Egy friss kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentős mértékben ártanak a különböző szervrendszereknek. Ennek ellenére a gyártók figyelme csupán a nyereség maximalizálására összpontosít, háttérbe szorítva a f
A Guardian cikke alapján a legnagyobb léptékű kutatás során megállapítást nyert, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek szoros kapcsolatban állnak a különböző szervrendszerek károsodásával. Ezek az élelmiszerek komoly kihívást jelentenek a globális egészségügyi helyzetre nézve.
A Lancet folyóiratban közzétett három tanulmány egy átfogó elemzést nyújtott, amely 104 korábbi kutatás eredményeit összegzi. Ebből a 92 vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása összefüggésbe hozható egy vagy több krónikus betegség kialakulásának, valamint a korai halálozás kockázatának növekedésével.
Carlos Monteiro, a São Paulói Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője kifejtette, hogy az elsődleges vizsgálatok arra utalnak, hogy ezek az élelmiszerek gyakorlatilag minden szervrendszert károsítanak a testben. "A bizonyítékok egyértelműen azt jelzik, hogy az emberi szervezet biológiai szempontból nem tudott alkalmazkodni e termékek rendszeres fogyasztásához" – tette hozzá.
A Nova besorolási rendszert kollégáival közösen dolgozták ki az élelmiszerek kategorizálására, amely a felhasználás szintje alapján csoportosítja a termékeket. Az első kategória azokat a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket foglalja magában, mint például a friss gyümölcsök és zöldségek. Ezzel szemben a negyedik kategória az ultrafeldolgozott élelmiszereket tartalmazza, amelyek ipari körülmények között készülnek, gyakran mesterséges ízesítőkkel, emulgálószerekkel és színezékekkel dúsítva. Ilyen termékek például a szénsavas üdítők és a csomagolt nasik, amelyek bár ízletesek, rendszerint magas kalóriatartalommal rendelkeznek, és tápanyagokban szegények.
Monteiro szerint az ilyen termékeket úgy marketingelik, hogy azok helyettesítsék a feldolgozatlan élelmiszereket az étrendben, így maximalizálva a gyártók profitját. Erre vezethető vissza az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése: az agresszív taktikák hatnak a potenciális vevőkre, és a cégek igyekeznek csökkenteni a tudományos vitákat és szabályozásokat a témában.
A kutatók kritikát kaptak a Nova-rendszerezés kapcsán, miszerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek kategóriájának meghatározása nem elég pontos. Sokan úgy vélik, hogy a már meglévő egészségügyi intézkedések, mint például a cukor- és sófogyasztás mérséklésére tett javaslatok, elegendőek lehetnek a problémák orvoslására.
A második tanulmány szakpolitikai javaslatokat dolgoz ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártásának, marketingjének és fogyasztásának szabályozására. A harmadik kutatás megállapítja, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek elterjedését nem csupán az egyéni döntések, hanem a globális vállalatok hatása formálja. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek összefüggésbe hozhatók a krónikus betegségek világjárványával, amelyet a nagyvállalatok profitérdekei dominálnak, sokszor háttérbe szorítva az egészség védelmét.
