Fájdalmas átalakulások küszöbén áll a magyar IT-szektor: a bérek közötti különbségek csökkenése és egyedülálló generációváltás vár ránk.

Fedezd fel a legújabb trendeket a digitális banki szektorban és a fintech világában a Portfolio november 4-ei Banking Technology eseményén! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy elsőként értesülj a legizgalmasabb innovációkról. Regisztrálj most, és tudj meg többet!

Az utóbbi 11 negyedévből hétben zsugorodott a magyar gazdaság, az utóbbi 6-ból pedig 4-ben. Mennyire megy jól az IT cégeknek a kihívásokkal teli gazdasági környezetben, mennyire lehet ezt megérezni az IT-piacon?

Meg lehet érezni, ennek van hatása az IT-piacra is. Jellemzően a projektek elcsúsztak vagy el sem indulnak, kevesebben mernek új beruházásokat elindítani. A magyar IT-ipar nagyban függ az európai és a globális ökoszisztémától is: egy cég minél inkább a belső piacra fókuszált, annál jobban érződik ez most nála. Egyrészt az inflációs hatás miatt, mert az euróhoz képest mért infláció kiküszöbölése jelentős áremeléssel működhetett csak a hazai szektorban. Másrészt a piac itt nagyobb mértékben zsugorodik, mint a világ más részein. Ezzel szemben például a Közel-Kelet és Ázsia továbbra is jelentős fejlődésben van, a régióban Lengyelország ugrik ki, ahol jó néhány negyedév nagyon komoly pozitív eredményeket hozott.

A beruházások és IT-projektek elmaradásának hátterében nem csupán a gazdasági visszaesés áll, hanem számos egyéb tényező is hozzájárulhat ehhez. A geopolitikai instabilitás, például, komoly hatással van az üzleti klímára, hiszen a nemzetközi feszültségek és a vámháborúk bizonytalanságot teremtenek a piacon. Ezek a körülmények nemcsak a tervezett projektek megvalósítását nehezítik meg, hanem a vállalatok döntéshozatali folyamatait is befolyásolják, mivel a cégek óvatosabbá válnak a kockázatok vállalásában. Az IT-szektor különösen érzékeny ezekre a változásokra, hiszen a technológiai beruházások gyakran hosszú távú elköteleződést igényelnek, és a piaci stabilitás hiánya miatt sok vállalat inkább a várakozást választja a költségek növelése helyett.

A gazdasági fejlődés szorosan összefonódik a szürkeállomány mobilitásával. Előbb-utóbb olyan térségekben tapasztalhatunk jelentős gazdasági fellendülést, ahol a kiváló szaktudású munkaerő összegyűlik, és ezáltal különféle dinamikák indulnak be. Például az Egyesült Arab Emírségekben a nemrégiben érkezett orosz, valamint más nemzetiségű munkaerő drámai mértékben serkenti a gazdasági növekedést. Hasonlóképpen, a Lengyelországba bevándorló ukrán informatikai szakemberek is jelentősen felerősítik a lengyel gazdasági potenciált, hozzájárulva ezzel a növekedési trendekhez.

Jelenleg a stabil alapok is meginogtak a geopolitikai feszültségek következtében, ami arra a kérdésre irányítja a figyelmet, hogy a Szilícium-völgy hosszú távon fenntarthatja-e technológiai vonzerejét vagy sem.

Sajnos jelenleg nem állíthatjuk, hogy ezt az űrt Magyarország vagy akár Európa kihasználta volna, de elengedhetetlen, hogy politikai, társadalmi és gazdasági szempontból is fektessünk energiát ennek a kérdésnek a megoldásába.

Tavaly a kormány az IVSZ-szel együttműködve egy technológia vezérelte fejlődésű pályát vázolt fel egy digitális gazdaságfejlesztési akcióterv formájában. Hogy áll most ez a terv, és mi valósulhat meg belőle?

