Új és érdekes információk kerültek napvilágra a magyarok jövedelmi helyzetéről.

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók bruttó átlagkeresete 695 100 forint volt. Ez az összeg 11,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért bruttó átlagkeresetet, míg a nettó átlagkereset 11,8%-os növekedést mutatott. A reálkeresetek is kedvező tendenciát jeleztek, 7,9%-kal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásai szerint a bruttó keresetek mediánértéke 550 800 forint, míg a nettó mediánkereset 383 400 forint volt.

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 695 100 forintra rúgott, ami 11,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - bruttó átlagkereset 613 700 forintra becsülhető, 11,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 609 500, a költségvetésben 613 000, a nonprofit szektorban 657 100 forintot tett ki, 11,3, 13,7, illetve 11,9 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 462 200, a kedvezményeket figyelembe véve 478 000 forintot ért el, 11,9, illetve 11,8 százalékkal magasabb volt, mint 2023 novemberében.

A kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó jövedelem mediánértéke 383 400 forintra emelkedett, ami 13,3%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Tavaly január és november között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 639 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 425 200, a kedvezményeket figyelembe véve 440 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,5, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

November hónapban életbe lépett egy új, hároméves bérmegállapodás, amely jelentős változásokat hoz a dolgozók számára. Az idei évben a minimálbér 9 százalékos emelkedéssel 290 800 forintra nő, míg 2026-ra további 13 százalékos emelkedés várható, így a minimálbér eléri a 328 600 forintot. 2027-re pedig egy újabb 14 százalékos növekedés következik, így a minimálbér 374 600 forintra emelkedik. Ezen kívül a garantált bérminimum is jelentős emelkedésen ment keresztül, hiszen 2023-ban 7 százalékkal, 348 800 forintra nőtt. A kormány többször hangsúlyozta, hogy céljuk az, hogy a minimálbér elérje az átlagkeresetek 50 százalékát. Ezt több lépcsőben kívánják megvalósítani, legkésőbb 2027-ig.

A tavalyi megállapodás rendelkezései között szerepel, hogy a munkáltatók 2025-ben a 2024. évi szociális hozzájárulási adót azokra a munkavállalókra vonatkozóan fizetik meg, akiknek a bére egy meghatározott időszakban legfeljebb 290 800 forint volt. Ezt a csúsztatott számítást a következő három évben is fenntartják. "A történelmi megállapodás aláírására a miniszterelnök jelenlétében került sor" - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Korábban pedig azt is kiemeltük, hogy ha csak nagyon leegyszerűsítve nézzük a bérek szerepét a gazdaságban, akkor azt mondhatjuk, hogy a bérek után a munkáltató járulékokat fizet, a munkavállaló személyi jövedelemadót fizet, rendelkezésre álló jövedelméből (bruttó bér az adók levonása után) pedig fogyaszt, tehát például jövedéki adót, áfát fizet. Ebből jól látható, hogy több csatornán keresztül folyik be adó abba a költségvetésbe, amely a GDP közel 50 százalékát osztja újra.