EU-csúcs: Úgy tűnik, ismét Orbán Viktor lesz a középpontban, de valószínű, hogy nem fogja elérni a kívánt eredményeket.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Mielőtt a vétó kérdésköréhez érkeznénk, érdemes megemlíteni egy másik, egyre inkább állandósuló tényezőt. Kétségtelennek tűnik, hogy a tagállamok Ukrajnát illetően ismét a 26-os formátumot választják, azaz Magyarország nélkül fogják meghozni döntéseiket. Eddig már kétszer is előfordult ez a gyakorlat, és nem is számoljuk ide azt a jelentős eseményt, amikor 2023 decemberében Orbán Viktor „kávészünetet” kapott, míg a többiek arról határoztak, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Azóta másfél év telt el, és csupán egy formális találkozóra került sor az EU és Ukrajna vezetői között egy évvel ezelőtt, a magyar vétó miatt pedig a tényleges csatlakozási diskurzusok nem indulhattak el.
Az EUrologus információi szerint a legfrissebb csúcstalálkozó kapcsán a magyar kormány javaslata csupán annyit fogalmazna meg a záródokumentumban, hogy sürgős tűzszünet és érdemi béketárgyalások szükségesek. A magyar fél nem kíván ennél mélyebbre ásni, míg más országok részletesebb és konkrétabb álláspontot szeretnének kifejteni. A birtokunkba került tervezet egy 15 pontos lista, amely többek között az alábbiakat tartalmazza:
A szokásoknak megfelelően az ukrán elnök is felszólal majd az uniós vezetők előtt, most azonban nem személyesen, hanem videókonferencia keretében teszi ezt majd meg.
Ami a napirenden nem szerepel, de mégis jelentőségteljesen jelen lesz, az a 18. szankciós csomag, melynek részeként az orosz energia kivezetését célzó RePowerEU-kezdeményezés is napirendre kerül. A helyzet lényege, hogy a magyar és a szlovák kormány együttes erőfeszítésekkel blokkolta a büntetőintézkedések legújabb körét, mivel aggodalmaik szerint az orosz energia importjának 2028 utáni leállítása hátrányosan érintheti őket. A magyar fél hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak vissza kell vonnia ezt a javaslatot, míg a szlovákok inkább olyan garanciákat keresnek, amelyek biztosítják, hogy az ő érdekeik ne szenvedjenek csorbát. Ez magában foglalhat például támogatásokat új vezetékrendszerek kiépítésére, kedvezményes árakat, vagy olyan juttatásokat, amelyek a szankciók keretein kívül helyezkednek el. Más szóval:
A háttérben intenzív alkudozások zajlanak, és még ha születik is megállapodás, nem garantált, hogy a részletek minden árnyalatát megismerjük.
Mindenesetre a magyar kormány helyzete nehezebb, mivel ragaszkodik az orosz energiaforrások megtartásához, míg a szlovák fél rugalmasabb a tárgyalások során. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a 18. csomag elfogadásának kulcsa abban rejlik, hogy sikerül-e eleget tenni a szlovák és magyar elvárásoknak, valamint hogy a többi, főként a magyar vétók miatt frusztrált tagállam meddig hajlandó elviselni ezt a helyzetet.
A háttérben egy jelentős értelmezési vita bontakozik ki. A 2022 márciusában, az állam- és kormányfők informális találkozóján elfogadott Versailles-i nyilatkozat 16. pontja a következőket fogalmazza meg:
megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.
A magyar jogi értelmezés alapján a vásárlási tilalom nem alkalmazható ebben az esetben; csupán a függőségek megszüntetésére vonatkozó kötelezettség áll fenn a tagállamok részéről. Noha a különböző országok eltérő ütemben haladnak, a legtöbb helyen már sikerült előrelépniük ezen a téren. Éppen ezért a többi államot nem zavarja túlságosan, ha a függőségek felszámolása a szerződéses kapcsolatok megszüntetését vonja maga után.
Több olyan kérdéssel is foglalkozni fogunk, amelyeket együtt kell kezelnünk közös törekvéseink előmozdítása érdekében: azaz, hogy versenyképesebb, biztonságosabb és autonómabb Európát építsünk polgáraink számára, továbbá biztosítsuk, hogy az Európai Unió hatékony, kiszámítható és megbízható globális szereplő legyen
António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcsértekezlet előtt hangsúlyozta, hogy számos külpolitikai kérdés kerül napirendre, de a közel-keleti helyzet különösen fontos figyelmet érdemel. E téma kapcsán egy specifikus magyar érdek is felmerül: Orbán Viktor arra kívánja ösztönözni a vezetőket, hogy a záródokumentumban említsék meg a Szíriában a keresztény közösségek ellen elkövetett terrorcselekmények áldozatait.
Az EU-csúcs egyik kiemelkedő témája a közös védelem kérdése lesz, azonban várhatóan nem fognak komoly viták kibontakozni ebben a témában. A tagállamok vezetői éppen egy NATO-csúcsról térnek vissza, ahol az Egyesült Államok nyomására vállalták, hogy 2035-re a jelenlegi 2%-ról 5%-ra emelik GDP-arányos védelmi kiadásaikat. Egyedül Spanyolország tudott külön megállapodást kötni: ők ígéretet tettek, hogy eleget tesznek kötelezettségeiknek, de a védelmi kiadásaikat 2,1% fölé nem emelik.
A jövőnk alakulásában a védelem és a biztonság közös szemlélete játssza a főszerepet, amely irányt mutat számunkra. Fontos, hogy a forrásainkat hatékonyan használjuk fel, és erre a célra összpontosítsunk.
António Costa elnök ajánlásai között szerepel, hogy a vezetők egyetlen, átfogó vita keretében fogják megvitatni az Európa előtt álló geoökonómiai kihívásokat. A megbeszélés fókuszában az EU globális szerepe és versenyképessége áll majd. A résztvevők elemezni fogják a legfrissebb gazdasági fejleményeket, valamint azt, hogy az Európai Unió milyen típusú kapcsolatokat kíván kialakítani legfontosabb partnereivel. Emellett szóba kerül az euró nemzetközi pozíciójának megerősítése és az egységes piac mélyebb integrációjának lehetősége is.
A csúcstalálkozó hivatalos időtartama két nap, azonban a várakozások alapján már csütörtök este befejeződik.