Bizonyos lépések pozitív irányba mutatnak, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium tudomásul vette, hogy a kis- és középvállalkozások sajátos kihívásai megérdemlik a külön figyelmet. Ennek érdekében egy önálló államtitkárságot alakítottak ki. A Demján Sándor Program keretein belül pedig a technológiai innovációk finanszírozása kiemelt prioritássá vált. Okosan ráéreztek arra, hogy a támogatás nem csupán az informatikai szektorra korlátozódhat, hanem a különböző iparágakon belüli digitális fejlesztések elősegítésére is irányulnia kell. Ez a szemléletmód már a politikai diskurzusban is megjelent: a kkv-k digitalizálása helyett inkább a versenyképesség, hatékonyság és eredményesség fogalmát helyezzük előtérbe, mivel ezek mind a technológiai fejlődés révén valósulhatnak meg.

Melyek azok a komponensek a Demján Sándor program keretein belül, amelyek elősegítik a digitális fejlődést?

A program egyik leglényegesebb újítása, hogy megszüntette a korábbi, kritikus beruházási korlátokat, amelyek eddig meghatározták az EU-s pályázatok kereteit. Korábban például nem volt lehetőség szoftverek vásárlására, vagy csak abban az esetben, ha a pályázók valamilyen materiális eszközt is tudtak felmutatni. Mostantól viszont ez a korlátozás eltűnt, így a vállalatok számára valós lehetőség nyílik arra, hogy igazi technológiai, szoftver- és digitális fejlesztések valósuljanak meg. Ráadásul a digitális marketing is finanszírozhatóvá vált a program keretein belül, ami eddig komoly kihívást jelentett a forrásszerzés szempontjából.

Mi a helyzet a globális licencek körüli aggodalmakkal? Vajon a vámháború hatásai kiterjednek az amerikai szoftverekre és más szolgáltatásokra is? Milyen lépéseket tehetnek a magyar vállalatok egy ilyen kihívásokkal teli környezetben?

Úgy vélem, hogy a következő forgatókönyvre érdemes számítani: ha a vámháború továbbra is eszkalálódik, akkor az Egyesült Államok digitális szolgáltatások piacán betöltött dominanciája könnyen céltáblává válhat. Ez nem csupán a szoftverekre vonatkozik; a B2C digitális szolgáltatásokban (mint például Facebook, Google, Amazon) az USA gyakorlatilag monopolhelyzetben van. Az Európai Uniónak, és különösen Magyarországnak, kulcsfontosságú, hogy csökkentse a hátrányát ebben a szektorban. Ez a téma már régóta napirenden van, és a Draghi-jelentésben is hangsúlyos szerepet kapott. Ugyanakkor a vállalatok számára ez komoly kihívásokkal járna, hiszen a mindennapi digitális életünk elképzelhetetlen az amerikai szoftverek nélkül. Az EU-nak azonban elengedhetetlen, hogy valamilyen leválási stratégiát dolgozzon ki, és bizonyos területeken ennek előkészítése már el is kezdődött.

Az Európai Unió jelenleg kényszerhelyzetben találja magát, és a vámháború feszültségei ellenére is sürgős lépésekre van szüksége ezekben a kérdésekben. Az ökoszisztémák közötti szoros összefonódás miatt egy európai vállalat, amely jelentős növekedési potenciált lát és képes a digitális szektorban skálázódni, előbb-utóbb az Egyesült Államokban fogja keresni a lehetőségeit. Az amerikai technológiai cégek piaci kapitalizációja összesen 60 billió dollár, míg Európa mindössze 2 billió dollárral rendelkezik. Ez a különbség egyszerűen összehasonlíthatatlan.

A Covid-járvány időszakában megugrottak a programozói bérek, miközben az IT-szektor szakemberhiánnyal nézett szembe. De mi a helyzet most? Hogyan alakult a helyzet azóta, és milyen irányba haladunk a szakmába?

Jelenleg jelentős átalakulás zajlik ezen a területen, mivel a projektek csúszása hozzájárult a szakemberhiány mérséklődéséhez. A bérek emelkedése továbbra is megfigyelhető, hiszen a magyar munkaadóknak versenyezniük kell az EU-s szintű juttatásokkal a globális piacon. Ugyanakkor a növekedés üteme már nem olyan dinamikus, mint korábban. A junior fejlesztők keresete nem emelkedett olyan mértékben, mint például a buszsofőröké, ami érdekes következményeket von maga után: az arbitrázs lehetőségei már nem olyan könnyen kihasználhatók.

