Fizetési sávok Magyarországon: Az elképzelt jövő és a jelenlegi helyzet tükrében A fizetési sávok koncepciója egyre inkább teret nyer Magyarországon, hiszen a pénzügyi szolgáltatások világában a változások gyors ütemben zajlanak. De mi is az a fizetési s

A fizetés kérdése örök téma a munka világában: vajon mennyit ér egy hivatás és mennyit fizetnek érte ténylegesen? A legtöbb embernek határozott véleménye van a kérdéskörről, különösen akkor, ha olyan szakmákról van szó, amelyek mindannyiunk életét alapjaiban érintik. De vajon mennyire találkozik a közvélekedés a valós piaci adatokkal?

A No Fluff Jobs egy olyan állásportál, amely a bérsávok transzparens hirdetéseivel vált ismertté. Legutóbbi kutatásuk, amely a "Szakmák megítélése Magyarországon 2025" címet viseli, arra keresett választ, mennyire egyezik meg a közvélekedés a valós piaci adatokkal. Az eredmények talán nem sokkolóak, de érdemes mélyebben elgondolkodni azon, mit is tükröznek. Léteznek olyan szakmák, amelyeket a társadalom elengedhetetlennek tart, ám a fizetési sávok nem tükrözik ezt a rangsort, míg más területeken, ahol a társadalmi jelentőség vitatható, a túlzott fizetések érzete uralkodik. De mely szakmák és területek rejlenek a háttérben valójában?

A kutatás mellett a cikk külön figyelmet szentel a No Fluff Jobs legújabb, 2025 első félévére vonatkozó bériránytűjének, amely részletesen bemutatja az IT, marketing, HR és sales szakmákhoz kapcsolódó aktuális piaci bérsávokat. Azoknál a munkaköröknél, ahol az állásportálnak nincs közvetlen információja a fizetésekről, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szolgálnak összehasonlítási alapként. Ennek köszönhetően a társadalmi percepciók mellett egy átfogóbb képet kapunk arról, hogy valójában milyen bérezési szintek jellemzik a magyar munkaerőpiacot.

A "Szakmák megítélése Magyarországon 2025" című kutatás eredményei rávilágítanak egy aggasztó jelenségre: a válaszadók 77%-a úgy véli, hogy az ápolók keresete méltatlanul alacsony, miközben 97%-uk elismeri, hogy munkájuk nélkülözhetetlen a társadalom számára. Az oktatók és a rendőrök helyzete sem más: a tanárok esetében a megkérdezettek 59%-a, míg a rendőrök esetében 62%-a sorolta őket az alulfizetett szakmák közé. Ezek az arányok arra utalnak, hogy a társadalom elismeri ezeknek a szakmák kulcsszerepét, ugyanakkor a méltányos javadalmazásuk még mindig nem valósult meg.

A KSH 2024-es hivatalos adatai szerint a következőképpen alakulnak a bruttó átlagkeresetek az említett szakmákban:

Noha első pillantásra ezek az összegek nem tűnnek kifejezetten alacsonynak, elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a nettó jövedelmet, azaz azt az összeget, ami valóban a zsebünkbe kerül. Emellett nem szabad elfelejteni a fizikai és mentális megterhelést sem, ami e szakmákhoz elválaszthatatlanul társul.

Az orvosok jövedelméről megoszló vélemények tapasztalhatók: a lakosság 47%-a úgy véli, hogy a szakemberek megfelelő bérért végzik munkájukat, míg 32% továbbra is alulfizetettnek tartja őket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az általános orvosok bruttó átlagkeresete havi 1 396 114 forint, míg a szakorvosok esetében ez az összeg 2 092 133 forintra rúg.

A társadalmi megítélés e jelensége részben a szakmán belüli jövedelmek hatalmas eltéréseiből ered. Miközben a szakorvosok bérezése jelentősen meghaladja az átlagot, az általános orvosok keresete sokkal alacsonyabb szinten stagnál. Ezen felül az egészségügyi rendszer fokozott terheltsége és az orvosok túlzott leterheltsége miatt sokan azt érzik, hogy a magasabb jövedelmek sem elegendőek a szakma komoly felelősségének és munkaigényességének megfelelő kompenzálására. Így nem meglepő, hogy a közvélemény egy része helyénvalónak tartja az orvosi fizetéseket, míg mások továbbra is alulfizetettségről beszélnek.

A gazdálkodók társadalmi megítélése jelentősen megváltozott az utóbbi időben. A válaszadók 45%-a úgy véli, hogy a gazdálkodók nincsenek megfelelően megfizetve, míg csupán 27% tartja elfogadhatónak az anyagi elismerésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a gazdálkodó szakmák bruttó átlagkeresete, amely a FEOR 61 kategóriában található agrárfoglalkozásokat öleli fel, jelentős eltéréseket mutat. A zöldségtermesztők havi átlagkeresete körülbelül 335 865 forint, míg a tejfeldolgozók és tejtermékgyártók esetében ez az összeg elérheti a 563 789 forintot. A pontos kereset nagymértékben a végzett tevékenység jellegétől függ.

