Ha csupán az alapbérét kapja, nem meglepő, hogy a statisztikai adatokban túlzónak tűnik számára a helyzet.

Időről időre kapunk olvasói jelzéseket azzal kapcsolatban, hogy a KSH kereseti statisztikáiban közölt átlagkereset túl magas, illetve sokan úgy érzik, bár nem keresnek rosszul (igaz, kiemelkedően sem), a fizetésük nyomában sincs a havonta közölt átlagkeresetnek. Miből adódhat ez? Mi az, amit a keresetünknek hívunk, és mit tartalmaz ehhez képest a statisztika?

A foglalkoztatott dolgozók keresete több tételből állhat össze.

Ezekre mind azt mondhatjuk, hogy ennyi a "keresetünk", de a felsorolásból világosan kiderül, hogy az alapbér nem azonos a tényleges keresettel. A kereset mértéke ugyanis attól függ, hogy milyen bérelemek kapcsolódnak hozzá – ha egyáltalán vannak ilyenek – és milyen gyakorisággal érkeznek. Elképzelhető, hogy valakinek az alapbére az átlag alatt van, viszont a kiegészítő juttatások révén a keresete már meghaladja az átlagot.

A KSH módszertani útmutatója szerint a bruttó átlagkeresetben benne van a bruttó alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek is, így a bérpótlék, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a 13. havi fizetés összege is. Ha tehát valaki csak alapbért kap minden hónapban, akkor azt fogja tapasztalni, hogy az ő keresete (ami az esetében egyenlő az alapbérével) kevesebb lehet, mint a statisztikában megjelenő bruttó átlagkereset - még akkor is, ha az alapbér szintjén átlagosnak mondható a fizetése.

Felmerül a kérdés: vajon mennyivel magasabb az átlagos bruttó bér, mint az alapbér?

A KSH statisztikákból bizonyos mértékig nyerhetünk információkat. A statisztikai hivatal válaszában jelezte, hogy az alapbér-statisztikájuk jelenleg csupán az októberi hónapra vonatkozik, és csak a 2019 és 2023 közötti időszak adatait tartalmazza. Amikor ezt az alapbér-statisztikát összevetettük az októberi átlagkereseti számokkal, az alábbi következtetésekre jutottunk:

Az átlagkereset 64-91 ezer forinttal haladta meg az alapbért, és arányait tekintve az átlagos bruttó alapbér a bruttó átlagkereset 82-86 százalékát képviselte.

Az elmúlt öt év során az alapbér átlagosan az átlagkereset 83,3%-át tette ki.

Ezt alapul véve, és mellé helyezve a legfrissebb kereseti statisztikát (amely szerint a bruttó átlagkereset januárban 668 100 forint volt), nagyjából most a

A bruttó 556,5 ezer forintos alapbér jelenleg az átlagbér szintjének felel meg.

De hogy mennyi lehet az alapbér medián értéke (vagyis az az összeg, amelynél az emberek fele többet, a másik felük kevesebbet kap), azt nem tudni.

Az alapbér egyébként nem ugyanolyan ütemben nőtt ebben az öt évben, október hónapokban, mint az átlagkereset, kivéve 2020-at (2019 októberéhez képest), amikor egyformán növekedtek. Az átlagkereset növekedése egyedül 2022-ben volt magasabb - 2,1 százalékkal - a 2021. októberi adathoz képest. A másik két évben viszont az alapbér emelkedett jobban, 2021-ben 1,7 százalékkal, még 2023-ban kiemelkedően, 5 százalékkal haladta meg az éves alapbér-növekedés az átlagkereset-emelkedést. Összességében öt év alatt a bruttó alapbér 61,2 százalékkal emelkedett, míg a bruttó átlagkereset ennél szerényebb mértékben, 54,6 százalékkal.

Ezeket követően érdemes megvizsgálni az alapbérek és az átlagkeresetek alakulását az októberi inflációs mutatókkal összhangban. Az elemzésből kiderült, hogy reálérték-csökkenés csupán 2022 októberében tapasztalható, amikor az infláció 21,1 százalékos volt, és mind az alapbér, mind az átlagkereset esetében érezhető volt ez a negatív tendencia.

Elérhetők még októberi ágazati adatok is az alapbérről, amelyek jelentős különbségeket mutatnak. 2023-ban például, amikor

A legmagasabb alapbérű ágazatban az átlagkereset 1,8-szorosa, míg a legalacsonyabb ágazatban ez 3,5-szörösére emelkedik. Az ágazati táblázat hasznos eszközként szolgálhat, hogy mindenki ellenőrizhesse, az ő alapbére hol helyezkedik el a skálán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendelkezik olyan adatokkal is, amelyek bemutatják, hogy az egyes években átlagosan mennyit tettek ki az alapbérhez kapcsolódó különféle pótlékok. Ezen információk segítségével könnyen meghatározható, hogy az alapbérhez viszonyítva átlagosan mennyi jövedelem érkezett még a jutalmak, prémiumok, 13. havi bér és hasonló címen.

Mint az ábrán látszik, a pótlékok jelentik a kisebb részt az alapbér feletti egyéb bérelemek közül - átlagban az alapbér 6,4-6,9 százalékát teszik ki pluszban. A jutalom, prémium, 13.havi bér, stb. ennél jóval többet tehet hozzá az alapbérhez, 9,5-15,1 százaléknyit az októberi adatok alapján. Összességében: ha valaki pótlékokat és jutalmakat is kapott, akkor átlagban a bruttó alapbére 16,4-21,8 százalékával lehetett magasabb az elmúlt években a bruttó átlagkeresete.

2023 októberében az átlagos bruttó pótlékok 35 ezer forint fölött alakultak, azonban az ágazatok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Például az építőipar és a közigazgatás területén a pótlékok mindössze 11 ezer forint körüli összeget tettek ki. Ezzel szemben a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás szektorában a pótlékok elérték a 104 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok a teljes munkaerőre vonatkoznak, beleértve azokat is, akik nem részesültek pótlékban.

Ha viszont azt nézzük, hogy azok körében mekkorák voltak a pótlékok, akik ténylegesen kaptak, jóval magasabb az átlag (186 ezer forint feletti 2023 októberében). Ekkor a legkisebb pótlék a szálláshely-vendéglátás szolgáltatásban mutatkozott (90 ezer forintnyi), a legmagasabb pedig (havi 314 ezer forint) ugyancsak a villamos energia, gáz- és gőzellátásban volt.