Itt az első jel, hogy változás történt: egy devizahiteles pert nyert az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán.

Szeptember 18-án kerül megrendezésre a Portfolio Future of Finance 2025 konferencia, ahol a pénzügyi szektor kiemelkedő szakemberei osztják meg vízióikat a jövőről. Ne hagyd ki ezt a kivételes lehetőséget!

A nem jogerős döntés értelmében a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, így az adós csupán a 7,05 millió forintnyi felvett tőkével tartozik, nem pedig a már visszafizetett 13,415 millió forint összegével.

Az árfolyam-különbözet összes terhét ugyanis az MBH banknak kell viselnie,

Az adósnak 6 414 461 forintot kell visszafizetnie, melyhez a jegybanki alapkamattal megegyező éves késedelmi kamat is társul.

A bíróság az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt döntött a szerződés teljes érvénytelenné nyilvánítása mellett, ahogy az az Európai Unió Bíróságon a közelmúltban, szintén nem megfelelő ügyféltájékoztatás miatt felterjesztett ügyben is szerepelt. A 24.hu megjegyzi: Vass Éva bíró indoklása szinte teljesen egybecseng Marczingós László, az Európai Bíróság Ítéletében érintett ügyvéd érvelésével.

Mikor válhat érvénytelenné egy hitelszerződés? Az ilyen helyzetek több tényezőtől függhetnek. Például, ha a szerződés megkötésekor a felek nem rendelkeztek megfelelő jogi képességgel, vagy ha a megállapodás valamelyik eleme jogszabályba ütközik, akkor az érvénytelenség lehetősége felmerül. Ezen kívül, ha a szerződést csalás, kényszer vagy megtévesztés útján kötötték, az szintén alapot adhat az érvénytelenségre. Fontos, hogy a hitelszerződés minden feltétele és rendelkezése világos, átlátható legyen, hiszen a jogi érvényesség érdekében elengedhetetlen a jogszabályok betartása.

Egy újabb magyar ügy került az Európai Unió Bírósága elé, amelyben a hazai bíróságok korábban megállapították, hogy a fogyasztók nem kaptak megfelelő tájékoztatást a devizaalapú szerződések árfolyamkockázatának természetéről. Az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy ha ezt a tisztességtelen feltételt eltávolítják, akkor a szerződés főbb elemeit meghatározó kikötés érvénytelenné válik, ami azt jelenti, hogy a szerződés egészének érvényessége is megszűnik.

Hogy ez mennyire lehet tömeges jelenség (jelenleg 1000 és 2000 közötti számú folyamatban lévő devizahiteles perről tudunk), arról a Hitelintézeti Szemlében még 2013-ban megjelent tanulmány ezt írta:

A szerződés létrejötte és érvényessége szempontjából elengedhetetlen, hogy a felek tisztában legyenek a megállapodás lényeges elemeivel, különösen devizahitelek esetén az árfolyamkockázat spekulatív jellegével. A banki szerződések vonatkozásában gyakran tapasztalható információs aszimmetria, ami miatt a bankokat tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyet az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozaton keresztül teljesítenek. E kötelezettség nem terjed ki a kockázat mértékének pontos meghatározására, csupán arra figyelmeztet, hogy a kockázat létezik, és annak mértéke előre nem kiszámítható. Amennyiben a hitelező eleget tesz ennek a kötelezettségnek, akkor az árfolyamkockázat vagy a fizetési kötelezettséggel összefüggő kockázatok miatt a devizahitel jogszerűsége nem támadható. Általánosan megállapítható, hogy a bankok által használt kockázatfeltáró nyilatkozatok megfeleltek a fent említett elvárásoknak. Az ügyfelek tájékoztatásának tényleges módja és annak hatékonysága a kockázatok felhívásában azonban egyedileg kell, hogy vizsgálódjon.