A zsidógyűlölet Ausztriában egyre aggasztóbb méreteket ölt: tavalyhoz képest 32,5%-kal nőtt a regisztrált incidensek száma 2023-ban. Az ilyen jelenségek nem csupán a közösséget érintik, hanem a társadalom egészét is súlyosan megterhelik.

Gerhard Karner belügyminiszter véleménye szerint az antiszemitizmus minden politikai spektrumról megjelenik, és a helyzet egyre aggasztóbbá válik.

Váratlan akció zavarta meg a 105. Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitóját: palesztinpárti aktivisták özönlöttek a sziklába vájt szabadtéri színház, a Felsenreitschule színpadára és árkádjára, megzavarva az osztrák alkancellár és kulturális miniszter, a szociáldemokrata pártelnök, Andreas Babler beszédét.

Tiltakozó plakátokat bontottak ki, s kiabáltak a nézők felé, hogy nem szabad elhallgatni Izrael gázai gaztetteit, nem szólni a palesztinok éheztetéséről.

Az osztrák köztársasági elnök és a miniszterelnök az esemény első sorából figyelhették a tiltakozást, ahol jól láthatóak voltak a "Állítsák meg a népirtást!" és "Szabad Gázát most!" feliratú táblák. Hosszú percek teltek el, míg a biztonsági személyzet végül eltávolította a csendet megzavaró demonstrálókat, így a beszéd végre folytatódhatott.

A tiltakozó megmozdulás mögött a Palestina Solidarität nevű szélsőbaloldali osztrák szervezet található, amely a Hamász terrorszervezettel szolidáris, és megkérdőjelezi Izrael létét. De nem a PSÖ az egyetlen társaság, amely Izrael-ellenes akciókat szervez, vagy zsidó polgárok ellen lép fel. Pár napja egy házaspárt utasítottak ki egy tiroli kempingből, amikor izraeli igazolványukkal igazolták magukat, Bécsben pedig egy pizzázóból utasítottak ki három izraeli zenészt, amikor meghallották, hogy héberül beszélnek egymás között. De nem ritka, hogy taxisok utasítanak el Bécsben utasokat, ha észreveszik, hogy izraeli állampolgárok. Már a 2023-as októberi izraeli vérengzések után egyre inkább elmaradtak a vendégek a bécsi izraeli és kóser éttermekből, kóser élelmiszerboltok ablakát törték be, felgyújtották a bécsi központi temető zsidó részét, a városi templom zsidó zászlaját letépték, felfestett horogkeresztek jelentek meg fővárosi falakon, több zsidó iskola tanulóit megfélemlítették.

Az osztrák antiszemitizmus újabb formája szokatlanul felerősödött az Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott Hamász-terrormerénylet következtében. Ez az esemény különösen kiemelte a zsidó állammal és a zsidónak tekintett egyénekkel szembeni előítéleteket, amelyek a konfliktus nyomán újra felszínre kerültek.

Idén márciusban nyilvánosságra került az osztrák parlament megbízásából készült jelentés, amely az IFES kutatóintézet által tavaly regisztrált antiszemita incidensek listáját tartalmazza. A dokumentum figyelembe veszi az izraelita közösség panaszirodájának adatait is. Az eredmények riasztó tendenciát mutatnak: a zsidógyűlölet szintje Ausztriában folyamatosan emelkedik. A panasziroda tavaly rekordszámú, összesen 1520 esetet azonosított, ami 32,5 százalékkal több, mint az előző évben. Érdekes módon most először tapasztalható, hogy a zsidógyűlölet legfőbb forrása nem a szélsőjobboldal, hanem iszlám hátterű indítékokból fakad, amelyek aránya 29,8 százalék. Ezt követi a baloldali antiszemitizmus, amely 24,7 százalékot képvisel. A felmérésekből kiderül, hogy a megnyilvánulások 71,3 százaléka Izrael jelenlegi kormányát célozza meg. Mindemellett egyre gyakoribb, hogy Benjamin Netanjahu politikai döntéseiért független zsidó polgárokat is hibáztatnak. A holokauszttagadók és -relativizálók száma is növekvő tendenciát mutat, különösen a fiatalabb és kevésbé iskolázott rétegek körében. Sokan már túlzónak tartják a koncentrációs táborok borzalmairól szóló leírásokat, ami aggasztó jelenség a társadalmi diskurzusban.

