhet, ám a múlt időszakok felemlegetése már nem vonzza annyira. Elmondása szerint egy ideig figyelemmel kísérte az eltelt éveket, de ma már nehezen talál szavakat ahhoz, hogy megfogalmazza ezt az időbeli távlatot.
- Azt kérdezték, hogy hány éve vagy színész, és én azt mondtam tizenhárom, az egyáltalán nem gond. De amikor azt kell mondani, hogy hatvanhárom, akkor az már kicsit nagyobb. Azt hinné az ember, hogy a színésznek olyan nagy boldogság az élete. Merthogy azt szereti végül is, amit csinál... Azzal foglalkozik, azzal keresi a pénzét, este megtapsolják, az a szenvedélye. S közben... a színészekben van némi elégedetlenség mégiscsak.
