Egyre inkább közeleg a varázslatos határidő! Ön készen áll arra, hogy mindent megismerjen a külföldi befektetések bevallásának rejtelmeiről?

Azzal ma már - közel fél évszázaddal az 1987-es adóreform után, amelynek legfontosabb intézkedése a magánszemélyek jövedelemadózásának bevezetése volt - vélhetően mindenki tisztában van, hogy az egy évben különböző jogcímeken megszerzett jövedelmeinkről bevallást kell készíteni. Mint ahogy csak remélni lehet, hogy ennek a bizonyos szja-bevallásnak a határidejét, május 20-át (vagy ha az ünnepnapra esik, akkor az azt követő első munkanapot) már mindenki kívülről fújja.

Hosszú évek során nem volt könnyű feladat a bevallás kitöltése, különösen a kifizetőktől érkező, gyakran vastag iratkötegek közepette való eligibilitás. Szerencsére azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már egy ideje leveszi a vállunkról a teher jelentős részét azok számára, akiknek nincsenek úgynevezett speciális jövedelmeik. Azoknak viszont, akik ilyen jövedelemmel rendelkeznek, érdemes továbbra is alaposan utánajárni a személyi jövedelemadó (szja) bevallásának, mivel vannak olyan esetek, amikor a NAV nem vállalja el a kitöltést helyettünk.

Mi a helyzet a külföldről származó jövedelemmel?

Ha valakinek külföldről származó jövedelmei vannak, érdemes tudni, hogy ezek jelentős része gyakran nem jelenik meg az adóhatóság által készített adóbevallás-tervezetekben – figyelmeztet Nagy Viktória, a Crystal Worldwide szakértője. Ennek hátterében egy egyszerű ok áll: a NAV nem kap információt a külföldi kifizetőktől, például nemzetközi platformoktól, kriptovaluta-tőzsdéktől vagy brókerházaktól, mivel ezek nem kötelesek a magyar adóhatóság felé adatokat szolgáltatni, ellentétben a hazai kifizetőkkel. Ezért az adózónak magának kell gondoskodnia arról, hogy beszerezze a bevalláshoz szükséges dokumentumokat, és ezeket megőrizze és időről időre frissítse. Éppen ezért célszerű, ha az adózó már időben elkezdi gyűjteni a tranzakciókról szóló bizonylatokat, hiszen ez jelentős könnyebbséget nyújthat a jövőbeni adóbevallási folyamat során.

Nagy Viktória hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a legális megoldások keresése minden helyzetben. Az a tény, hogy valaki eddig még nem találkozott a NAV ellenőrzésével, vagy hogy a barátja évek óta nem vallja be külföldi jövedelmét, nem jelenti azt, hogy ez hosszú távon kockázat nélkül folytatható. Az adóhatóság ugyanis bármikor kérheti az önellenőrzést, és 2025-től kezdődően bevezetésre kerülő adategyeztetési eljárások keretében is vizsgálhatja a múltbeli jövedelmeket. Ezért fontos, hogy mindenki tudatosan, a jogszabályoknak megfelelően járjon el.

A belföldi adózó olyan magánszemély vagy jogi személy, aki Magyarország területén, vagy annak jogi keretei között végzi tevékenységét, és ennek következtében adófizetési kötelezettséggel bír az állami adóhatóság felé. Ez magában foglalja azokat, akik itt élnek, illetve azokat a cégeket is, amelyek a helyi törvények szerint működnek. Az adózási kötelezettség kiterjedhet a jövedelem, a forgalom vagy akár a vagyoni állapot után is, attól függően, hogy milyen típusú tevékenységet folytatnak. A belföldi adózók tehát kulcsszereplők a hazai gazdaságban, hiszen hozzájárulnak az állami bevételekhez és a közszolgáltatások fenntartásához.

Először is fontos tisztázni, ki számít belföldi adózónak. Általánosságban elmondható, hogy minden magyar állampolgár, aki magyar illetőséggel bír, adófizetési kötelezettséggel tartozik, mégpedig a világjövedelme után. Azonban van egy kivétel: azok a kettős állampolgárok, akik nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel Magyarországon, mentesülnek ettől a kötelezettségtől.

Fontos, hogy a két ország között létezzen egy kettős adóztatást elkerülő megállapodás. Az adóalanynak minden évben igazolnia kell az illetőségét, és csupán a külföldi lakcím vagy rövid távú tartózkodás nem elegendő az illetőség áthelyezésére. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a külföldön szerzett jövedelmek után nem csupán adót, hanem szociális hozzájárulást (szocho) és esetenként társadalombiztosítási járulékot is kell megfizetni.

A leggyakrabban felmerülő külföldről származó bevételek származhatnak árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiacról származó nyereségből, kriptonyereségből, kamatnyereségből, de akár osztalékból.

Az osztalékok bevallása során fontos, hogy mind a belföldi, mind a külföldi forrásból származó jövedelmeket figyelembe vegyük. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a külföldről érkező osztalékok adókulcsa gyakran megegyezik a hazaiakkal. Kivételt képeznek azonban azok a jövedelmek, amelyek alacsony adózású országokból származnak: bár a kifizető ország osztaléknak minősíti ezeket, Magyarország ezen jövedelmeket egyéb jövedelemként kezeli. Ennek következtében a 13%-os szocho esetében nincs felső határ. Ugyanez a helyzet a legtöbb kamatjövedelemmel is, így érdemes alaposan tájékozódni a különféle forrásokból származó jövedelmek adózásáról.

Érdekes, hogy a kriptovalutákból származó jövedelmek hazai adózása lényegesen kedvezőbb lett azóta, hogy külön kategóriát kaptak. Most csupán a 15%-os személyi jövedelemadót (szja) kell megfizetni, s a szociális hozzájárulási adót (szochó) nem terheli őket. Hasonló helyzet áll fenn az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél is, ahol szintén csak a 15%-os szja fizetendő, s szochót nem kell kalkulálni.

Kérdésként merülhet még fel, hogy milyen időpontra vonatkozóan és milyen pénznemben kell bevallani a külföldről származó jövedelmeket.

Ezekre is érdemes figyelni

A Crystal Worldwide szakembere szerint A jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. A külföldi jövedelmet a magánszemély választása szerint az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Amennyiben egy külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót forintra kell átszámítani. Kriptovaluta esetén általában fiatra váltáskor keletkezik a jövedelem, ezért azt a devizát kell nézni.

A magánszemély azonban választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza.

A témával kapcsolatosan bővebb videós anyagokat találhatsz a Crystal Worldwide YouTube csatornáján. Ne hagyd ki!