Kallas egy különleges tízpontos cselekvési tervet fog bemutatni, amely az Izrael ellen irányuló lépések lehetőségeit tárgyalja.
A tíz javasolt intézkedés között megtalálható - többek között - a vízummentes utazás felfüggesztése is, amely válaszként érkezik arra, hogy Izrael megszegte az EU és Izrael közötti társulási megállapodás feltételeit.
Kaja Kallas, az Európai Unió vezető diplomatája a Külügyek Tanácsának eheti brüsszeli ülésén egy 10 lehetőséget tartalmazó listát fog bemutatni arról, hogyan reagálhatna az EU Izrael gázai akcióira. Uniós diplomaták azonban az Euronews-nak azt mondták, hogy a közösségen belül csekély hajlandóság érzékelhető arra, hogy bármilyen lépést is tegyenek Tel-Aviv ellen.
A Kallas által felvázolni tervezett tíz lehetősége között szerepel a vízummentes utazás felfüggesztése és a ciszjordániai zsidó telepekről származó import blokkolása válaszul arra, hogy Izrael megsértette az EU és Izrael közötti társulási megállapodást - ez derült ki az unió külügyi főképviselőjének irodája által kiadott dokumentumból, amelybe az Euronews beletekinthetett.
A javaslatok jogalapjukkal és az elfogadásukhoz szükséges eljárással együtt szerepelnek. Magukban foglalják az EU és Izrael közötti társulási megállapodás egészének felfüggesztését, az Izraellel folytatott politikai párbeszéd leállítását vagy Tel-Aviv uniós programokhoz való hozzáférésének megakadályozását. Ezek keresztülviteléhez a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.
A dokumentum további lehetőségeket is felsorol, többek között az Izraellel szembeni kereskedelmi preferenciák felfüggesztését, illetve az EU és Izrael közötti légiközlekedési megállapodás leállítását, amihez minősített többségi szavazásra lenne szükség, ez pedig azt jelenti, hogy az Unió teljes lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok 55%-ának szavazata szükséges.
Kaja Kallas eredetileg öt lehetőséget készült felajánlani a minisztereknek, ám végül úgy döntött, hogy kétszeresére bővíti a listát olyan intézkedésekkel, amelyek mellett "a tagállamok egyoldalúan dönthetnek anélkül, hogy szükség lenne a Bizottság javaslatára" - mondta egy uniós diplomata az Euronews-nak. De hangsúlyozta: a tagállamok több okból sem valószínű, hogy a cselekvési lehetőségek bármelyikét is támogatni fogják.
Először is: néhány ország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak meg kellene várnia a Kallas által a múlt héten közvetített megállapodás eredményét, amely a Gázába irányuló segélyek áramlásán próbálna javítani. Az Unió csütörtökön jelentette be, hogy "jelentős" javulást ért el a humanitárius segélyek Gázába való bejutásában, beleértve az élelmiszerszállító teherautók számának növelését, valamint a "segélymunkások életének védelméről" szóló megállapodást. Kallas szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy a megállapodás eredményeként Izrael megnyitotta a zikimi határátkelőt, engedélyezte az üzemanyag bejutását és a vízvezetékek javítását, "a jordániai útvonal újbóli megnyitásával együtt".
Másodszor, az Európai Unió továbbra is jelentős megosztottsággal küzd ebben a kérdésben. Számos tagállam, mint például a Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország és Olaszország, nem készek szankciókat bevezetni Izrael ellen, amennyiben a helyzet a térségben kedvező irányba változik. Ezen országok határozottan ellenzik az EU-Izrael társulási megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését is.
Írország és Spanyolország továbbra is kész állást foglalni Izraellel szemben, és Írország már meg is tette az első lépéseket: megkezdte a ciszjordániai zsidó településekről származó importtermékek ellenőrzését, így ő lett az első uniós tagállam, amely ilyen intézkedést hozott.
Sok diplomata szerint minden további lépés attól függ, hogy Izrael végrehajtja-e a múlt héten létrejött humanitárius megállapodást.
„Az egész kérdés kulcsa abban rejlik, hogy Izrael a gyakorlatban megvalósítja-e a Kallas-tervet” – fogalmazott az egyik résztvevő.
"Ha keddig látunk némi eredményt, az szerintem fontos jelzés lesz Izrael részéről, hogy beleegyeztek és hajlandóak végrehajtani" - vélekedett egy másik diplomata.
Az izraeli hadsereg a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én végrehajtott támadására reagálva indította el gázai hadműveletét. Eddig körülbelül 1200 ember vesztette életét a konfliktus során, és 251 embert túszul ejtettek.
A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint a legfrissebb adatok alapján Gázában már legalább 57 823 ember vesztette életét.
Az Unió déli szomszédságpolitikájának keretében zajló miniszteri találkozón, amely hétfőn kerül megrendezésre, Gideon Sa'ar és Dr. Varsen Aghabekian Shahin, Izrael és a Palesztin Hatóság külügyminiszterei is jelen lesznek. A rendezvény célja az EU és Izrael, valamint kilenc másik déli ország, köztük Szíria és Libia közötti együttműködés mélyítése. Érdekes, hogy a gázai konfliktus kirobbanása óta most először találkozik magas szinten mindkét fél Brüsszelben.
