Ha Izrael kedvező helyzetben van, miért elengedhetetlen, hogy Amerika is részt vegyen a konfliktusban? Íme a magyarázat.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump komolyan fontolgatja, hogy részt vegyen Izrael oldalán az Irán elleni konfliktusban. Az utóbbi időszakban számos beszámoló, cikk és jelentés látott napvilágot, amelyek arról számolnak be, hogy Izrael dominál a háborúban: uralja a légteret, sikerült megsemmisítenie az iráni vezérkart, és az ajatollah gyakorlatilag kénytelen bujdosni. Ezen információk fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy miért lenne szükség arra, hogy az Egyesült Államok is belépjen a konfliktusba. Most megpróbáljuk megválaszolni ezt a dilemmát, és egyúttal azt is megvizsgáljuk, miért nem avatkozott be Amerika a harcok kezdetén.

Izrael péntek hajnali támadása teljesen felkészületlenül érte Iránt: órákon belül sikerült lefejezni a teljes katonai vezérkart, beleértve a forradalmi gárda és a hírszerzési szervek vezetését, tönkretenni a katonai repterek zömét, illetve súlyos károkat okozni a légvédelmi képességben. Vasárnapra az izraeli légierő gyakorlatilag az iráni légtér urává vált: érdemi ellenállás nélkül tudnak támadni bármit Iránon belül.

Tegnap és tegnapelőtt Donald Trump amerikai elnök egyértelmű jeleket adott arról, hogy kész részt venni Izrael támogatásában az Irán ellen folytatott katonai akciókban. A Közel-Keletre irányított vadászbombázók és a Nimitz repülőgép-hordozó érkezése mellett a Truth Social platformján megadásra szólította fel az ajatollah erőit.

Felmerül a kérdés: ha Izrael helyzete ennyire stabil, miért kockáztatja Amerika a saját katonai erőforrásait és pilótáinak biztonságát egy Irán elleni konfliktusban?

A rövid válasz az, hogy Izrael nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé tennék számára, hogy gyorsan és hatékonyan megvalósítsa háborús céljait. Ezek a célok lényegében két fő aspektusra bonthatók:

A fő probléma ezzel kapcsolatosan az, hogy Irán fontosabb nukleáris létesítményei - Natanz, Fordó, az illetve az Iszfaháni Nukleáris Kutatóközpont - mélyen a föld alatt vannak. Fordó ráadásul egy vélhetően 200-300 méterrel, de talán ennél is mélyebben húzódó bunkerkomplexum.

Hasonló kihívásokkal néz szembe Irán ballisztikus rakétarendszere is. Vasárnap Izrael bejelentette, hogy az indítóállások 30%-át sikerült leszerelniük, azonban már a mai, szerdai reggel is rakétatámadás érte Izraelt. Ez egyértelműen mutatja, hogy a rakétaképességeket nem olyan egyszerű semlegesíteni, mint a légvédelmi rendszereket. Ennek fő oka az, hogy e rakéták mélyen a föld alatt található komplex bunkerrendszerekben vannak elhelyezve.

Izrael bír bunkerromboló bombákkal, amelyekkel tavaly megölték Haszán Naszrallahot, a libanoni Hezbollah vezetőjét. Ezek a fejlett fegyverek képesek áttörni a mélyen elhelyezkedő védelmi struktúrákat is.

A jelenleg arzenálban lévő GBU-28-as bombák azonban nem tudnak több száz méterre "leásni", ahhoz, hogy elérje Izrael Fordót, amerikai B-2 Spirit bombázókra és GBU-57-es nehéz bunkerromboló bombákra van szükség.

Erről a témáról itt részletesen kifejtettük a gondolatainkat:

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, büszkén hirdeti magáról, hogy ő Izrael legnagyobb támogatója. Ezt nemrégiben egy vitatott javaslattal is alátámasztotta, amely jelentős zűrzavart keltett a Közel-Keleten. Trump egy olyan tervet terjesztett elő, amely a gázai palesztinok teljes kitelepítését szorgalmazta, és egy mesterséges intelligencia által generált videóban bemutatta, hogyan képzeli el a Gázai övezet "Riviérává" való átalakítását. Az elképzelései széleskörű vitákat váltottak ki, és sokak szerint újabb feszültséget generálhatnak a már így is instabil régióban.

Az Irán kérdése sokkal összetettebb és kockázatosabb problémát jelent, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen nem csupán katonai, hanem belpolitikai vonatkozásai is rendkívül fontosak.

Donald Trump már első elnökké válása óta háborúellenes platformon fut: már a Hillary Clinton elleni kampány során is kritizálta a Demokrata Pártot (és a hagyományos republikánusokat is), amiért végtelen közel-keleti háborúkba mennek bele, amiért hajlandóak dollármilliárdokat és amerikai életek ezreit beleölni ezekbe, ráadásul nyerni sem tudnak. Most pedig, második elnöki ciklusa során az orosz-ukrán háború lezárására helyezte a hangsúlyt.

Ezzel teljesen ellentmond, hogy az elnök most Truthon Irán megadására utalgat, amerikai bombázókat, hordozókat visz a Közel-Keletre és jól láthatóan arra készül, hogy "békepárti" elnökként háborúba megy.

Ennek természetesen a szavazók körében is érzékelhető a megfelelő visszhang: a Republikánus Párt hagyományos szárnya egyértelműen kiáll Izrael mellett, és bizonyos tagjaik akár a háború melletti állásfoglalásra is nyitottak lennének.

A "trumpista" vonal, amely a "MAGA republikánusok" által képviselt izolacionista és nacionalista nézetekben gyökerezik, most egy hatalmas csalódással néz szembe a republikánusok körében, akik hajlamosak voltak ezekre a gondolatokra.

Az internet tele van olyan mémekkel és posztokkal, amelyekben Trump hívei kifejezik, hogy "nem szándékozom Izraelért meghalni", és ehhez hasonló gondolatokat osztanak meg. Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy a Republikánus Párton belül a "MAGA" mozgalom egyre erősebbé vált. Ez a jelenség olyan mértékben megszilárdult, hogy valószínűleg túl fogja élni Trump elnöki ciklusát, és továbbra is befolyásolni fogja a párt jövőjét.

Elképzelhető, hogy Trump maga teljes mértékben nyitott lenne arra, hogy Izrael elkötelezett támogatójaként akár azonnal megindítsa a bombázókat, de a potenciális választói elégedetlenség alighanem igencsak megköti az elnök kezét - ez okozhatja a fő dilemmát is a háborús beavatkozással kapcsolatosan (persze Trumpnak már nem kell aggódnia az újraválasztás miatt, de republikánus párttársainak igen).

Akárhogy is nézzük, hiába áll most igencsak jól Izrael az Irán elleni offenzívában,

Teherán továbbra is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel károsíthatja az Egyesült Államokat, és ez jelentős politikai tőkét jelenthet Trump számára hazai színtéren.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Ez olyan formát ölthet, mint például..."

Nem meglepő, hogy Trump első lépésként most "fenyegetőzik" Iránnal, ahelyett, hogy azonnal elindítaná a bombázókat. Valószínűleg abban reménykedik, hogy az ajatollah gyorsan meggondolja magát, és hajlandó lesz visszatérni a tárgyalásokhoz.