Újabb nemzet színpadán lépnének a hatalom fényébe Orbán Viktor szövetségesei.
Portugáliában 2022 óta már a harmadik előrehozott választásra készülnek, miután az idén márciusban megbukott a mindössze 11 hónapig hatalmon lévő, jobbközép Luís Montenegro vezette kisebbségi kormány. A politikai táj már ismert arcokat hoz vissza, hiszen a pártok egyfajta "újrahasznosított" kampányt indítanak, mindezt némi csavarral fűszerezve. A nemrégiben megbuktatott Demokratikus Szövetség a programjának további végrehajtására kér támogatást, míg az ellenzéki szocialisták a kormány elmúlt évének szakpolitikai eredményeit sajátjuként próbálják feltüntetni. Ezen kívül a Chega, amely Orbán Viktor pártcsaládjához tartozik, a kampányát nemrégiben Donald Trump stílusával próbálja megújítani, ahelyett, hogy korábbi üzeneteit ismételné. Hogy mi lesz a választások kimenetele? Az kérdés, amelyre egyelőre még senki sem tudja a választ.
Május 18-án, vasárnap, Portugáliában előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. Az esemény hátterében az áll, hogy a tavaly hivatalba lépett, Luís Montenegro vezette jobbközép kisebbségi kormányt márciusban megbuktatta a parlament egy bizalmi szavazás keretében. A miniszterelnök akkor kérte a bizalmi szavazást, miután egyre fokozódó botrány robbant ki, amely őt és családját is érintette.
A liberális-konzervatív Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről napvilágra került, hogy korábban megalapította a Spinumvia nevű céget, amely üzleti tanácsadással és ingatlanok értékesítésével foglalkozik. Érdekesség, hogy még miniszterelnöki posztja alatt is részvényes maradt a vállalkozásban.
Montenegro később azzal indokolta helyzetét, hogy a részvényeit feleségének adta át, ám mivel a céget házasságuk után alapította, a portugál jogszabályok értelmében ezek közös vagyontárgynak minősülnek. Ez független attól, hogy a részvények hivatalosan az ő, vagy éppen a felesége nevén szerepelnek.
Az ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, a hatóságok vizsgálatát, valamint Montenegro lemondását követelte, azonban ezek elől előremenekülve Montenegro március 11-én bizalmi szavazást kért kormányával szemben - miután néhány ellenzéki bizalmatlansági indítvány már sikertelen volt -, amit a parlament többsége elutasított, megbuktatva ezzel a mindössze 11 hónapja beiktatott kormányát.
A megbuktatott kormányfő - aki jelenleg ügyvivő miniszterelnökként továbbra is vezeti Portugáliát - pártja, a PSD és vele Demokratikus Szövetség (AD) néven szövetségben induló Demokratikus és Szociális Centrum - Néppárt (CDS-PP), valamint a parlamenti mandátummal nem rendelkező Monarchikus Néppárt (PPM) kampánya lényegében folytatja a legutóbbi, 2024 márciusában tartott parlamenti választáskor megkezdett kampányt.
Kampányeseményeken a szövetség szimpatizánsai gyakran skandálják, hogy Engedjék Luíst dolgozni!, utalva a szerintük túl korán megbukott Montenegro-kormányra, miközben a pártszövetség kampányának fókuszában a tavaly megkezdett reformok folytatásának szükségességével kérik a szavazók felhatalmazását.
Az AD kormányprogramja gazdasági liberalizálása céljából a befektetések és a munka terheinek csökkentésére, a magántőke hatékonyabb és egyszerűbb integrálására a gazdaságba, a korrupció mérséklésére, valamint a jövő gazdasági struktúrájának megerősítésére összpontosít.
Többek között azzal kampányolnak a következő négyéves ciklusért, hogy megválasztásuk esetén 5 százalékra csökkentik a munkanélküliséget 2028-ra (a legfrissebb adat szerint 6,2 százalékon áll), az államadósság mértékét az éves GDP 75 százalékára viszik le 2029-re (jelenleg 91,8 százalék), amit az adókedvezmények mellett többek között a bürokrácia és a szociális kiadások csökkentésével kívánnak elérni.
szerintük ugyanis a kormány megbukása részben annak is köszönhető, hogy parlamenti többség hiányában a szociáldemokrata Szocialista Párt (PS) külső támogatására volt szüksége egy törvény megszavazása érdekében - a 2025-ös költségvetést például csak úgy tudta a parlament elfogadni, hogy hosszú tárgyalások után a PS konstruktívan tartózkodott a szavazás során, így az AD képviselői azt a PS-nek tett több engedménnyel meg tudták szavazni.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a pártszövetség támogatottsága távol áll a kívánt szinttől: a mérések szerint 31 és 34 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy jelenleg csak az AD-nek nem lenne elegendő szavazata a 230 fős törvényhozásban a többség megszerzéséhez.