A mezőgazdasági termelők alacsony anyagi elismerése több összefüggésre vezethető vissza. Elsősorban jövedelmük erősen függ az időjárási viszonyoktól és a piaci helyzettől, ami instabilitást okoz számukra. Ezenkívül sokan saját vállalkozás keretein belül dolgoznak, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek fix havi bérrel, és bevételeik gyakran a szezonalitás miatt ingadoznak. A támogatások is inkább a termelési költségek csökkentésére irányulnak, mintsem a munkabérek növelésére. Sajnos a mezőgazdasági munka társadalmi megítélése is alacsony szinten stagnál, annak ellenére, hogy ez a tevékenység ma már komoly szakmai tudást, technológiai ismereteket és folyamatos alkalmazkodást kíván. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a közvélemény gyakran alábecsüli ezt a létfontosságú, de sokszor észrevétlenül végzett munkát.

A közvélemény szerint bizonyos szakmákban a jövedelmek összességében arányban állnak a munkaterheléssel. A felmérésben a programozók és fejlesztők esetében a válaszadók 54%-a vélekedett úgy, hogy keresetük megfelelő. A könyvelők megítélése hasonlóan kedvező: 52% szerint fizetésük összhangban van a munkájukkal. A kereskedelmi képviselők esetében már csak 39% tartja arányosnak a bérezést, ugyanakkor többségük még így is elfogadhatónak látja a kereseti szintet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos szakmák jövedelme az átlagos szint környékén mozog, vagy esetenként azt meghaladja. Például a könyvelők havi átlagbére 677 507 Ft, míg a kereskedelmi képviselők esetében ez az összeg 651 590 Ft-ra tehető. Bár ezek a munkakörök nem tartoznak a legmagasabb fizetést kínáló pozíciók közé, a társadalom véleménye szerint a jövedelmük arányban áll a rájuk háruló felelősséggel és a munkaterheléssel. Ezzel szemben az informatikai szektorban jelentősen magasabb bérek figyelhetők meg: az IT-szakemberek átlagos havi keresete eléri az 1 001 359 Ft-ot, míg a szoftverfejlesztők esetében ez a szám még magasabb, 1 246 716 Ft.

A HR, marketing és média szakemberek megítélése is harmonikus képet mutat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-re vonatkozó adatai szerint a bruttó átlagkeresetek a következőképpen alakulnak:

Az ügyvédek esetében megosztottabb a kép. Bár 35% megfelelőnek tartja a bérezést, a többség (51%) túlfizetettnek látja a szakmát (34% "inkább", 17% "határozottan"). Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a KSH szerint az ügyvédek bruttó átlagbére 2024-ben mindössze 431 235 Ft volt havonta - ami jóval alacsonyabb a közhiedelemben élő "jól kereső" ügyvéd képénél. A látszólagos ellentmondás oka lehet, hogy sokan a presztízs és a nagy irodák által kínált magas keresetek alapján ítélik meg a szakmát, miközben számos ügyvéd kisebb praxisban, szerényebb jövedelemmel dolgozik. Ráadásul sokan egyéni vállalkozóként tevékenykednek, így a statisztikák nem mindig tükrözik a valós bevételeket.

Három szakma messze kiemelkedik ebben a kategóriában:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a politikai vezetők jövedelme jelentős eltéréseket mutat: míg a törvényhozók és miniszterek havi bruttó átlagkeresete 2 263 869 forint körüli összeg, addig a helyi önkormányzati vezetők átlagosan 889 497 forintot vihetnek haza. Ezzel szemben a sportolók bruttó átlagbérét 2024-re 1 664 793 forintra becsülték. Az influenszerek jövedelmét viszont nehéz pontosan meghatározni, hiszen nincsenek saját FEOR-kategóriáik; tevékenységeik a marketing, PR és média világában is elágazhatnak. Azonban a közvélemény számára sokszor nehezen érthető, hogy a közösségi média sztárjai miért keresnek olyan extrém magas összegeket, különösen, mivel ez a jövedelmi szint egy szűk elit kiváltsága.

A cikkben korábban említett KSH hivatalos átlagkereseti adatok csupán a valóság egy részét tükrözik. Ezért érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a munkáltatók valójában milyen fizetési ajánlatokat tesznek az álláshirdetésekben. Ezt a témát világítja meg a No Fluff Jobs évente megjelenő Bériránytűje (Salary Guide), amely a portálon közzétett, átlátható bérsávos hirdetések alapján nyújt részletes és megbízható képet a munkaerőpiaci fizetésekről.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Salary Guide nem minden szakmára tartalmaz adatot: csak azokra a területekre, ahol ténylegesen vannak releváns álláshirdetések. Így például az egészségügyben vagy az oktatásban továbbra is a KSH hivatalos statisztikái szolgálnak megbízható referenciaként.

A No Fluff Jobs, mint az IT szektorra fókuszáló állásportál, rendkívül részletes és alapos adatokkal szolgál ezen a területen. A riport keretein belül a különböző pozíciók bérezése kategória és szenioritás alapján kerül bemutatásra. Íme néhány példa:

A Bériránytű tehát kiegészíti a KSH hivatalos adatait azzal, hogy valós képet ad arról, milyen fizetési sávok szerepelnek ténylegesen a munkáltatók álláshirdetéseiben. A riport teljes terjedelmében még részletesebb bontást tartalmaz, amely segít az álláskeresőknek a reális bérigény meghatározásában, a munkaadóknak pedig a versenyképes bérsávok kialakításában.