Hankó Balázs: Az európai közösségi média célja a hit eltüntetése A közösségi média világában, amelyben nap mint nap navigálunk, egyre inkább felmerül a kérdés: vajon milyen hatással van ez a hitbeli meggyőződéseinkre? Hankó Balázs szerint Európában a dig

A román kulturális miniszterrel közös pódiumbeszélgetésen beszélt arról, hogy Közép-Európában még a normalitás uralkodik, nyugatabbra azonban már nem.

Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Máriapócson, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy pódiumbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy elkötelezett feladatunk a kereszténység és az ezen alapuló kultúra megóvása. Az identitásunk megőrzésében pedig fontos, hogy szilárdan álljunk a lábunkon. A rendezvényen részt vett Demeter András István, a román kulturális miniszter is, ami lehetőséget teremtett a két ország kulturális párbeszédének elmélyítésére.

A miniszter a Merre tart Közép-Európa a veszélyek korában? című eseményen arról beszélt, hogy a nemzetközi és a világtrendeket nézve Európában egy szándékos "identitáselmosás" alakult ki, ami a közösségi média, a közösségi oldalak világának segítségével próbálja eltörölni az identitást, a hitet, a kereszténységet, a nemek vonatkozásában pedig elmossa a határokat. Kifejtette, ebben a helyzetben a kultúra, a fiatalok, az oktatás és a családok ügyét kell kiemeltté tenni, az újabb és újabb kihívásokat támasztó korban pedig megtalálni azt a sajátos magyar megoldást, amelynek segítségével megtartható az elmúlt 1100 évben kialakult erős kötődés a nemzet, a kultúra és az anyanyelv iránt.

Bizakodásra ad okot, hogy ha végignézünk a történelmünkön, mindig képesek voltunk megőrizni és megerősíteni azokat az alapértékeket és identitásunkat, amelyek a hitre, a családra és a nemzeti összetartozásra épülnek.

- fogalmazott.

Demeter András István megjegyezte, hogy az elmúlt évszázadok során a nyugati modellekből sok értékes tanulságot merítettünk, beleértve a pluralizmus fontosságát, a kisebbségi jogok tiszteletét, és azt is, hogyan hat a jogokkal való visszaélés a társadalomra. Kiemelte, hogy a nyugati társadalmakban tapasztalható családi kapcsolatok megbomlása és a közösségek gyengülése mellett egyre mélyebb és sokrétűbb nézeteltérések is kialakulnak a családokon belül és a generációk között. E kihívásokra reagálva a kultúra és a művészet kiemelkedő szerepet játszhat a megoldások keresésében, mivel ezek a legmegfelelőbb eszközök a párbeszéd és az összetartozás előmozdítására.

A román kulturális miniszter kifejtette, hogy a kultúra nem kívánja magát a viták döntőbírájaként pozicionálni. A művészetek világában helye van a sokféle, akár egymással ellentétes nézőpontok együttélésének, anélkül, hogy ez viszályhoz vagy feszültségekhez vezetne. Ha az oktatás és a kultúra révén sikerül megfordítani a ránk nehezedő negatív mintákat, akkor újra lehetőség nyílhat arra, hogy a nyugati társadalmakra úgy tekintsünk, mint azokra a példákra, amelyek inspiráltak minket.

A szót egy adott pillanatban Hankó Balázs ragadta magához, aki úgy véli, hogy "óriási problémák" állnak fenn a nyugati világban. Szerinte a nagyfokú szabadság és autonómia eszméje mellett a Minority Safepack kezdeményezés és a magyar gyermekvédelmi törvény egyaránt súlyosan sérült, mivel azt mind az Európai Bíróság, mind pedig az Európai Bizottság elutasította. Ennek következtében Európa nyugati részén az alapvető európai és kulturális értékek hiányoznak.

Ezután hangsúlyozta, hogy alapvető kulturális válság tapasztalható az alapértékek terén, és hogy egy jelentős, külső hatások által formált populáció is jelen van, amely más kulturális perspektívák szerint él. Ez a jelenség a nyugati migrációs politika következményeként alakult ki. Közép-Európában még megfigyelhető a normalitás, de ahhoz, hogy ezt a rendszert megőrizzük, elengedhetetlen, hogy minden lehetséges módon megerősítsük ezeket az alapértékeket – fogalmazott.

Demeter András István a fentiek után tömören így fogalmazta meg a lényegét: a jövő kulcsa a közép-európai térség számára a kölcsönös bizalom, a demokratikus intézményekbe vetett hit, valamint a kultúra, az oktatás és az innováció hármasában rejlik.