A helyzet Parajdon egyre aggasztóbbá válik, a csapokból sósvíz folyik.
A helyzet Parajdon egyre aggasztóbbá válik; fennáll a kockázata annak, hogy a víz alá került sóbánya teteje bármikor beomolhat. Ezen felül, a katasztrófa következményeként több Maros megyei településen a csapvíz ihatatlanná vált a megnövekedett sótartalom következtében.
A parajdi bányakatasztrófa következtében jelentős mértékben megnövekedett a Kis-Küküllő sótartalma, ami aggasztó helyzetet teremtett a Maros megyei hatóságok számára. Ennek következtében riasztást adtak ki, figyelmeztetve a lakosságot, hogy a csapvíz jelenleg nem alkalmas fogyasztásra. A Maszol hírei szerint a folyó vize körülbelül 39 ezer ember mindennapi vízszükségletét biztosítja.
Feltárult, hogy mely települések érintettek:
Hangsúlyozták, hogy bár a vízszolgáltatás folyamatban van, a csapvíz jelenleg nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ezért főzésre és ivásra nem javasolt használni; csupán háztartási célokra, mint például mosás vagy tisztálkodás, lehet igénybe venni. A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pedig hasznos ajánlásokat dolgozott ki:
Kiemelték, hogy milyen lépéseket tesznek jelenleg: az Aquaserv és a Maros Vízügyi Igazgatóság fokozza a víz sótartalmának (klorid és nátrium) ellenőrzését, míg a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság figyelemmel kíséri a községi kutak és források vízminőségét a sótartalom vonatkozásában.
A hatóságok egyelőre azon dolgoznak, hogy az érintett településeken alternatív ivóvízellátást biztosítsanak, valamint kérik az országos vészhelyzeti bizottság segítségét. A helyi önkormányzatokat pedig arra utasították hogy minimum öt liter ivóvizet biztosítanak naponta személyenként.
Ahogy már korábban említettük, a parajdi sóbányába ismét beáramlik a víz, miután a heves esőzések következtében megrepedt a Korond-patak medrét védő geofólia. Az áradat által hozott hordalék megbontotta a medret védő geofóliát, lehetővé téve, hogy a víz szabadon bejusson a sóbányába.
A sóbányába április 18-án kezdett beáramlani a Korond-patak vize, ám május 6-án, a biztonság érdekében, a bányát lezárták. Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek ki, amelyet később, 22-én, további 15 nappal, június 6-áig meghosszabbítottak, a bányát fenyegető vízbetörés miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (körülbelül 32 millió forint) gyorssegélyt hagyott jóvá a község számára, hogy megfékezhessék a sóbányát veszélyeztető víz beáramlását.
Május 30-án a parajdi sóbánya vízzel való elárasztása teljesen megváltoztatta a helyzetet: a víz betört minden szintre, beleértve a Telegdy-ágat is, így a létesítmény véglegesen bezárásra került. A történtek komoly felháborodást váltottak ki a Hargita megyei lakosság körében. A bánya igazgatósági épülete előtt körülbelül kétszáz ember gyűlt össze, akik Sebestyén József főmérnököt követelték. A tömeg nyomásának engedve, a főmérnök végül megjelent, és elmondta, hogy már két évtizede tudják a patak veszélyeiről, „és az elmúlt húsz év alatt mindent megtettünk a problémák elkerülése érdekében”. Ez a kijelentés azonban csak tovább növelte a feszültséget, és a hallgatóság hamarosan a lemondását követelte.
Ekkor Sebestyén olyan lépésre szánta el magát, amire senki sem volt felkészülve:
Ez az, amire szükségetek van? Nos, akkor úgy döntök, hogy lemondok a beruházási igazgatói pozíciómról!
Hirtelen megfordult, és határozott léptekkel visszaindult a bánya impozáns épületébe.
Vasárnap megtörtént a tíz parajdi ház azonnali kiürítése, valamint a lakók biztonságos elhelyezése. A döntés hátterében egy helyszíni terepszemle állt, amely során a gazdasági minisztérium szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy komoly kockázatot jelent a vízzel elöntött régi sóbánya tetőszerkezetének esetleges beomlása.
A parajdi lakosok eközben a település magasabban fekvő, biztonságos szegletében gyűlnek össze, készen arra, hogy szükség esetén homokzsákokat pakolva támogassák a mentési munkálatokat. Az első kitelepítési hullámban 40-50 embernek kellett elhagynia otthonát. A hírek szerint éjjel a bánya egyik fala összeomlott, ami aggasztó helyzetet teremtett.
Ahogyan korábban említettük, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában tájékoztatott a parajdi sóbánya katasztrófájának legújabb fejleményeiről.
Bíró Barna Botond elmondta, hogy a szakemberek vizsgálják, hogyan lehet elterelni annak a pataknak a medrét, ami a sóbányába betört. A bánya jelenleg 7 millió köbméter vízzel van tele, ennek teljes kiszivattyúzása szinte lehetetlen, sőt biztonsági szempontból nem is célszerű. A patak nyáron szinte kiszárad, de tavasszal 50-60 köbméter per szekundum hozamot termel az esőzések miatt.
A műsorvezető felvetésére, miszerint a tragédia hátterében emberi mulasztás is állhat, Bíró Barna Botond közölte, mind az országos vízügyi szervezet, mind az országos sóvállalat hatáskörébe tartozott volna a probléma megoldása. "Ezt a helyiek is pont így érzik, hogy az emberi mulasztás jócskán benne van a természet okozta katasztrófa mellett" - mondta. A helyzet nem új keletű: a helyiek szerint évek óta előfordul hasonló probléma május környékén. A miniszterelnöki vizsgálóbizottság fogja megállapítani, hogy kinek a felelőssége volt.
