A kormány egy kiskaput úgy zár be, mintha csak egy titkos ajtót csukna be, de 2025-re máris szélesebb utat nyit a lehetőségek előtt.

Miközben az a célunk, hogy mindenki, aki az év során folyamatosan dolgozik, a társadalombiztosítással járó, megszokott bérét kapja, az idén az átmeneti szabályozásoknak köszönhetően jelentősen, akár a kétszeresére is nőtt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható napok száma.

"Az elmúlt év során havonta átlagosan 318 ezer ember dolgozott az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül" - nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a szám jelentősen meghaladja az előzetes várakozásokat, amelyek csupán néhány tízezer idényjellegű foglalkoztatottra vonatkoztak. Ezeket a várakozásokat a 2012-ben bevezetett új szabályozás keretében alakították ki, amikor az alkalmi foglalkoztatási kiskönyvet felváltották. Közülük...

Az államtitkár megjegyzései szerint sokan kihasználták a szabályozás azon részét, amely lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy évente maximum 90-120 napig alkalmazzanak alkalmi munkásokat. Ezt a kiskaput úgy használták ki, hogy három-négy különböző céget jegyeztek be, amelyek folyamatosan váltották egymást az idénymunkások foglalkoztatásában. Ennek következtében egyetlen munkavállaló esetében, aki a garantált bérminimum közelében, bruttó 346 ezer forintos havi bérrel dolgozik, a költségvetés a "normál" munkavégzés során beérkező 161 ezer forint helyett mindössze 92 ezer forint körüli bevételhez jut. Ez azt jelenti, hogy a februártól emelt, a minimálbér 1,5 százalékát kitevő napi 4400 forintos díjjal számítva a különbség közel 70 ezer forintra rúg.

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás azt ígéri, hogy magasabb nettó bért tud adni dolgozójának - a fenti példában szereplő

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kérdéses személyek nem élvezhetik a társadalombiztosítási ellátásokat, kivéve a munkahelyi balesetek esetén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a bejelentett alkalmi munkával eltöltött időszak beleszámít a nyugdíjszerű juttatások és az álláskeresési járadék számítási időtartamába.

Sokan azért döntenek ennek a fizetési módnak a mellett, mert a magasabb nettó bér előnyei mellett a egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett jövedelem esetén sem gyerektartást, sem más kötelező kiadásokat nem vonhatnak le. Ez a lehetőség vonzó alternatívát kínál azok számára, akik a jövedelmük maximális megőrzésére törekednek.

Valóban, a megnövekedett költségek tükrében a rövid távú kisegítők foglalkoztatása valószínűleg bonyolultabbá válik. Ilyen helyzetekben aligha lehet arra számítani, hogy a munkáltatóknak a maximálisan kifizethető, napi 26 760 forintos munkabér után csupán a 4400 forintos közterhet kellene rendezniük.

A több mint 318 ezer alkalmi munkavállaló figyelembevételével az egyszerűsített foglalkoztatás és a hagyományos munkabéres foglalkoztatás közötti eltérés évente több mint kétszáz milliárd forintnyi költségvetési bevétel kiesést eredményez. Czomba Sándor azonban hangsúlyozta, hogy nem csupán ez a pénzügyi szempont állt a döntés hátterében, amikor úgy határoztak, hogy megváltoztatják a foglalkoztatási feltételeket. Ahelyett, hogy a munkáltatóra hárítanák a felelősséget, a munkavállalókra bízzák az alkalmi munkavégzés kereteinek meghatározását, így új irányt szabva a munkaerőpiaci gyakorlatnak.

Az üzenet egyértelműen azoknak a munkáltatóknak szólt, akik egész évben szeretnék foglalkoztatni a munkavállalóikat: ezt a jövőben tegyék meg úgy, hogy rendes munkaviszonyban bejelentik - ez a munkaviszony jogi szempontjából is kedvezőbb, ráadásul az, hogy a munkavállaló tb-ellátásra jogosult, a dolgozó szempontjából kiemelten fontos.

Az új jogszabályok értelmében egy naptári év során legfeljebb 120 napig lehet mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztatni. Az alkalmi munkavégzés keretein belül pedig a munkavállalók legfeljebb heti öt, havi 15 és évi 90 napig alkalmazhatók.

Czomba Sándor nyilatkozata szerint a mezőgazdasági szakmai szervezetek segélykiáltását végre meghallották, mivel az idénymunkákhoz megfelelő munkaerőt találni rendkívül nehéz. Ezért fontolóra vették, hogy a 120 napos foglalkoztatási keretet akár évi 210 napra is megemeljék. Az államtitkár emellett arról is beszélt, hogy a februártól érvényes napi 2200 forintos közteher a 120. naptól kezdve emelkedne, de ennek pontos mértéke még tárgyalás alatt áll. Egy másik fontos kérdés, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása idénymunkának vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősül-e, hiszen az utóbbi esetén szigorúbb időkorlátok érvényesek, így napi, heti és havi limitek vonatkoznak rá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy e határokat is szeretnék tisztázni a közeljövőben. Czomba Sándor azt is jelezte, hogy az alkalmi foglalkoztatás keretein belül mérlegelik, hogy a 120 napos éves munkavállalás maximumát esetleg emeljék, azonban ebben az esetben a közteher is magasabb lenne, mint a normál időszakban, ahol a napi díj 4400 forint.

A nyitott kérdések megoldására még van időnk. Az új, a munkáltatók helyett a munkavállalókra hárított egyszerűsített foglalkoztatási nyilvántartás bevezetése 2025. július 1-jén lép életbe. Az átmeneti szabályozás értelmében a 2025-ös évben érvényes 90 vagy 120 napos keret az idei évtől számít, így a második félév szinte minden munkanapján lehetőség van munkavállalók foglalkoztatására egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül. Ha figyelembe vesszük, hogy az első félévben a munkavállalókra vonatkozó hasonló napi korlát érvényben marad, akkor elmondhatjuk, hogy idén általánosan 180, mezőgazdasági idénymunkások esetén pedig akár 240 napot lehet ledolgozni, mindezt úgy, hogy a dolgozó teljes mértékben megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.