Régebben négy-ötszörös volt a bérkülönbség, most viszont csökkent ez az olló. Ugyanakkor a szenior buszsofőr és szenior programozó között továbbra is óriási a bérkülönbség.

Az IT-szakmák még mindig a legjobban fizetők és a legperspektivikusabbak, azaz hosszú távon is vonzó karrierpályával kecsegtetnek.

Milyen következményekkel jár mindez a programozóiskolák számára, és hogyan befolyásolja a pályamódosításokat?

A belépési küszöbnél megkereshető azonnali pluszpénz lecsökkenése eltántorítja az embereket a digitális váltástól, emellett az AI megjelenése is megijeszti őket. Azonban fontos megjegyezni, hogy az AI hatása valójában felgyorsítja a digitális szakemberek iránti igényt. A jövőben a digitális írástudás (digital literacy) lesz kulcsfontosságú. Akinek van ilyen képessége, az hosszú távon is könnyen talál majd megélhetést. Akiknél viszont hiányzik ez a készség, ott nagyon be fog szorulni a kereseti plafon.

A mai világban már olyan alapvető készségekre is kereslet mutatkozik, mint a mesterséges intelligencia modellek promptolása, de holnapra valószínűleg e téren sem lesz hiány. A változások rendkívül gyorsak és drasztikusak, különösen a generációk váltakozásával, ami az IT szektor fejlődésére is izgalmas hatással bír. Korábban azt tartottuk, hogy a tapasztalt szakemberek (szeniorok) iránt lesz nagyobb kereslet, míg a junior pozíciók csökkenni fognak. Ma azonban inkább úgy látom, hogy nem csupán a jelenlegi szenior szakemberekre lesz szükség, hanem olyanokra, akik képesek gyorsan alkalmazkodni az AI által kínált új lehetőségekhez. Azok, akik már fiatal koruktól kezdve ebben a világban nőnek fel, valószínűleg sokkal rugalmasabban és hatékonyabban tudják kihasználni az új technológiák adta előnyöket, mint a tapasztaltabb kollégák.

Ez a technológiai szektorban egy rendkívül fájdalmas átalakulás elé nézünk, hiszen eddig nem tapasztaltunk generációváltást az IT világában. Olyan fiatal területről van szó, hogy az első valódi klasszikus informatikai szakemberek mostanra közelítenek a nyugdíjkorhatárhoz.

Tehát úgy tűnik, hogy az informatikai szakemberek fokozatosan elhagyják a pályát?

A McKinsey kutatása rámutat, hogy a 18 év alatti fiatalok tízszer gyakrabban használják a ChatGPT-t, mint a felnőttek. Ez a kiugró eltérés arra utal, hogy ha ezt a trendet az életpályájuk során fenntartják, akkor az új generáció számára a mesterséges intelligencia használata szinte DNS-szintű alapkészséggé válhat, jelentősen javítva ezzel a jövőbeli lehetőségeiket.

Az AI-modellek fejlődése hihetetlen sebességgel zajlik, szinte napról napra újabb áttöréseket tapasztalhatunk. Az algoritmusok egyre kifinomultabbá válnak, és a gépi tanulás révén a rendszerek képesek alkalmazkodni a változó környezethez. A jövőbeli AI-ügynököktől (agentic AI) azt várom, hogy komplex problémák megoldásában nem csupán segítőként, hanem aktív résztvevőként lépjenek fel. Képesek lesznek önálló döntéseket hozni, figyelembe véve a etikát és a társadalmi normákat, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és az emberi életminőség javításához. Az AI-ügynökök tehát nemcsak technológiai vívmányok, hanem potenciális partnerek is a jövő kihívásainak kezelésében.

A modellek fejlődése hihetetlen sebességgel halad előre. Mindez a mi kérdéseink és párbeszédeink révén valósul meg; tehát minél többet és intenzívebben alkalmazzuk őket, annál gyorsabban tökéletesítik tudásukat és képességeiket.

