Újra megnyitják a lehetőséget a pécsi tűzoltólaktanya építésére vonatkozó közbeszerzésre, miután az első tender győztese leállította a több milliárdos projektet.

Az Octopus Invest Kft. által irányított konzorcium 3,3 milliárd forintért vállalta a projekt megvalósítását. 2022-ben azonban következmények nélkül visszaléptek a feladattól, és azóta sem érkezett válasz a helyzet tisztázására.

A pécsi tűzoltóság Engel János utcai létesítményének felújítása és bővítése már az ezredforduló környékén sürgető szakmai igényként merült fel. A projekt azonban csak azután indult el, hogy az Európai Unió vállalta a munkálatok szinte teljes költségtérítését. Ennek nyomán az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2021 januárjában szerződést kötött a pécsi bázis kivitelezésére. A tervek szerint az OKF Baranya megyei igazgatóságának háromemeletes, felújíthatatlannak ítélt épületét a földszintig lebontják, megőrizve a 9 autóállást, és egy új, modern épületet emelnek néhány méterre arrébb, amely a földszinten 10 kocsiállást foglal magába.

Ezt a projektet a Falcon Global Zrt. és az Octopus Invest Kft. közös erőfeszítése révén valósították meg. Az Octopus által irányított konzorcium 3,3 milliárd forintért vállalta a feladatot. A közbeszerzési pályázaton győztes, azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező két budapesti vállalkozás közreműködésével készült el a munka.

Az építőipar terén nem állt mögöttük jelentős tapasztalat, és hiányoztak a megfelelő szakemberek, valamint a szükséges géppark is. Emiatt a kivitelezési feladatokat alvállalkozókra bízták, a munka összköltsége pedig 2,4 milliárd forintra rúgott.

A közbeszerzésen nyerő konzorcium és az alvállalkozók közötti viszony néhány hét múlva konfliktusossá vált, mivel az Octopus nem biztosította a munkához alapvetően szükséges terveket és engedélyeket. Amikor az alvállalkozók 2022 tavaszán benyújtották az addig elvégzett munkák esedékes számláit az Octopushoz, a generálkivitelező szerződést bontott velük, és követeléseiket csak részben fizette ki. Pár hónappal később, az OKF - miután látta, hogy leállt a munka - szerződést bontott a generálkivitelezővel. Így a tizedkész épületet azóta is eszi az elmúlás.

Minderről írtunk már lapunkban, s szóltuk arról is, hogy az Octopus-Falcon duó még számos helyen nem tudta befejezni a közbeszerzéseken elnyert munkákat. Így nem készültek el az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítésével és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezésével, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron is, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. Mindenütt azért álltak le a munkák, mert a Falcon-Octopus tandem nem fizette ki az alvállalkozókat. Emiatt 2023 tavaszán felszámolás indult a két cég ellen.

Mindkét vállalkozás mögött Németh János és Németh Zsuzsanna álltak, mint tulajdonosok. Amikor 2023-ban cikkünket írtuk, megpróbáltunk kapcsolatba lépni a házaspárral, de sajnos nem sikerült megtalálnunk az aktuális elérhetőségeiket. Az atlatszo.hu több ízben is foglalkozott a két cég nehézségeivel, ám a tulajdonosok megszólaltatására nekik sem volt lehetőségük.

Milliárdok váltak köddé a "polip" építkezésein, és egyelőre kérdéses, mikor folytatódik a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása.

Cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy a két, referencia nélküli vállalat hogyan képes sorozatosan közbeszerzéseket nyerni. Beszélgettünk a konzorcium különböző alvállalkozóival, akik elmondták, hogy a két cég azt hangoztatta magáról, hogy kiváló kormánykapcsolatokkal rendelkezik, ami miatt a velük szerződő cégek biztonságban érezték magukat a kifizetések tekintetében. A pécsi tűzoltólaktanya építői ráadásul úgy értesültek, hogy az Octopusban, közvetett módon, tulajdonrésze van Orbán Áronnak, a miniszterelnök testvérének. Egy alvállalkozó azt is megemlítette, hogy Orbán Áron személyesen is ellátogatott Pécsre a laktanya-beruházás kapcsán. Azonban a cégbírósági nyilvántartásokban nem találták nyomát annak, hogy Orbán Viktor öccse kapcsolatban állt volna az Octopusszal. Az atlatszo.hu is értesült Orbán Áron érintettségéről, és megkeresték a miniszterelnök sajtófőnökét, aki így válaszolt: "a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel."

