Donald Trump a rezsimváltás szükségességéről beszélt, mire Irán azonnal Vlagyimir Putyinhoz fordult segítségért.
Donald Trump vasárnap a "Make Iran Great Again" jelszóval vetette fel a rezsimváltás lehetőségét Iránban, miután az Egyesült Államok nukleáris csapásokat hajtott végre. Eközben Abbas Araghchi iráni külügyminiszter Moszkvába látogatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel "közös fenyegetésekről" egyeztessen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősségi ülést tartott, ahol az orosz diplomácia emlékeztette Washingtonot a 2003-as iraki háborúra, és arra kérte, hogy mutasson be bizonyítékokat az iráni nukleáris fenyegetés valódiságáról. Így a konfliktus új, diplomáciai szakaszba lépett, ahol a katonai akciók mellett a nagyhatalmak közötti tárgyalások kerültek a középpontba.
"Az Egyesült Államok és Izrael egy figyelemre méltó vörös vonalat lépett át az iráni nukleáris létesítmények támadásával" - nyilatkozta Abbas Araghchi iráni külügyminiszter vasárnap Isztambulban, ezzel is célzott Donald Trump "nagy és csodálatos törvényére".
A miniszter ezt követően bejelentette, hogy hétfő reggel Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, kiemelve, hogy "Oroszország Irán szoros barátja, és közöttünk stratégiai partnerség áll fenn". A külügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és Kínával együtt próbáltak előterjeszteni egy határozattervezetet a katonai műveletek felfüggesztésére.
Donald Trump erre reagálva a Truth Social platformján megosztott egy bejegyzést, amelyben az iráni rezsimváltás esélyeit vette górcső alá.
A rezsimváltás kifejezése politikailag érzékeny téma, de ha a jelenlegi iráni vezetés nem képes visszaállítani Irán régi dicsőségét, akkor vajon miért ne lenne indokolt a változás? Mindenesetre fontos, hogy a változások a nép akaratát tükrözzék!
"Újítsuk meg Irán nagyságát – egy új elképzelés a jövőről, amely visszahozza hazánk dicsőségét és büszkeségét! Együtt építsük fel a jövőt, ahol a hagyományaink találkoznak a modern fejlődéssel. Ismerjük fel erőnket, és egyesüljünk a közös cél érdekében: egy erős, virágzó Iránért!"
Trump egy másik nyilatkozatában kiemelte, hogy "ez a hadművelet nem csupán katonai győzelem, hanem történelmi alkalom arra, hogy végre egy új irányban fejlődjön Irán - akár egy új vezetés révén."
Ezek a megállapítások különösen figyelemfelkeltőek, mivel az amerikai kormány hivatalosan még nem jelentette be, hogy rezsimváltást kíván Iránban. Sőt, az elnök nyilatkozatai ellentmondanak a kormányzati tisztviselők korábbi véleményének.
Pete Hegseth, a védelmi miniszter, vasárnap reggel kiemelte, hogy a művelet nem a rezsim megváltoztatásáról szól. Ezzel párhuzamosan JD Vance alelnök is hangsúlyozta, hogy nem tervezik Irán megszállását vagy háború kirobbantását, csupán a nukleáris fenyegetés felszámolása a céljuk.
Trump külön kiemelte a műveletet irányító több mint 125 repülőgép sikeres munkáját, és "monumentális" károkról beszélt. Az amerikai külügyminisztérium világszerte biztonsági riasztást adott ki, figyelmeztetve az amerikai állampolgárokat "az Egyesült Államok polgárai és érdekei elleni lehetséges tüntetésekre".
Iránban hivatalos közlemények és parlamenti vezetők egyaránt jelezték, hogy megtorlás elkerülhetetlen.
Izrael minden cselekedetének következményeit tapasztalja meg – a reakció gyorsabban érkezik, mint ahogy azt sokan várnák.
Ali Khamenei ajatollah, a legfelsőbb vezető szavaival élve.
Irán fegyveres erői közölték, hogy minden Izraelnek szállított katonai segítséget "legitim célpontnak" tekintenek, legyen az hajó vagy repülőgép. Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárásának tervét - a világ olajszállításának mintegy negyede halad át ezen a keskeny tengeri átjárón, ami globális olajpiaci pánikot okozhat. Eközben egész éjszaka folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák Iránban, miután Izrael katonai célpontok ellen indított támadást.
Irán ENSZ-nagykövete, Amir Saeid Iravani sürgősségi biztonsági tanácsi ülést kért, az amerikai csapásokat "előre megfontolt agressziónak" nevezte, amelyek "felháborító, súlyos és példátlan megsértését" jelentik az ENSZ Chartának és a nemzetközi jognak. Kína és Oroszország nagykövetei "provokatívnak, destabilizálónak és nemzetközi jogba ütközőnek" nevezték az amerikai-izraeli-hadműveletet, és azonnali deeszkalációt sürgettek. Kína külügyminisztériuma közleményében arra figyelmeztetett:
Az erőszakos megközelítések csupán súlyosbítják a meglévő problémákat, ahelyett, hogy megoldást kínálnának; valójában csak tovább fokozzák a válsághelyzetet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára vasárnap este kiadott nyilatkozatában kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak felelőssége, hogy megbízható és ellenőrizhető bizonyítékokat nyújtson arra vonatkozóan, hogy Irán nukleáris fegyverek előállítására törekszik. Rámutatott, hogy az ezzel összefüggő fenyegetés "közvetlen és elkerülhetetlen" jellegű.
Az ENSZ álláspontja szerint a nemzetközi jog csak akkor teszi lehetővé a preventív katonai intézkedéseket, ha egyértelmű és kézzelfogható fenyegetés merül fel. A Biztonsági Tanács tagállamai közül többen kifejezték, hogy az eddig nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési adatok nem elegendőek ahhoz, hogy egy ilyen súlyos támadást indokoljanak.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az érintett feleket, hogy
Kérem, haladéktalanul függesszék fel a katonai műveleteket, és forduljanak vissza a diplomáciai megbeszélésekhez.
A politikus véleménye szerint a mostani helyzet "komoly veszélyt rejt magában", és van esély arra, hogy a konfliktus regionális háborúvá fokozódik. Borrell hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris program ügyében korábban már sikerült nemzetközi megállapodásokat kötni, és hogy "a feszültségek csökkentéséhez nem katonai, hanem politikai megoldásokra van szükség".
Az EU álláspontja szerint a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) ugyan mára gyakorlatilag összeomlott, de nem lehetetlen újratárgyalni vagy módosítani, ha a felek hajlandók kompromisszumokra. Borrell egyúttal megerősítette, az EU kész közvetítőként fellépni Washington, Teherán és Jeruzsálem között, "mielőtt túl késő lenne".
Közben elindultak a tárgyalások a légtér újranyitásáról, hogy lehetőség nyíljon az Izraelben rekedt külföldiek és a külföldön tartózkodó izraeliek hazautazására. Jelenleg azonban az iráni közlekedési minisztérium szóvivője bejelentette, hogy a belföldi és nemzetközi járatok törlését csütörtök hajnaláig meghosszabbítják. Ezzel párhuzamosan Izrael korlátozott számú repülést tervez indítani a Ben Gurion nemzetközi repülőtérről hétfőn.
