Újabb európai kormány kerülhet válságba, és előrehozott választásokra kényszerülhet.

Két, de nap végére lehet, hogy már három bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Sébastien Lecornu régi-új francia miniszterelnök ellen, aki meglepetésre kormányt alakított azután, hogy első ilyen kísérlete után pár órával lemondott. Az Emmanuel Macron francia elnökhöz közel álló Lecornu esélyei azonban ezúttal sem túl jók, és könnyen lehet, hogy az előző, 26 napig tartó kormányzását még rövidebb negatív rekorddal dönti meg a héten.

Emmanuel Macron francia elnök és újra kinevezett miniszterelnöke, Sébastien Lecornu, egyre komolyabb kihívásokkal néznek szembe. Lecornu, aki péntek este vette át a kormányalakítás feladatát, mindezt követően, alig néhány órával az első kormányának bemutatója után, váratlanul lemondott a kormányfői tisztségről. Ez a helyzet újabb és újabb politikai bonyodalmakat szül, amelyek Macron és csapata számára komoly fejtörést okoznak.

Az első kormányalakítási próbálkozás végül kudarccal zárult, miután Bruno Retailleau, a jobbközép-konzervatív Republikánusok elnöke, aki maga is elnöki ambíciókkal bír, kivonult Lecornu kormányának támogatásából. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy bármilyen többséget fel tudjanak mutatni a tavalyi előrehozott parlamenti választások óta rendkívüli módon megosztott francia Nemzetgyűlésben.

Lecornu második nekifutása sem kezdődik túl ígéretesen. Bár ezúttal nem mondott le a kormányalakítás után mindössze egy nappal, a helyzet mégis komoly kihívások elé állítja. Mielőtt kedd délután három órakor bemutatná a Nemzetgyűlésnek kormányának prioritásait és a 2026-os költségvetésre vonatkozó javaslatát, már számos nehézségbe ütközik.

A Marine Le Pen által fémjelzett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella szerint eleve rossz vicc, hogy ismét Lecornu-t nevezte ki Macron, ahogy a másik bizalmatlansági indítványt benyújtó szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) elnöke, Jean-Luc Mélenchon is komédiának nevezte a régi-új miniszterelnök kinevezését, és arra számít, még a héten megbukik az új kormány.

Mindkét politikai tábor célja, hogy ne csupán Lecornu kormányának megbukása valósuljon meg, hanem Macron is feloszlassa a Nemzetgyűlést, amely az utóbbi másfél év során képtelenné vált a hatékony működésre. Ráadásul, az ellenzők a köztársasági elnök lemondását is követelik, mivel az ő irányítása alatt alakult ki a jelenlegi politikai patthelyzet.

Lecornu új pozíciójának elfogadása után egy interjú keretében kifejtette, hogy elsődleges célja, hogy Franciaország számára egy működő költségvetés készüljön a következő évre. Ehhez elengedhetetlen, hogy azt a Nemzetgyűlés még az idei évben ratifikálja. Ennek érdekében most egy technokratákból álló kormányzati csapatot alakított ki.

Az idő sürgető nyomása alatt áll: a költségvetési javaslatát végül nem hétfő este, hanem csupán kedd délelőtt terjesztette elő a kormányának. Ha a javaslatot elfogadják, már kedd délután lehetősége nyílik bemutatni a képviselőknek is – a tervek szerint kedd délután három órakor fog felszólalni a Nemzetgyűlésben.

A parlamenti patkó két szélén helyet foglaló pártok már a beszédek előtt előterjesztették bizalmatlansági indítványukat, és határozottan követelik Lecornu, valamint Macron távozását. Le Penék nyilvánosan kijelentették, hogy készséggel támogatják bármely bizalmatlansági indítványt ennek érdekében, míg Mélenchonék is eltökélten lépnek fel, mivel véleményük szerint a frissen kinevezett miniszterelnök által összeállított új kabinet még problémásabb, mint az előző.