Az AI-ügynökök megjelenése ahhoz hasonló, mint a böngésző megjelenése volt az internetezésben. Előtte is elképesztően hasznos dolog volt az internet, de elsősorban csak azon kevesek számára, akik ezt grafikus interfész nélkül is használni tudták.

Az AI-ügynökök megjelenése forradalmasította az mesterséges intelligencia elérhetőségét, és úgy vélem, hogy most egy igazán jelentős előrelépés küszöbén állunk. Ezek az agentic típusú AI rendszerek képesek lesznek széleskörű tevékenységeket átvenni, segíteni és támogatni a különböző iparágakban. Ugyanakkor nem mentesek a kihívásoktól sem; például elképzelhető, hogy egy légitársaság már az érkező hívásokat is AI segítségével kezeli, de előbb-utóbb mi is bevetünk egy AI-t, hogy diskuráljon velük. Az AI és az emberi interakciók közötti dinamikák új és izgalmas helyzeteket teremtenek, amelyekre érdemes figyelni.

Az AI-ügynökök alkalmazása számos területen forradalmasíthatja a működést, és a legjobb gyakorlatok sokfélesége lehetőséget ad arra, hogy a szervezetek maximálisan kihasználják a technológiát. Íme néhány kiemelkedő use case és gyakorlat: 1. **Ügyfélszolgálat**: AI-ügynökök képesek 24/7 támogatást nyújtani az ügyfeleknek, válaszolva a gyakori kérdésekre és megoldva az egyszerűbb problémákat, ezzel felszabadítva az emberi munkatársakat a komplexebb ügyekre. 2. **Személyre szabott ajánlások**: Az AI rendszerek képesek elemezni a felhasználói adatokat, hogy testreszabott termék- vagy szolgáltatásajánlásokat tegyenek, növelve ezzel a vásárlói élményt és a konverziós arányt. 3. **Automatizált folyamatok**: Az AI-ügynökök segíthetnek az üzleti folyamatok automatizálásában, például a számlázásban vagy a készletkezelésben, csökkentve ezzel az emberi hibák lehetőségét és növelve a hatékonyságot. 4. **Adatfeldolgozás és elemzés**: Az AI képes nagy mennyiségű adat gyors és pontos feldolgozására, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy értékes üzleti betekintéseket nyerjenek és megalapozott döntéseket hozzanak. 5. **Képzés és fejlesztés**: Virtuális tanulási ügynökök segíthetnek a munkavállalók oktatásában, interaktív szimulációkon keresztül, amely lehetővé teszi a gyorsabb tanulási folyamatot és a jobb tudásmegosztást. 6. **HR és toborzás**: Az AI-ügynökök segíthetnek az önéletrajzok szűrésében, elősegítve a tehetséges jelöltek gyorsabb azonosítását, illetve a munkaerőpiaci trendek elemzésében. 7. **Piaci trendek előrejelzése**: Az AI segíthet a vállalatoknak abban, hogy előre jelezzék a piaci változásokat, lehetővé téve a gyors alkalmazkodást és a stratégiai tervezést. Ezek a gyakorlatok és use case-ek nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem hozzájárulnak az innovációhoz és a versenyképesség fenntartásához is a gyorsan változó üzleti környezetben.

A belső folyamatok optimalizálásának legjobb példái általában nem az ügyfélorientált megoldásokban, hanem a háttérfolyamatokban rejlenek. Ennek egyszerű magyarázata, hogy az ügyfélkommunikáció rengeteg változót és komplexitást tartalmaz. Ezzel szemben, amikor a folyamatok hatékonyságának növeléséről van szó, sokkal könnyebb leszűkíteni, hogy milyen konkrét tudásra van szükség az AI betanításához, illetve milyen típusú modellt kell finomítani ahhoz, hogy az adott részfeladatot hatékonyan elláthassa. Itt a precizitás és a hatékonyság kiemelkedő szintje érhető el.

Hogyan reagáltak a programozó iskolák az IT-szektorban zajló nagy változásokra?