Orbán Áron és az Octopus közötti kapcsolatot dokumentumokkal nem tudjuk alátámasztani, azonban számos jel mutat arra, hogy a cég - ahogy a neve is sugallja - szinte mindenhol jelen volt, beleértve a kormányköröket is. Az Octopus körüli feszültségeket nem csupán az állami megrendelések nagysága, hanem a tucatnyi hoppon maradt alvállalkozó véleménye is tükrözi. Ezek a vállalkozások joggal kérdezik: hogyan érhette el a korábban pártízmilliós bevételt termelő cég, hogy 2020 után több milliárd forintnyi állami megbízáshoz jusson? Többen arról számoltak be, hogy amikor a cég kifizetéseikre próbáltak rábírni, az Octopus vezetői - hivatkozva a kormányzati kapcsolataikra - fenyegetésekkel reagáltak.

2023-ban arra voltunk kíváncsiak, hogy az Octopus ellen megindított felszámolási eljárás során hányan és mekkora összeggel jelentkeztek be követeléseikkel a felszámoló, a Vámház-Audit Zrt. előtt. Muth Ferenc, az eljárást irányító szakember, azt nyilatkozta, hogy mivel a felszámolás nem nyilvános, nem köteles a médiának információkat adni. Ezzel szemben egy, az Octopus által károsult hitelezőtől értesültünk, hogy a 2023. májusi hitelezői találkozón 56 követelőtárs több mint 2 milliárd forint értékben nyújtott be igényeket. Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, ennél is nagyobb, 4 milliárd forintos tartozásról számolt be, amikor júliusban az Országgyűlésben "Hová tűnik el a közpénz?" címmel kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert. A választ Csepreghy Nándor, az építési tárca miniszterhelyettese adta, de az Octopus esetében nem derült ki, hová tűntek a közpénzek. Az alvállalkozók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az Octopus "érinthetetlen" státuszban van, és a cég vezetői valószínűleg nem fognak felelni az eltűnt összegekért.

Azóta ez a prognózis megerősödött. Gondolván, hogy az elmúlt másfél évben lezárult az Octopus felszámolása, júliusban újra megkérdeztük Muth Ferencet, miképp zárult a procedúra.

Szerettük volna megtudni, mekkora terhet örököltünk az Octopus hátrahagyott adósságával kapcsolatban.

illetve felmerült-e a pénzek eltűnése okán valakinek a büntetőjogi felelőssége,

Kérlek, tedd fel a kérdésedet úgy, hogy tisztábban lássam, mire szeretnél választ kapni. Ha arról érdeklődsz, hogy történt-e feljelentés és hol lehet érdeklődni a vizsgálatról, akkor érdemes közvetlenül a helyi rendőrségi hivatalhoz vagy nyomozóhatósághoz fordulni. Esetleg megadhatod a konkrét ügy részleteit is, hogy pontosabb információval tudjak szolgálni.

A felszámoló ez alkalommal is elzárkózott a válaszadástól.

Jeleztük, hogy nem értünk egyet elzárkózásával, hisz nem csupán egy felszámolásról, hanem uniós és állami források elherdálásáról van szó, ráadásul olyan közcélú épületek kivitelezéséről, amelyek sokakat érintenek (a pécsi tűzoltóság esetében például félmillió embert), így indokolt lenne egy rövid, a száraz tényekre és a számokra koncentráló válasz. Ám hiába érveltünk.