Az AD legfőbb ellenfele nem csupán a nevében, hanem lényegében is szociáldemokrata Szocialista Párt (PS) és annak vezetője, Pedro Nuno Santos. Bár a közvélemény-kutatások szerint a párt a második helyet foglalja el, a jelenlegi adatok alapján az AD és a PS közötti távolság túl széles ahhoz, hogy Santosék reális eséllyel induljanak a közelgő előrehozott választásokon.
Ez a kampány során is jól érzékelhető, hiszen Santosnak rendszeresen indokolnia kell, hogy a párt, noha a közvélemény-kutatások alapján csökken a népszerűsége, továbbra is készen áll a kormányzásra. A kisebb baloldali és liberális pártok pedig éppen ezt a gyengeséget használják ki a PS ellen.
Az AD által indított ígéretversenybe a PS is bekapcsolódott: a 236 oldalas kampányprogramjukban új irányt adnak Portugáliának. E céljaik eléréséhez többek között a 35 év alattiak adómentességét, az alapélelmiszerek áfájának eltörlését, és a minimálbér emelését ígérik – utóbbit az AD is tervezi 2028-ra. Emellett a fiatalokat és időseket legjobban érintő lakhatási válság kezelésére is hangsúlyt fektetnek. A PS a beruházások megkönnyítése mellett állami lakások építésével és lakbértámogatással kívánja segíteni a rászorulókat, eltérően az AD megközelítésétől.
Szerintük az április végi áramszünet egy újabb bizonyíték arra, hogy Montenegro és az AD képtelen hatékonyan irányítani Portugáliát.
Ahogyan a legutóbbi választás alkalmával, most sem úszhatjuk meg botrányok nélkül miniszterelnökjelöltünk, Pedro Nuno Santos körül.
Az egyébként munkásosztálybelinek valló Santos, aki gazdag környezetben nőtt fel szülei révén – hiszen nagyszülei valóban szegény munkások voltak – a legutóbbi kampány során komoly magyarázkodásra kényszerült. Korábban egy Porsche 911 tulajdonosa volt, ami miatt sokan megkérdőjelezték az osztályhovatartozását. Most pedig ingatlanbotrányba keveredett, mint az egykori lakhatási miniszter, miközben napvilágra került, hogy édesapja cégei 16 éven át rendszeresen nyertek el állami megbízásokat.
A pártot egyébként 26-27 százalékpontra mérik, amivel elmaradnának a legutóbbi, 29 százalékos eredményüktől, ugyanakkor Santos abban bízik, hogy csakúgy mint tavaly, a kutatások ezúttal is nagyobb távolságot mérnek az AD és a PS között, és valójában fej-fej mellett áll a két párt.
A legutóbbi választások során az európai politikai tájban figyelemre méltó eredményt ért el a Fidesz-KDNP pártcsaládjával egyesült szélsőjobboldali Chega! (jelentése: Elég!), amely 2019 óta folyamatosan növeli befolyását. A párt mandátumainak száma 2022-höz képest megdöbbentő módon megnégyszereződött, így a 230 fős törvényhozásban már 48 képviselővel dicsekedhet, amivel 18%-os szavazati arányt ért el.
André Ventura, aki a PSD-ből lépett ki, politikai karrierje előtt elismert sportkommentátorként vált ismertté, mostani kampányában is a PSD és a PS ellenességére, valamint a migráció kérdésére épít. Az előző kampányához hasonlóan ezúttal is e két téma köré építi üzeneteit, melyekkel igyekszik megszólítani a választókat.
Ventura világképében a lakhatási válság, az államadósság és a gazdasági problémák mind-mind a migráció következményeiként jelennek meg. Az amerikai elnök kampányához hasonlóan ő is a bűnöző migránsokkal foglalkozik, azt hangoztatva, hogy a portugál börtönök tele vannak a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókkal. Szerinte az ország legnagyobb problémája, hogy csak bűnözőket "importál", ezzel is a migrációt állítva a középpontba a társadalmi feszültségek magyarázatában.
Montenegro és az AD határozott és szigorú fellépést tervez az illegális bevándorlókkal szemben. Ezt jól példázza, hogy a kampány kezdetét megelőzően az ügyvivő montenegrói kormány bejelentette: 18 ezer illegálisan tartózkodó portugált fognak deportálni. Eközben azonban...
A Chega programjának másik kiemelkedő témája a migráció mellett a korrupció kérdése. Ventura véleménye szerint a PSD és a PS által megélt múltbeli korrupciós ügyek miatt sürgeti az igazságszolgáltatás átalakítását. Célja, hogy szigorúbb intézkedéseket vezessenek be, amelyek magukban foglalják a gazdasági és pénzügyi bűncselekményekből származó vagyontárgyak elkobzását. Emellett a korrupciós ügyek vizsgálatára hivatott hatóságok megerősítésére is fókuszál. Továbbá, ha egy politikust elítélnek korrupcióval kapcsolatos bűncselekményért, Ventura azt javasolja, hogy örökre zárják ki őket a választási lehetőségek köréből.
Montenegróhoz és Santoshoz hasonlóan a minimálbér emelését tervezik, miközben az államadósság csökkentésére és az adók mérséklésére is törekednek. Ventura emellett drámai mértékű szociális kiadások lefaragását ígéri, és ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy az ilyen támogatások túlnyomó részesedése illegális bevándorlókhoz kerül. Továbbá, a javasolt intézkedések között szerepel egy kétkulcsos adórendszer bevezetése is.
A párt az elmúlt év során folyamatosan a hibahatáron belül mozogva tartotta magát a tavalyi parlamenti választások során elért eredményekhez. Jelenlegi támogatottságuk 16 és 18 százalékpont között ingadozik, ami azt jelenti, hogy lényegében megismételnék a korábbi teljesítményüket.
Ventura először kedden tapasztalta meg a rosszullétet egy rendezvény során, ami kórházi ellátást követelt. Az állapota csütörtökön ismét súlyosbodott, így ismét kórházba került, de jelenleg nem tudni, hogy a 42 éves politikusnak másodjára pontosan milyen problémái akadtak. Az első eset kapcsán a kórház tájékoztatása szerint nyelőcsőgörcsöt diagnosztizáltak nála, ami gyomorégés és magas vérnyomás következményeként alakult ki.
A pártvezető egészségi állapota potenciálisan aggodalmat kelthet egyes választók körében, továbbá Venturát is nehezebb helyzetbe hozhatja a kampány utolsó szakaszában.
Bár Ventura közösségi médiás posztjaiban azt hangoztatja, hogy pártja biztosan vezet a közvéleménykutatásokban, a valóságban a helyzet nem ennyire kedvező. Mint korábban említettük, a közvéleménykutatások 16 és 18 százalék közötti támogatottságot mutatnak, ami ismételten csak a harmadik helyezést biztosíthatja a szélsőjobboldali párt számára.
A szocialisták, valamint a kisebb baloldali és liberális pártok már a legutóbbi két választás során is a szélsőjobboldallal való riogatással próbálták növelni szavazatarányukat, ez pedig a mostani kampány során sincs másképp.
Ugyan Montenegro idén is elutasította a Chegával való kormányalakítást egy győzelem esetén, de a baloldali pártok szerint elképzelhető, hogy a PSD-nél akár hajlandóak lennének megállapodni Venturával a közös kormányzásról, amennyiben úgy garantálni tudnák a parlamenti többségüket. Ha pedig Montenegro erre nem hajlandó, akkor a pártelnök és miniszterelnök-jelölt helyett szerintük majd mást szánnának a kormány élére - a pártok szerint a kampány elején bejelentett deportálások a két párt közötti közeledés bizonyítéka.
Hogy a PSD pártirodájában valóban terveznek-e egy, a Chegát elutasító Montenegroval szembeni puccsot, vagy Montenegro megszegve ígéretét végül visszavezetné a hatalomba a szélsőjobbot az António de Oliveira Salazar nevéhez köthető szélsőjobboldali, diktatórikus Estado Novo rendszer 1975-ös bukása óta először, nem tudhatjuk, mindenesetre
A portugál arányos választási rendszer sajátossága, hogy gyakorlatilag nem alkalmaznak bejutási küszöböt. Ez azt jelenti, hogy ha egy párt a választási körzetében elegendő szavazatot kap – ami elegendő egy mandátum elnyeréséhez –, akkor automatikusan bejuthat a parlamentbe. Ennek következtében akár nyolc különböző pártlista is képviseltetheti magát a törvényhozásban. A gyakorlatban ahhoz, hogy egy pártlista bejusson, körülbelül 1,3 százalékos szavazati arányt kell elérnie.
A három nagy politikai párt mellett várhatóan mandátumot nyer a 4-7 százalékos támogatottsággal rendelkező Liberális Kezdeményezés (IL), valamint a 3-5 százalék között ingadozó progresszív baloldali Livre. Emellett a 2-4 százalékos támogatottságú ökoszocialista Egyesült Demokratikus Koalíció (CDU) is esélyes lehet, ahogyan a 2-3 százalékpontos támogatással bíró kommunista Baloldali Blokk is. A határon táncol az ökobaloldali Emberek-Állatok-Természet (PAN), amely legutóbb egy mandátumot szerzett magának.
A legfrissebb közvélemény-kutatások és mandátumbecslések alapján úgy tűnik, hogy a választások után ismét az AD és Montenegro koalíciója formálhat kisebbségi kormányt, kivéve, ha valamilyen váratlan fordulat következik be, és végül Santos szocialista pártja kerülne ki győztesen.
