A modern polgári repülés történetében eddig 100 magyar életét követelték légibalesetek.

2013-ban egy magyar utas halt meg Egyiptomban, a luxori hőlégballon-balesetben, amelyet technikai hiba okozott

A modern polgári repülés történetében a két legnagyobb, leghíresebb légi szerencsétlenségnek is voltak magyar áldozatai. Az egyiket terroristák okozták, a másikat műszaki hiba.

Négy magyar utas is a fedélzetén tartózkodott annak a repülőgépnek, amelyet terroristák robbantottak fel. A Pan Am, vagyis a Pan American World Airways, az egyik legnagyobb tengerentúli légitársaság, a világ harmadik, az Atlanti-óceánt átszelő transzatlanti járataként működött. Ez a járat a New York-i JFK és a londoni Heathrow repülőtér között közlekedett. 1988. december 21-én négy, az Egyesült Államokban élő rokonokkal találkozni vágyó magyar utas jegyet váltott a járatra. Azonban az N739PA lajstromjelű, "Clipper Maid of the Seas" névre keresztelt Boeing 747-es aznap nem érkezett meg Londonba, mivel a levegőben felrobbant, és a roncsok a skóciai Lockerbie kisvárosra zuhantak.

A katasztrófát követő nyomozás során kiderült, hogy a gép első rakterében egy 350-450 gramm közötti tömegű, Semtex robbanóanyagból készített plasztikbomba robbant fel. A robbanás a gép azonnali megsemmisüléséhez vezetett. A 130-190 km/h sebességű szél a roncsokat 130 kilométer hosszan, 2189 négyzetkilométernyi területen szórta szét. A 270 utast 21 ország gyászolta, köztük Magyarország is. A robbantást líbiai terroristák hajtották végre, akiket az akkori elnök, Moammer Kadhafi bérelt fel. A repülőgép késéssel indult, ám ha tartja a menetrendet, az óceán felett robbant volna fel, s akkor nem találtak volna nyomokat, így nem lehetett volna megállapítani a tragédia okát sem.

Az Air France 447-es járatának tragédiájában öt magyar állampolgár vesztette életét. A járat Rio de Janeiro és Párizs között közlekedett, és 2009. június 1-jén az F-GZCP azonosítószámú Airbus A330 a sűrű Atlanti-óceán felett tűnt el a radarok látószögéből. A fedélzeten összesen 216 utas tartózkodott. Ez a baleset volt a repülőgép típusának első súlyos balesete az utasforgalomban, valamint a francia légitársaság történetének legnagyobb emberi áldozatot követelő eseménye. A katasztrófát egy viharos időjárás miatt bekövetkezett műszaki hiba idézte elő, amelyet a nem megfelelően felkészült pilóták nem tudtak kezelni.

Egy magyar utas halt meg 2013-ban Egyiptomban, a luxori hőlégballon-balesetben. 2013. február 26-án egy menetrend szerint turistajárat szállt fel reggel 7 órakor, hogy az utasok a levegőből fényképezhessék a Királyok völgyét. A hőlégballon a város közelében zuhant le: 18-an a helyszínen életüket vesztették, egy személy a kórházban halt meg. A menetrend szerint közlekedő fotósjárat meleg levegőt fúvó gázégője robbant be. A pilóta, észlelve a bajt, egy utast magához ölelve, 20 méteres magasságból kiugrott az utaskosárból: ők végtagtörésekkel megúszták a balesetet. Egy 34 éves veszprémi nőnek viszont nem volt ilyen szerencséje:..

A magyar légitársaság, a Malév három súlyos, halálos kimenetelű balesetet jegyezhetett fel a krónikájában. Két tragédiánál a magyar személyzet mellett magyar utasok is voltak az áldozatok között, egy balesetnél a német utasokat szállító gép magyar személyzete vesztette az életét.

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű magyar DC-3-as a budapesti Ferihegyi reptérről szállt fel délelőtt, hogy egy Budapest feletti sétarepülésre vigyen 23 utast, köztük 6 kisgyermeket. Zuglóban a Lumumba - ma Róna - utca felett zuhant le, és lakóházakba csapódott, így még három kisgyermek vesztette életét a romok között. A négyfős személyzet sem élte túl a zuhanást. A tragédiát a pilóták súlyos szabálytalanságai - alacsony repülés, illetve egyiküknek a barátnője háza feletti bravúroskodása - okozták.

A Malév 240-es járata egy három hajtóművel rendelkező, szovjet gyártmányú TU-154-es sugárhajtású utasszállító gép volt, amely Budapest és Bejrút között teljesítette menetrend szerinti járatait. 1975. szeptember 30-án, hajnali 0 óra 44 perckor tragikus módon a gép a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas mellett a tízfős magyar legénység is életét vesztette. A baleset kivizsgálására egy héttel később hivatalos zárójelentést készítettek, de az okát ismeretlenként könyvelték el. Felmerült a lehetőség, hogy a magyar repülőt rakétatámadás érte, de a körülmények tisztázatlanok maradtak.

A magyar légitársaság egy másik, 731-es járata Oslo és Budapest között repült, Koppenhága és Berlin érintésével. 1971. augusztus 28-án az IL-18-as típusú gép Dánia partjainál viharba került, majd a Balti-tengerbe zuhant. 25 német utas volt a fedélzeten, ketten élték túl a katasztrófát, ám a kilenc fős magyar személyzetnek nem volt ilyen szerencséje. Pedig a gépet az a Szentgyörgyi Dezső vezette, aki a II. világháború leghíresebb-legsikeresebb magyar vadászpilótája volt 200 bevetéssel és 29 légi győzelemmel.