A két párt jelenlegi helyzete a Nemzetgyűlésben nem biztosít számukra többségi támogatást. Jelenleg a kisebb szélsőbaltól a balközép, valamint a jobboldal különböző irányzataiból származó képviselők is részt vesznek a politikai játszmában. Mélenchonék bizalmatlansági indítványát a kommunisták és az ökobaloldaliak is támogatják, míg Le Penék indítványához a jobboldali-konzervatív UDR is csatlakozik. Mindkét indítvány azonban messze van a szükséges 286 szavazattól, körülbelül 25 szavazattal elmaradva a többségtől.

Utóbbinak csekély a valószínűsége, mert ugyan Retailleau elmondta, pártja az ellenzéki padsorokba ül, de Lecornu több minisztert is a Republikánusok közül nevezett ki (szám szerint hatot) - igaz, emiatt a pártból többen is azt kérték, zárják ki azokat, akik elfogadták a kormányfő felkérését.

A szocialisták meggyőzése talán egyszerűbb feladatnak tűnik: Olivier Faure, a párt vezetője, hétfőn számos feltételt támasztott a miniszterelnök elé, hogy a szocialisták ne támadják meg a kormányt. Az egyik legfontosabb követelmény a 2023-ban elfogadott, de eddig felfüggesztett nyugdíjreform eltörlése volt, amely a francia nyugdíjkorhatárt 62 évről 64 évre emelné. Faure célja, hogy Lecornu is vonja vissza ezt a reformot. Érdekesség, hogy Magyarországon a nyugdíjkorhatár általában 65 év, míg a Cseh Köztársaságban 67 év a fő irányadó.

Faure ezen kívül a gazdagokra kivetett adók emelését és egy vagyonadó bevezetését is feltételül szabta. Azonban a legfontosabb követelése a nyugdíjreform, amelyet a franciák túlnyomó többsége már előre elutasít. Emiatt sem a baloldali, sem pedig a szélsőjobboldali pártok számára nem elfogadható ez a javaslat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nyugdíjakra fordított költségek a költségvetés 14,4%-át teszik ki, ami kétszerese az OECD-országok átlagának. Ezen kívül vannak olyan francia nyugdíjasok, akiknek nyugdíjja meghaladja több európai ország átlagbérét, ami tovább fokozza a reform szükségességét és a közvélemény ellenállását.

A francia költségvetés már évek óta deficites, az államadósság pedig az éves GDP 114 százalékán áll. Lecornu elődjei, a szeptember 8-án megbuktatott Francois Bayrou, valamint az előtte mindössze három hónapig kormányzó Michel Barnier is rendkívül szigorú, kiadásokat csökkentő költségvetési javaslatokat dolgoztak ki.

Ahogy említettük, a régi-új miniszterelnök végül kedden, egy nappal később bemutatja programját és költségvetési javaslatát a parlament előtt. Azonban a parlamenti képviselők sokszínűsége miatt nem valószínű, hogy mindenki egyetértene az elképzeléseivel.

Ráadásul Lecornu Emmanuel Macron elnök egyik közeli bizalmasa, ami jól tükrözi, hogy a programbemutató elhalasztásának oka részben az volt, hogy Macron hétfőn Egyiptomban tartózkodott. Az elnök szeretett volna egyeztetni Lecornu-val a kedd délutáni beszédének részleteiről.

Ezért kulcsfontosságú Lecornu parlamenti beszédének tartalma, valamint a kormány által benyújtott költségvetési tervezet. Kérdéses, hogy a miniszterelnök hajlandó-e elegendő kompromisszumot kötni a döntésük még függőben lévő szocialista és republikánus képviselők számára. A szocialisták kedden üléseznek, hogy véglegesen eldöntsék, támogatják-e a kormány megbuktatását.

Ha Lecornu második kormánya is kudarcot vallana, vagy esetleg ismét lemondana, Emmanuel Macronnak újra ugyanazok a lehetőségek állnak rendelkezésére. Kinevezhet egy új miniszterelnököt, feloszlathatja a parlamentet, vagy akár el is távozhat elnöki posztjáról - bár az utóbbi forgatókönyv rendkívül valószínűtlen. Ami a miniszterelnöki posztot illeti, a kalapban már egyre kevesebb név található, hiszen a jelenlegi politikai helyzet és a kormányozhatatlan Nemzetgyűlés miatt Macron jobbközép-liberális táborából kevesen mernek miniszterelnöki ambíciókat táplálni.