Egészségügyi megfontolások miatt a hagyományos tartósítószer használata már nem engedélyezett. A Nébih egy új, hasznos befőzési kisokost állított össze, amely segít a biztonságos és ízletes tartósításban.
Lényeges, hogy a megfelelő alapanyagokat válasszuk ki, és gondoskodjunk az eszközök kifogástalan tisztaságáról.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja azért jött létre, hogy minimalizálja a lehetséges veszélyeket, és összegyűjtötte az otthoni tartósítás legfontosabb tudnivalóit. A hivatal figyelmeztet, hogy ha a tartósítást nem megfelelő körülmények között végezzük, az nemcsak kellemetlenségeket okozhat, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is rejthet. Nézzük meg tehát, milyen hasznos tanácsokkal szolgál a Nébih!
A minőségi eredményhez elengedhetetlen, hogy csak ép alapanyagokat használjunk, ami sérült, rohadt, penészes, gyanús színű vagy állagú, azt dobjuk el!
Számos különböző módszer létezik az élelmiszerek tartósítására, mint például a lekvárok készítése, a kompótok és szörpök hőkezelése, valamint a savanyúságok ecetes vagy sós lében való eltartása. Kiemelkedő és népszerű eljárás az aszalás, amely mellett a fagyasztás is egy remek alternatíva. Ezek a technikák minimálisan befolyásolják az élelmiszerek szerkezetét, megőrizve azok ízét és tápanyagtartalmát.
Otthoni felhasználásra kiváló lehetőségeket kínál a boltokban elérhető citromsav, borkősav és aszkorbinsav. E szerek nem csupán ízletesebbé teszik a főzeteket, de segítenek azok tartósításában is, továbbá megakadályozzák a fehér húsú gyümölcsök elszíneződését. A Nébih figyelmeztet arra, hogy tartósítószerek, mint például a nátrium-benzoát, csak indokolt esetben és a szigorúan meghatározott mennyiségben alkalmazhatók.
Korábban használatos volt a szalicil, de ezt ma már nem engedélyezik, mert felismerték az egészségkárosító hatásait. Okozott allergiát, asztmát, gyomorfekélyt is.
Az első lépés az üvegek és a fedők alapos tisztítása és sterilizálása. Ne feledje, a mosószeres szivacsos megoldás nem elegendő! Itt van néhány lehetőség:
A hőkezelés nem csupán egy egyszerű eljárás, hanem alapvető lépés a mikroorganizmusok elpusztításában, amelyek az élelmiszerek romlását, vagy akár megbetegedéseket okozhatnak. Különösen az alacsony savtartalmú zöldségek, mint például a zöldbab és a borsó, igénylik a fokozott figyelmet, mivel ezek a legérzékenyebbek. Ezeknél a termékeknél a tartósítás során ajánlott legalább 90 percig tartó, 90-95 °C-os hőkezelést alkalmazni. Fontos, hogy a munkafolyamat során kizárólag tiszta kezekkel, alaposan megtisztított eszközökkel és rendezett munkafelületen dolgozzunk. Ne hagyjuk figyelmen kívül a konyhai textíliák, kanalak és merőkanalak higiéniáját sem, mert ezek is hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsághoz.
A kifőzést követően nagyon fontos a légmentes lezárás, ez biztosítja, hogy a lekvárunk vagy egyéb finomságunk sokáig jó legyen. Ekkor az üveget megtölti, rácsavarja a tetejét, majd fejre állítja. A helyesen lezárt üvegnél a fedél enyhén behúzódik, és felnyitáskor jellegzetes halk pattanó hangot ad. Ha később az üveg tartalmán romlásra utaló jeleket tapasztalunk, semmiképpen ne fogyasszuk el. Ilyen figyelmeztető jel lehet az üveg tetejének púposodása, a fedél alatti lé szivárgása, a pattanó hang hiánya felnyitáskor, a penészesedés, az elszíneződés, a zavaros lé, a buborékképződés vagy a szokatlan szag jelenléte.
Járt már úgy, hogy a mélyhűtőbe vagy a kamrapolcra tett valamit "erre úgyis emlékezni fogok!"-felkiáltással? Nos, nem, nem fog emlékezni. Úgyhogy az üvegre írja rá mi van benne és mikor készítette. A befőtteket, kompótokat tároljuk hűvös, száraz, fénytől védett helyen, a Nébih azt javasolja, lehetőség szerint egy éven belül fogyasszuk el.
