Zuckerberg óriási összegeket fektetett be az energiaigényes mesterséges intelligencia adatközpontok fejlesztésébe.
Mark Zuckerberg, a Facebook anyacégének megálmodója, bejelentette, hogy a Meta a következő időszakban 100 milliárd dollárt fog invesztálni hatalmas mesterséges intelligencia adatközpontok kialakításába az Egyesült Államok területén.
Az első ilyen, több gigawattos adatközpontot Prometheus néven 2026-ban kezdi meg a működését Ohióban a tervek szerint. De emellett más adatközpontokat is építenek, köztük a Hyperion nevű klasztert Louisianában, ez 2030-ra válhat teljesen üzemképessé.
Zuckerberg egy érdekes részletet osztott meg, miszerint az egyik központ területe majdnem akkora, mint Manhattan, körülbelül 60 négyzetkilométert foglal el. Néhány klaszter pedig figyelemre méltó, több mint öt gigawattos teljesítményre lesz képes, és a tervek szerint több ilyen létesítmény is épülni fog. A Meta ambiciózus célja nem kevesebb, mint a "szuperintelligencia" kifejlesztése - egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása, amely felülmúlja a legbriliánsabb emberek gondolkodási képességeit.
A Meta ezzel az építkezési hullámmal nemcsak az MI-fejlesztések frontvonalába akar kerülni, hanem egyben újraértelmezi a technológiai infrastruktúra léptékét is. A mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok azonban rendkívül energia- és vízigényesek: egyetlen ChatGPT-kérdés annyi vizet emészt fel, mint egy félliteres ásványvizes palack. Az MI-adatközpontok jelenleg nagyjából a globális energiaigény másfél százalékáért felelősek, de az arány gyorsan nő, pár éven belül közvetve már az egyik legjelentősebbb szén-dioxid-kibocsátók lehetnek.