A fentiekből világosan következik, hogy a felszámoló nem talált nyomokat bűncselekményre az Octopus gazdálkodásában – ha lett volna ilyen, biztosan nyilvánosságra hozta volna. Az, hogy bűncselekmény nem történt, több alvállalkozó számára érthetetlen, mivel ők úgy vélik, hogy a felszámolt cég nem tudott elszámolni az állami beruházásokra rábízott pénzeszközökkel. Érdekesség, hogy a tűzoltólaktanya építésének egyik alvállalkozója 2022-ben feljelentést tett a ki nem fizetett számlái miatt. Az adóhatóság ugyan vizsgálatot indított, de a bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az eljárást. A feljelentő ebből azt a következtetést vonja le, hogy az Octopus különleges védettséget élvez, hiszen a nyomozók, akik máskor rendkívül kitartóak, most csupán néhány hét alatt lezárták a vizsgálatot, holott a pénzek eltulajdonítása a feljelentő szerint egyértelmű és megdönthetetlen bizonyítékokkal volt alátámasztva.

A helyzet tisztázását nem segíti elő, hogy az OKF nem hajlandó kellő információkat szolgáltatni a pécsi laktanyaépítéssel kapcsolatban. Ez tovább táplálja azt a gyanút, hogy az alvállalkozók, akikkel az Octopus kapcsolatban áll, szinte támadhatatlanok. Miután értesültünk arról, hogy a baranyai katasztrófavédelem számára létfontosságú a pécsi laktanya mielőbbi megépítése, levélben fordultunk a főigazgatósághoz, hogy választ kapjunk kérdéseinkre.

A hírek szerint őszi időszakban ismételten kiírásra kerül a beruházás közbeszerzési pályázata. A tervek szerint az új bázist 2029 őszén szeretnék átadni.

Szerettük volna megérdeklődni az OKF-től, hogyan zárták le az első pályázat során felmerült problémákat a generálkivitelezővel, aki nem teljesítette a várakozásokat. A válaszuk az volt, hogy...

"a szerződés felmondásával egyidejűleg felszólították a vállalkozói konzorciumot a munkaterület átadására, az előleg visszafizetésére és a meghiúsulási kötbér teljesítésére, amelyek vissza-, illetve megfizetésének a vállalkozó nem tett eleget.

Emiatt polgári peres eljárás indult, amely a BM OKF pernyertességével zárult, a bíróság jogerős ítéletében maradéktalanul helyt adott a szervezet keresetében foglaltaknak."

Ez igazán érdekes információ, ezért érdeklődtünk arról, hogy a Belügyminisztérium megkapta-e a pénzt az Octopustól. Az OKF viszont nem reagált kérdésünkre, de megbízható forrásból értesültünk arról, hogy a BM egyetlen fillért sem látott viszont, mivel a perelt összeget az Octopus teljes mértékben "elnyelte".

Arra is kíváncsiak voltunk,

Kérlek, tájékoztass arról, hogy az Unió elindított-e vizsgálatot az elveszett támogatásokkal kapcsolatban, és hogy az EU továbbra is fenntartja-e a beruházás támogatását, illetve ha igen, milyen mértékű támogatást nyújtanak?

Érdeklődtünk arról is, hogy a 2021-22-es időszakban tervezett, 3,3 milliárd forintos költségvetésű laktanya kivitelezése mennyibe fog kerülni, és hogy a finanszírozásban a magyar állam és az Európai Unió milyen arányban járulnak hozzá a költségekhez.

Sajnos ezekre a kérdésekre még mindig nem érkezett válasz.

Az ügyben jártasak (a pécsi tűzoltók is) ebből arra következtetnek, hogy az OKF azért titkolózik, mert fensőbb parancsot kaptak arra, hogy ne áztassák el a kormánykörökhöz kötődő Octopust.

A fentiek fényében jogosan aggódhatunk amiatt, hogy a pécsi tűzoltó laktanya, amelynek megépítése az Unió támogatásával is lehetséges lett volna, most már lényegében a magyar állam költségvetéséből fog megvalósulni. Az eredeti 3,3 milliárd forint helyett a várható költségek 8, sőt akár 10 milliárd forintra is rúghatnak. Ennek oka az inflációs hatások, amelyek miatt a 6 ezer négyzetméteres létesítmény kivitelezése a szakemberek véleménye szerint ennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek.