Lenyűgöző eltérések: Magyarországon itt kell a legnagyobb erőfeszítést tenni egy saját otthon megszerzéséért.


Ingatlanpiaci évindító konferencia, hogy tágabb perspektívából indítsuk az évet! Találkozzunk február 20-án!

Sokan bírálják az átlagjövedelmet, mivel ez a mutató nem képes megfelelően tükrözni a jövedelmi különbségeket. Ráadásul nem is azt a középértéket jelzi, amelynél az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkező csoportok egyenlő arányban képviseltetik magukat. Az átlagjövedelem torzító hatásáról és a különböző jövedelemtípusokkal kapcsolatos részletekről egy tavalyi cikkünkben alaposan foglalkoztunk.

Legutóbbi erről szóló cikkünk pedig azt mutatta be, miért lehet érdemes az átlagjövedelmen túl egy átfogóbb jövedelemmutatót, a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét alkalmazni a lakáspiaci árszint megítéléséhez. Ez utóbbi ugyanis tartalmazza a munkajövedelmeket, a szociális jövedelmeket és a vállalkozásból származó jövedelmeket is.

A kisebb területegységekre vonatkozóan azonban ilyen részletes adatok nem mindig állnak rendelkezésre, így ezúttal a járási szintet vizsgálva az átlagos lakásárakat az átlagjövedelmekkel hasonlítottuk össze, arra keresve a választ, hogy hol kell a legkevesebbet és hol a legtöbbet dolgozni egy átlagos lakás megvásárlásához.

Budapest-vidék összehasonlításban gyakran érvelnek azzal, hogy a fővárosban bár drágák a lakások, de ott a jövedelmek is jelentősen magasabbak, mint a vidéki városokban. Ez alapvetően igaz is, de

Melyik területen mutatkoznak nagyobb eltérések: a lakásárakban vagy a jövedelmekben a főváros és a vidéki települések között?

A válaszunkhoz a járási nettó átlagjövedelmeket vetettük össze a főváros kerületeiben és a megyeszékhelyeken található lakások átlagos négyzetméteráraival. A kisebb települések járásait nem tartottuk relevánsnak, mivel ezekben a területekben nem mindenhol zajlott annyi ingatlaneladás, hogy az valóban tükrözze az átlagos négyzetméterárakat.

Az alábbi grafikonra pillantva világosan kiderül, hogy...

a lakásárakban sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek terén.

Budapest V. kerületében tapasztalhatók a legmagasabb lakásárak, ahol 2024 első kilenc hónapjában a lakások átlagos négyzetméterára 1,37 millió forint körül alakult. Ezzel szemben Salgótarjánban a négyzetméter ára csupán 212 ezer forint körüli szinten mozog, így ez a település a legolcsóbb lakáspiaccal rendelkezik az országban.

A legmagasabb nettó átlagbérek a Budapest II. kerületében élők körében figyelhetők meg, ahol a havi kereset elérte a 708 ezer forintot. Ezzel szemben a vizsgált települések közül Salgótarjánban regisztrálták a legalacsonyabb átlagjövedelmet, amely havi 359 ezer forintot jelentett. Ebből világosan kiderül, hogy

míg lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából 2-szeres.

Bár a fővárosi jövedelmek valóban meghaladják az országos átlagot, a budapesti ingatlanok ára olyan mértékben emelkedett, hogy a helyi jövedelemből is jóval hosszabb időbe telik egy lakás megvásárlása. Az alábbi grafikon ezt a jelenséget világosan illusztrálja, bemutatva, hogy különböző településeken hány havi nettó átlagbér szükséges egy négyzetméternyi lakás megszerzéséhez.

A fenti példák nyilvánvalóan eltávolodnak a valóságtól, mivel senki sem képes havonta a jövedelme vagy bevétele teljes összegét félretenni. Ezért ezek az összehasonlítások csupán a lakásárak és a jövedelmek regionális eltéréseinek bemutatására szolgálnak. Azonban egy biztos:

sokan a fenti különbségek miatt választják az ingázást, azaz jellemzően egy olcsóbb településen laknak, de egy magasabb jövedelmű térségben dolgoznak.

Ez a jelenség különösen szembetűnő a főváros és annak agglomerációja között, ahol naponta számos ember ingázik otthon és munkahely között. Ugyanakkor hasonló kapcsolatok figyelhetők meg a megyeszékhelyek és a környező kisebb települések, valamint az országhatárok két oldalán élők között is.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a benne foglalt információk csupán tájékoztató jellegűek. Részletes jogi információkért forduljon szakértőhöz.

Related posts