Kiváló hír a horgászat szerelmeseinek: Nagy István bejelentette, hogy 20 milliárd forintos támogatás érkezik a horgászati ágazat számára!
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának ismertetése során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázatok révén a MOHOSZ teljes mértékben, 100%-os támogatásban részesülhet. Ez a támogatás lehetővé teszi számukra olyan fontos feladatok végrehajtását, mint az őshonos halállományok élőhelyeinek és ívóhelyeinek fejlesztése, létrehozása, valamint a már meglévő helyek helyreállítása. Továbbá, kiemelt célként szerepel az idegenhonos halfajok visszaszorítása is.
A rendelkezésre álló információk alapján a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek összterülete 160 ezer hektár, míg a halastavak kiterjedése 26 ezer hektár. Tavaly összesen 4879 tonna hal került kihalászásra, amelyből a horgászok által fogott halak mennyisége 4614 tonnát tett ki. Ez az adat 2,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.
A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig - ismertette. Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén
A MOHOSZ, a horgászok országos szövetsége, 2014 és 2024 között összesen 4,5 milliárd forint értékű költségvetési támogatásban részesült. Emellett a szövetség által beszedett állami horgászokmányokból származó bevételek meghaladták a 10,5 milliárd forintot.
Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy
Tavaly a nemzeti válogatottak összesen 30 jelentős nemzetközi megmérettetésen vettek részt, köztük 23 világ- és Európa-bajnokságon. Az érmek számát nézve Magyarország a második helyen végzett a világranglistán, ami büszkeségre ad okot.
A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával. "A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére" - jegyezte meg.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé. Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ vezetője kiemelte, hogy a szabadidős horgászat ágazata körülbelül 30 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, míg a halgazdálkodás már több mint 120 milliárd forintot generál. Ez a szektor nemcsak több ezer embernek biztosít megélhetést, hanem számos szabadidős lehetőséget kínál több százezer horgász számára is. Beszélt a kihívásokról is, hangsúlyozva, hogy...
Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik és támogatják, hogy a körülbelül 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot. A MOHOSZ éves telepítési és fogási adatai alapján világossá válik, hogy minden jelentősebb természetes vízterületen megfigyelhető a melegebb klimatikus körülményekhez jól alkalmazkodó harcsa állomány dinamikus növekedése. Ezzel szemben a hidegebb vizeket kedvelő sügér és csuka állományok visszaszorulóban vannak - ismertette a helyzetet. Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási körülményeknek, így különösen fontos szerepet kapnak az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok, amelyekre idén rekordszámú forrást biztosítanak - tette hozzá. Megjegyezte:
Dérer István kiemelte, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz keretében elérhető fejlesztési forrásokat felhasználva célul tűzte ki az állami tulajdonú természetes vizek esetében egy átfogó, egységes vízminőségi monitoringrendszer létrehozását. Emellett a vízi élőhelyek fejlesztésére is fókuszálnak, továbbá eszközbeszerzési folyamatokat is kezdeményeznek.
