A boltokban a magyar vásárlók gyakran saját magukat csapják be: az árstopra támaszkodnak, miközben sokkal súlyosabb problémák is fenyegetik őket - Pénzcentrum.

Miközben a világ számos sarkában több százmillió ember küzd az éhséggel, évente több mint egymilliárd tonna élelmiszert juttatunk a hulladéklerakókba. A leggyakrabban a megmaradt készételek, péksütemények, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök kerülnek így a szemétbe, de sok más élelmiszer is osztozik ezen a szomorú sorson. A pazarlás problémája szinte minden országban jelen van, de szerencsére vannak olyan példák is, amelyek irányt mutatnak a megoldás felé. Magyarország is egyre inkább a helyes úton halad, és érdemes megvizsgálni a részleteket!

Az élelmiszertermelés, -szállítás, -feldolgozás és -csomagolás során rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételekre, amelyek végül sosem kerülnek a tányérunkra. Az el nem fogyasztott ételhulladék a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százalékáért felelős. A Holdblog egyik korábbi Facebook-posztja szerint ez a helyzet nem csupán gazdasági szempontból jelent pazarlást, hanem komoly környezeti problémát is jelent. Ha egy országként néznénk az élelmiszerhulladékot, akkor a világ negyedik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lenne, közvetlenül Kína, az Egyesült Államok és India mögött. Ez önmagában is elegendő indok lenne ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk a globális élelmiszerpazarlás problémájával, de a tények még megdöbbentőbbek. „Napi szinten - még ha mindössze fél kilogramm élelmiszert is számítunk - több milliárd adag ételt dobunk ki” - írja a bejegyzés.

Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legsúlyosabb kihívása, amely társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból is aggasztó következményekkel jár. "A legoptimistább becslések szerint is a bolygón megtermelt ételek körülbelül egynegyede kárba veszik, miközben 700 millió ember szenved éhségtől a Földön nap mint nap" - hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Az élelmiszermentő szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy ha sikerülne csökkenteni ezeket a veszteségeket, akkor elég élelem állna rendelkezésre ahhoz, hogy a világ összes éhezőjét ellássuk. Ezen kívül az Élelmiszerbank hangsúlyozta, hogy a pazarlás nemcsak a társadalomra, hanem a környezetünkre is súlyos hatással van, hiszen amikor kidobjuk az ételeket, az azokat előállító munkának is értelmetlenítjük.

A növények locsolásához felhasznált hatalmas mennyiségű víz, valamint a később húsunkat biztosító, de még élő állatok itatása mind-mind figyelemre méltó. Emellett óriási mennyiségű üzemanyag is elvész, amely nélkülözhetetlen a termelési folyamatokhoz, az élelmiszerek feldolgozóüzemeibe, valamint a nagy- és kiskereskedésekhez, nem beszélve a lakásokba való szállításról. Ezen kívül rengeteg hűtési és fűtési energia is elveszik a feldolgozás, kereskedelem és vendéglátás során, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az élelmiszerveszteség tehát mindezek által nagymértékben hozzájárul a klímakatasztrófához

- tájékoztatta a szervezet.

Milyen élelmiszereket pazarol a világ a legnagyobb mértékben? A statisztikák szerint a háztartásokban a készételek, pékáruk, zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek felelnek a pazarlás több mint 80%-áért. A veszteségek mögött gyakran a figyelmetlenség áll: sokan mondják, hogy "elfelejtettem, és megromlott", vagy "túl sokat vásároltunk, és nem tudtuk elfogyasztani", esetleg "túl nagy adagot szedtem a tányéromra". Emellett pedig olyan kifogások is felmerülnek, mint a "konyhai baleset: odaégett az étel", vagy "túl nagy volt a csomagolás, így a doboz alján maradt az étel". Az élelmiszer-pazarlás tehát nem csupán gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvet, hiszen a kidobott ételek mögött sokszor a figyelemhiány és a rossz tervezés áll.

A globális adatok után érdemes a magyar helyzetre is ránézni, hiszen hazánkban is komoly problémát jelent az élelmiszerpazarlás! Mielőtt azonban konkrét számadatokat osztanánk meg, nézzük meg gyorsan, hogyan alakult az élelmiszerinfláció az utóbbi időszakban. Ez a mutató kulcsszerepet játszik a pazarlás csökkentésében, hiszen joggal feltételezhetjük, hogy a magas árak arra kényszerítik az embereket, hogy jobban értékeljék az ételt, ami a tányérjukra kerül. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint idén szeptemberben az élelmiszerinfláció 4,7 százalékkal emelkedett a 2024-es év azonos időszakához képest.