A digitális képesség fontossága csak felerősödött a mesterséges intelligencia megjelenésével, az AI-használatára is meg kell tanítani a munkaerőt. A szakmák összenőnek: például egy üzleti tudással rendelkező szakértő promptolással elvégezheti azt a feladatot, amihez korábban projektmenedzser, programozó és tesztelő kellett. Az üzleti szaktudás és a digitális képesség együtt nagyon erős kombinációt ad. Ez korábban is látszott bizonyos területeken, például az orvosinformatikában vagy a repüléstechnikában, de ez a szinergia most szinte minden szakmában megjelenik.

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a domain tudás kulcsfontosságúvá válik. Amennyiben egy munkatárs alaposan ismeri a cég technológiai folyamatait, de nem képes ezeket programozási nyelvbe önteni, akkor e tudás hatékony átültetése révén jelentős javulás érhető el a munka hatékonyságában.

Milyen AI-fejlesztések zajlanak az MBH Banknál, és hogyan képezi a bank a munkaerőt az AI-vezérelte világra?

Az MBH Banknál az AI fejlesztések két kulcsfontosságú területen valósulnak meg. Az egyik a belső munkatársaink képzése, míg a másik a belső folyamataink optimalizálása. A képzés terén bevezettük a Digital Leap programot, amely célja, hogy felkészítse a teljes munkatársi gárdát az AI világának kihívásaira és lehetőségeire. Ez a program egy több szakaszból álló, átfogó kezdeményezés, amely során nemcsak a saját szakembereinkkel működünk együtt, hanem a Pécsi Egyetem szakértőivel is közösen dolgozunk új képzési modellek kidolgozásán. Célunk, hogy Micro Learning típusú licenszeket biztosítsunk, amelyek révén a tanulás még hatékonyabbá válik.

A belső folyamatok optimalizálása terén az MBH Bank még mindig egy erős konszolidációs folyamatban van, bár már túl vagyunk ennek egy jelentős részén, és a jövőbeli fejlesztések eredményei kezdenek megmutatkozni. Az AI-t az ügyintézők támogatásában, a frontendek kiváltásában is tudjuk hasznosítani. Ez az iparág egyik legizgalmasabb trendje jelenleg: hogyan lehet a régi kódbázison lévő rendszereket úgy megújítani, hogy ne kelljen "időutazást" végezni a régi rendszereket ismerő szakemberek megtalálásához. Az AI egyik nagy előnye, hogy míg korábban rengeteg frontendet kellett fejlesztenünk a rendszerrel való kommunikációhoz, most az AI sok helyzetben leveszi ezt a terhet a vállunkról.

A bankszektorban szerinted hol fognak megjelenni az AI-alapú megoldások az ügyfélkapcsolatokban? A következő egy-két évben merre viszi ez a trend a mindennapi bankolást?

A napi banki szolgáltatások világában a bizalom kulcsszerepet játszik, különösen akkor, amikor valaki jelzáloghitelt kíván felvenni. Az emberi jelenlét jelentősége ebben a folyamatban vitathatatlan, mind az ügyfél, mind a bank szempontjából. Azonban az a szakember, aki segít az ügyfeleknek eligibilis ingatlanok kiválasztásában és a megfelelő finanszírozási módok megtalálásában, hatékonyabbá tehető különféle eszközökkel. Ebben a tekintetben az AI-alapú szolgáltatások már most is óriási támogatást nyújtanak, lehetővé téve, hogy a banki szakemberek még inkább a személyre szabott tanácsadásra összpontosíthassanak.

Milyen innovatív digitális megoldásokon és szolgáltatásokon dolgozik jelenleg az MBH?

Fókuszunk a különböző szektorok közötti együttműködések kihasználására irányul. Például a Fundamenta és az MBH Bank, valamint az Euroleasing és a bank közötti partnerség figyelemre méltó példa erre. Ezen kívül egyre inkább teret nyer a mainstream bankok világában a kriptovaluták integrálása, amit folyamatosan kutatunk és figyelemmel kísérünk, hogy milyen lehetőségeink nyílnak meg ezen a dinamikusan fejlődő piacon.

A címlapkép forrása: Portfolio.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.