Európa szomszédságában egy jelentős válság körvonalazódik, amely komoly kihívások elé állítja a régiót.

Georgiában egy szokatlan helyzet alakult ki, mivel egyszerre két elnöki posztot is betöltenek. Szalome Zurabisvili, a jelenlegi elnök, bejelentette, hogy a kormányzó Georgiai Álom által szervezett októberi parlamenti választásokat csalás történt, így az új elnök, Micheli Kavalasvili nem tekinthető legitimnek. A politikai válság megoldására egyelőre nincs kilátás, mivel az ellenzéki pártok is elutasítják Kavalasvili legitimitását. Az országban már több mint egy hónapja folynak a napi szintű tüntetések a kormány ellen, mivel a demonstrálók úgy vélik, hogy a választások manipulálása történt, és a kormány felfüggesztette az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat is.

Vasárnapra tervezik Georgia új elnökének beiktatását, aki nem más, mint az oroszbarát nézeteiről ismert egykori focista, Micheli Kavalasvili. Kavalasvili választása már december 14-én megtörtént, amikor a 300 fős georgiai választási kollégium tagjai szavaztak. A kollégium összetétele különleges, hiszen a 150 parlamenti képviselő mellett a de facto független Abházia és Adzsaria autonóm területek képviselői, valamint 109 önkormányzati képviselő is részt vett a döntéshozatalban.

Ez volt az első alkalom, hogy a függetlenségét 1991-ben visszanyerő országban nem közvetlenül a választók határozták meg, ki tölti be az állam legmagasabb közjogi tisztségét. A 2017-es alkotmánykiegészítés értelmében a köztársasági elnök megválasztásáról immáron a választási kollégium döntött, így új eljárás lépett életbe a politikai hatalom kiválasztásában.

A nyugati integrációt támogató ellenzéki pártok álláspontja szerint az októberi parlamenti választásokat a 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom visszaélt hatalmával, amelyet kritikusai autoriter tendenciákkal vádolnak. Ennek következtében a képviselők bojkottálták az elnökválasztást, és kijelentették, hogy továbbra is legitim elnökként ismerik el a 2018-ban megválasztott Szalome Zurabisvili-t. Az ő hatéves mandátuma most, december 29-én, az új elnök beiktatásával véget ér.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem csupán az ellenzéki pártok fejezik ki aggodalmukat a helyzet miatt. Georgiában, ahol már november végén elkezdődtek az EU-párti demonstrációk, a feszültség folyamatosan nő. Ennek hátterében Irakli Kobahidze, a Grúz Álom miniszterelnökének bejelentése áll, miszerint felfüggesztik az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

Zurabisvili a decemberi Európai Parlament plenáris ülésén is felszólalt, és kifejezte kérését az EP-képviselők és az Európai Unió felé. Arra figyelmeztetett, hogy a georgiaiak, akiket szerinte megfosztottak szabadságuktól és demokratikus jogaiktól, szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy újra érvényesíthessék hangjukat.

Az elnök szombaton csatlakozott a november 28-a óta folyamatosan tüntető tömeghez az ország fővárosában, Tibilisben rendezett demonstráción, ahol a kormányellenes tüntetők kézenfogva alkottak egy, ígéretük szerint az egész országra kiterjedő élőláncot, miközben az új parlamenti választásokat követeltek.

A kormányzó Grúz Álom, amelynek Zurabisvili 2018-ban még a szövetségese volt, most egészen másképp értékeli a helyzetet. A miniszterelnök, Kobahidze, nyíltan jelezte, hogy ha a volt elnök nem távozik önként a mandátuma lejárta után, akkor akár börtönbüntetésre is számíthat. Múlt héten arról beszélt, hogy közel a döntés, és hamarosan kiderül, hogy az exelnök sorsa a rácsok mögött vagy az elnöki palota határain kívül fog alakulni.

Az ellenzéki pártok, a szimpatizánsaik, valamint több ország és az Európai Parlament már az október 26-i parlamenti választások eredményét is vitatja, az Európai Unió pedig szankciókat is kilátásba helyezett a Grúz Álom vezetőivel szemben, arra azonban a magyar és a szlovák kormány ellenzése miatt eddig nem került sor.

Egyébként Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatására nem a jelenlegi vasárnap hivatalba lépő Kavalasvili kapott meghívót, hanem a 2018-ban megválasztott Zurabisvili.