A csokoládé és kakaó ára 19,2%-kal emelkedett, míg a tojások 18,2%-kal drágultak. A kávéfogyasztók számára sem kedvező a helyzet, hiszen a kávé ára 17,6%-os növekedést mutat. Az édesipari lisztesáruk ára 13,1%-kal nőtt, és a gyümölcs- és zöldséglevek is 11,9%-kal kerülnek többe. A büféáruk árainak emelkedése 9,5%-ot tesz ki. A szezonális élelmiszerek, mint például a burgonya, friss zöldségek és hazai, valamint déli gyümölcsök árai 9,2%-kal emelkedtek. Az étolaj és a vendéglátás területén az áremelkedés 8,4%-os volt. A különböző termékcsoportok között a margarin ára 29%-kal ugrott meg, míg a liszt 12%-kal drágult. A tejtermékek 8,4%-kal, a cukor 8,2%-kal, a párizsi és kolbász 7,7%-kal, a tej 7,4%-kal, és végül a sertéshús 4,5%-kal olcsóbb lett.

Valóban, a rendelkezésre álló adatok alapján felmerül a kérdés, hogy a magyarok valóban kevésbé pazarolnak-e. A Nébih, a magyar élelmiszerhatóság, 2016 óta figyelemmel kíséri az élelmiszerhulladék mennyiségét a hazai háztartásokban. A legfrissebb, 2024-es adatok szerint évente átlagosan 59,7 kg élelmiszerhulladék keletkezik egy főre vetítve, ami összességében körülbelül 570 ezer tonnát jelent az egész lakosságra nézve. Érdekes, hogy ennek a hulladéknak 36 százaléka elkerülhető lenne, tehát megfelelő tervezéssel és tudatos vásárlással a pazarolható élelmiszerek mennyisége akár nullára is csökkenthető. A Nébih szerint ez éves szinten egy átlagos magyar háztartásban 21,5 kg élelmiszer pazarlását jelenti, ami a teljes népességre vetítve 205 ezer tonna pazarlást eredményez. Az ilyen statisztikák tükrében érdemes elgondolkodni, hogy a tudatosság és a tervezés milyen mértékben képes befolyásolni az élelmiszerpazarlást hazánkban.

Érdekesség, hogy bár az adatok sokkolók, a Nébih által nyilvántartott hosszú távú trend mégis kedvező: 2016-hoz képest 35 százalékkal csökkent a pazarlás mértéke hazánkban, ami jelentős előrelépést jelent a lakossági tudatosság terén. A pazarlás visszafogásának szempontjából a legkedvezőbb év a 2021-es volt, amikor a Covid-19 járvány hatásai egyértelműen érezhetők voltak: sokan több időt töltöttek otthon, gyakrabban főztek maguknak, és tudatosabban gazdálkodtak az élelmiszerekkel. Ennek eredményeként az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyisége csökkent, míg a nem elkerülhető hulladék (például zöldséghéj, tojáshéj, csont, kávézacc) megnőtt, hiszen több étel készült otthon.

Az élelmiszerhatóságnál egyébként rákérdeztünk arra is, hogy ők mit látnak, a pazarlás mértéke és az általános életszínvonal összefüggnek-e? Ezzel kapcsolatban leszögezték: a hazai és nemzetközi kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a két terület között összefüggés fedezhető fel, de nem egyszerű ok-okozati viszonyról van szó. A jobb módú háztartások ugyanis jellemzően többet pazarolnak, míg az idősebbek, a nők, illetve azok, akik valamilyen élelmiszer-termelési tevékenységet is folytatnak, jóval tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. Ezzel szemben a kisgyermekes családok körében az élelmiszerhulladék mennyisége meghaladja az átlagot, részben az időhiány és a tervezési nehézségek miatt.

Jó hír azonban, hogyha minden jól megy, akkor a következő évektől egyre kevesebb élelmiszerhulladékkal számolhatunk, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása ugyanis 2025-ben uniós szintű célkitűzéssé vált. Eszerint a tagállamoknak 2030-ra együttesen legalább 10 százalékkal szükséges csökkenteniük a feldolgozás és gyártás területén keletkező, míg 30 százalékkal a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét a 2021-2023-as időszak átlagához képest. "Ez a cél a tagállamok számára iránytűként szolgál, és egyre több országban nemzeti programok formájában is megjelenik" - hívta fel a figyelmet a Nébih. Hozzátették, a tagállamok közül több ország már most is kiemelkedő eredményeket ért el:

A Magyar Élelmiszerbank friss jelentése alapján, bár a jelenlegi helyzet nem éppen optimista, mégis van okunk büszkeségre a hazai innováció terén. Európában sehol máshol nem mentenek annyi melegételt, mint Magyarországon. "Az elmúlt két év során a Magyar Élelmiszerbank több mint 600 ezer adag melegételt gyűjtött össze céges eseményekről, iskolai menzákról, valamint szállodákból és kisebb éttermekből" - áll a közleményben.