Ausztriában félnek az antiszemitizmustól, megdöbbenést keltett a gyújtogatás a bécsi központi temető zsidó parcellájában

Az osztrák kormány jogi eszközökkel, törvényekkel, a fiatalok felvilágosításával, náci munkatáborok utólagos bemutatásával igyekszik enyhíteni a helyzeten, és a 13 százaléknyi nyilvánosan vállalt antiszemita csoport mellett a 33 százaléknyi látens antiszemitával is felvenni a küzdelmet. Már 2021-ben elkészült - az uniós országok közül elsőként - az antiszemitizmus elleni nemzeti stratégia, a NAS, 41 cselekvési programmal. Tervezik egy holokausztmúzeum felépítését is. Gerhard Karner belügyminiszter véleménye szerint az antiszemitizmus minden politikai spektrumról megjelenik, és a helyzet egyre aggasztóbbá válik. Közlése alapján a rendőrség, az államvédelem is harcol ellene, különösen azt követően, hogy az Ausztriában nagy számban élő török és arab lakosság is erősíti a zsidóellenesek táborát. Elemzések szerint a vallásos emberek ellenszenve erősebb a zsidókkal szemben, mint az ateistáké, meggyőződésükön az Ausztriába költözés sem változtat.

Köztudott, hogy Ausztriában, amely egészen 1990-ig hajlamos volt magát a nácizmus "első áldozataként" feltüntetni, komoly történelmi gyökerei vannak a zsidóellenességnek. Mindaddig, amíg Franz Vranitzky kancellár nyíltan fel nem ismerte, hogy Ausztria a német nácizmus tettestársaként is részt vett a történelem sötét időszakaiban, az ország a saját múltját igyekezett elbagatellizálni.

Ioan Holender, aki közel három évtizeden át vezette a Bécsi Állami Operaházat, nemrégiben a bécsi Die Pressében megjelent interjújában, a 90. születésnapja alkalmából, szembesítette a közvéleményt egy sokkoló véleménnyel: mélyen antiszemitának nevezte a bécsi társadalmat. Ez a kijelentés nem csupán provokatív, hanem komoly kérdéseket is felvet a város kulturális identitásával és történelmi örökségével kapcsolatban.

A nemrégiben elhunyt neves német rendező, Claus Peymann, aki 1986 és 1999 között irányította a bécsi Burgtheatert, szintén osztotta ezt a nézetet.

Az ausztriai zsidóellenesség fokozódása és a Gázában tapasztalható egyre súlyosabb éhínség miatt az osztrák állami televízió híradójában megszólalt Oskar Deutsch, az IKG vezetője. Megnyilatkozása, amelyben elvtelen módon Izrael védelmére kelt, és megkérdőjelezte a gázai lakosság szenvedését, még saját politikai szövetségesei körében is felháborodást keltett. A helyzet olyan súlyosra fordult, hogy Deutsch később kénytelen volt visszakozni, izgatottságának betudva a nyilatkozatában tett túlzásokat.

Az éheztetés Gázában a pusztítás egy alattomos formája, amely csendben, de annál kegyetlenebbül hat az emberek életére.

Egy héttel korábban az osztrák külügyminiszter, Beate Meinl-Reisinger magyarázta, miért írta alá a közel-keleti harcok befejezését sürgető nyilatkozatot, amely kitért arra is, hogy haladéktalanul meg kell állítani a gázai lakosság éhezését. A liberális NEOS pártot vezető miniszter hangsúlyozta, nincs paradigmaváltás Ausztria Izrael-politikájában, "de a gyilkolásnak véget kell vetni".