Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Felfoghatatlan, de a mindennapi tevékenységek is kiválthatják az ízületi gyulladást, ami rendkívül káros hatással van a testünkre."

Farkasházi Réka három gyermekével közös fényképen szerepel: mindkét lánya lenyűgöző szépséggel bír, és egymással versengve ragyognak.

Bár sokan az ízületi gyulladást elsősorban az öregedés, a genetikai hajlam vagy a túlsúly következményeként tekintik, van egy kevésbé nyilvánvaló, de annál fontosabb tényező is, amely jelentős hatással lehet a problémára: a tartós stressz. Dr. Peter Landsberg, a Brisbane-i ArthritisCARE reumatológus szakorvosa hangsúlyozza, hogy a krónikus stressz nem csupán súlyosbíthatja a már meglévő ízületi problémákat, hanem akár közvetve hozzájárulhat a gyulladásos állapotok megjelenéséhez is.

A stressz hatására a szervezet kortizolt és adrenalint termel, amik rövid távon segítik a túlélést, de hosszú távon komoly problémákat okozhatnak. Ha valaki folyamatos nyomás alatt él, ezek a hormonok krónikusan magas szinten maradhatnak a szervezetben, ez pedig szisztémás gyulladásos válaszreakciókat válthat ki. Ez az egyik olyan folyamat, ami megalapozhatja az ízületi gyulladások - különösen az autoimmun eredetű formák, mint például a rheumatoid arthritis vagy a pikkelysömörös arthritis - romlását.

A stressz nem csupán a mindennapi életünkre gyakorol hatást, hanem az immunrendszerünk működését is jelentős mértékben befolyásolja. Képes megbontani az immunválasz egyensúlyát, ami súlyos következményekkel járhat, például a test saját ízületei ellen irányuló támadások formájában. Ez a jelenség különösen szembetűnő a rheumatoid arthritis esetében, ahol a stressz szerepe kiemelkedően fontos a betegség kialakulásában és előrehaladásában.

A viselkedésbeli következmények jelentős szerepet játszanak az egészségünk alakulásában. A hosszú távú stresszben élők gyakran elhanyagolják a helyes táplálkozást, csökkentik a fizikai aktivitásukat, és nem fektetnek elegendő hangsúlyt a pihenésre. Ezek a tényezők önállóan is hozzájárulhatnak az ízületi problémák fokozott kockázatához.

Dr. Peter Landsberg szerint nemcsak a stressz fokozhatja az ízületi panaszokat, hanem fordítva is: maga az ízületi gyulladás is jelentős stresszt okozhat. A fájdalom, a mozgáskorlátozottság és az életminőség romlása fokozza a szorongást, ami viszont tovább emeli a kortizolszintet - így alakul ki egy nehezen megtörhető ördögi kör.

A tünetek nemcsak a testet terhelik meg, hanem a lelket is: a duzzanatok, a reggeli ízületi merevség és a krónikus fájdalom mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintettek mentális állapota romoljon. Ez a helyzet nem csupán kellemetlen, hanem fokozza a gyulladást előidéző citokinek termelődését is, ami tovább súlyosbítja a betegség lefolyását.

Bár az ízületi gyulladás kezelése során a gyógyszeres terápia kulcsfontosságú, a szakértők egyre inkább felhívják a figyelmet a mentális jólét jelentőségére is. Számos kutatás bizonyította, hogy azok a betegek, akik tudatosan foglalkoznak a stressz csökkentésével, általában enyhébb tünetekről számolnak be, és kevesebb fájdalmat tapasztalnak.

A leghatékonyabb megoldások közé tartozik a rendszeres, ízületkímélő mozgás, mint például a séta, a nyújtás vagy a vízi torna. Emellett a relaxációs technikák, például a jóga, a meditáció és a mély légzés is jelentős szerepet játszanak. Az életmódváltásra is érdemes figyelni: a gyulladáskeltő ételek, mint a túlzott cukor- és zsírfogyasztás, elhagyása, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése, továbbá a megfelelő alvás mind hozzájárulhatnak a gyulladások mérsékléséhez.