Itt a tavasz, és ez az év különösen izgalmas időszakot tartogat számunkra! A hőmérők megdönthetik a melegrekordokat, miközben a napfény mellett a havazás is beköszönthet. Ki gondolta volna, hogy a virágok nyílása és a hópelyhek tánca egyszerre válik valós

Az idei tavasz eddig igazán kedvezően alakult. A február közepén tapasztalt zord mínuszok után hirtelen, szinte robbanásszerűen érkezett a meleg, és március hónap során többször is átléptük a 20 Celsius-fokot. Ez már a másik véglet, de a bőséges napsütéssel együtt nehezen lehetne vitatni, hogy mindez kellemesen hatott ránk. Keddtől viszont megérkeztek az esőfelhők, véget vetve a hosszú aszályos időszaknak, hiszen a várakozások szerint egy hónapnyi csapadék érkezik.

Február végén és március elején olyan radikális változások zajlottak le az időjárást formáló légköri folyamatokban, hogy a kiszámíthatóság teljesen eltűnt. A tél nyilvánvalóan búcsút intett, de mi vár ránk ezután? Milyen meglepetéseket tartogat számunkra az idei tavasz?

A jelenlegi helyzet alapján ritkán tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek várhatók, mivel az európai régió kapui nyitva állnak a szibériai fagy és a trópusi forróság előtt is. Valószínű, hogy ez a tendencia hosszú távon is megmarad.

Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa a 24.hu-nak nyilatkozva osztotta meg gondolatait. Lássuk, milyen témában fejtette ki véleményét!

A kulcsszó a mostanában sokat emlegetett poláris örvény. Ez a légköri képződmény az északi hideg és a déli meleg légtömegek határán alakul ki, körbeöleli a bolygót, vertikálisan pedig a felszíntől egészen a sztratoszférába nyúlik. Mintegy gyűrűként örvénylik körbe a Földön nagyjából az északi félteke 30 és 60 szélességi köre között, folyamatosan változtatja a helyét: a hőkülönbség keltette energia hatására hol az Északi-sark irányába "szűkül", hol déli irányba "tágul".

Logikus módon nyáron jellemzően északabbra, télen délebbre húzódik. Ha télen markáns a hőkülönbség, akkor a poláris örvényt alkotó "szelek" erősek, a képződmény feszes, mint a szoros gumi a zsák száján. Hatása is hasonló, meggátolja a sarkvidéki levegő kiáramlását, ilyenkor térségünkben jellemzően a zonalitás, azaz a nyugat-keleti áramlás az uralkodó.

Ha az energiakülönbség túlságosan lecsökken, az örvény jelentősen meggyengülhet, ami kisebb-nagyobb hidegfrontok kialakulásához vezethet. Eközben délről meleg levegő áramlik észak felé. Ezt a jelenséget meridionalitásnak hívjuk, és ennek következtében tapasztalhatunk átlag alatti mínuszokat hazánkban, vagy akár hóesést a Szaharában. Amennyiben a meridionális hullám déli része dominál felettünk, akkor szélsőséges meleg időjárásra számíthatunk.

Ez az esemény rendkívül jelentős, hiszen az utóbbi hetekben a poláris örvény drámai összeomlása figyelhető meg. A meteorológusok szavai szerint ez az örvény most egy teljesen "új állapotban szédeleg", ami valóban szokatlan és példátlan jelenség. Február 23-án a poláris örvény ereje olyan intenzív volt, amilyet 1979 óta nem tapasztaltunk az év ezen napján. Ezt követően azonban a következő napokban olyan mértékben gyengült, amit szintén nem láttunk több mint négy évtizede. Az állapotváltozása extrém mértékű, és hogy jobban megértsük ennek a folyamatnak a jelentőségét, érdemes alaposabban megvizsgálni...

A februári napon a sztratoszféra felett egy erőteljes, 60 m/sec (216 km/óra) sebességű nyugati szél formálta a poláris örvényt, amely néhány nap leforgása alatt 20 m/sec (72 km/óra) sebességű keleti áramlásra váltott. Ez a drámai átalakulás azt jelzi, hogy a sztratoszféra hőmérséklete egy rendkívül hideg állapotból hirtelen extrém meleg viszonyok közé került.

- Fejtse ki a szakértő.

Egy csapásra elértük az úgynevezett final warming állapotot, ami azt jelenti, hogy a télnek egészen biztosan vége, pontosabban a télre jellemző időjárási feltételek már nem épülnek vissza. Molnár László szavaival "idén későn, de hirtelen és visszavonhatatlanul omlott össze az örvény, ami téboly, példátlan esemény".

A következmények már most is egyértelműen kirajzolódnak: erős meridionalitás figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a cikkünk elején említett szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak. Egyrészt a rendkívül hideg, akár havas időjárás, másrészt viszont az átlagosnál jelentősen melegebb időszakok is felüthetik a fejüket. Jelenleg is érzékelhetjük ennek a hatását: a hideg levegő észak felől áramlik Európa irányába, és amikor ez a meleg, nedves légrétegekkel találkozik, akkor sorozatos mediterrán frontok keletkeznek. Ezek a frontok hozzák a mostani csapadékot, és várhatóan a hétvégén a meridionális hullám északi ága érkezik, ami a jelenlegi időjáráshoz képest számottevő lehűlést hoz magával. A maximum hőmérsékletek 10 fok körül alakulnak, és sok helyen hajnali fagyok is várhatóak. Részletesebben is foglalkoztunk ezzel a témával.