Megdöbbentő adatok: Magyarországon ennyi ember részesül 200 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban.
Az idősek jelentős része létminimum közeli összegből él, miközben csak csekély hányaduk kap havi 500 ezer forint feletti nyugdíjat.
Megérkezett a KSH éves jelentése, a „Magyarország, 2024”, amely nem csupán az ország gazdasági és társadalmi tendenciáit elemzi, hanem egy aggasztó problémára is rámutat: a magyar nyugdíjasok jelentős része méltatlanul alacsony nyugdíjból kénytelen fenntartani magát.
A legfrissebb statisztikák alapján 2025 januárjában összesen 2,268 millió ember részesült saját jogon nyugdíjban vagy nyugdíjszerű juttatásban. Azonban az összegek eloszlása rendkívül egyenlőtlen képet mutat. Míg az átlagos nyugdíj 242 327 forintra rúg, addig az ellátottak több mint fele, egészen pontosan 1 millió 263 ezer személy, sajnos jóval alacsonyabb jövedelemmel kénytelen megoldani mindennapi életét.
A legmeghatározóbb és legizgalmasabb számok valójában ezek:
Ez azt mutatja, hogy a nyugdíjasok körében minden második személy jelentősen az átlagos jövedelem alatt helyezkedik el, és sokan szinte a létminimum szűk határvonalán tengődnek. Eközben az élelmiszerek és a rezsiköltségek folyamatosan emelkednek, ami még nehezebbé teszi a megélhetést.
A jövedelmi skála legmagasabb szintjén 77 ezer ember havi 500 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkezik, és ebből 32 ezer nyugdíjas már a 600 ezer forintot is eléri. Érdemes megjegyezni, hogy ez a szám mindössze az ellátottak 1,4 százalékát jelenti. 2017-ben ez az arány még szinte elhanyagolható volt, hiszen akkor csupán 300-an tartoztak ebbe a kategóriába. Azóta azonban drámaian megnőtt a jövedelmek közötti különbség a legalsó és legfelső szintek között.
A területi egyenlőtlenségek tovább fokozzák a helyzet bonyolultságát: míg Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben az átlagnyugdíjak viszonylag kedvezőbbek, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az időseknek gyakran rendkívül alacsony juttatásokkal kell megküzdeniük a mindennapi megélhetésért.
Bár a nyugdíjak reálértéke 2015 óta - egyetlen év kivételével - emelkedett, a keresetekhez viszonyítva évről évre egyre inkább lemaradtak. A dolgozó lakossághoz képest a nyugdíjasok anyagi helyzete folyamatosan romlik, amit az alábbi adat is jól szemléltet: a nyugdíjasok közül tízből hatan ma kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint amennyiből egy átlagos középkategóriás lakáshitelt törleszteni lehetne.
