Brüsszel új adótervet készül bevezetni, míg Trump váratlan visszatérése teljesen felborítja a politikai tájat.
Március 6-án egy különleges esemény vár ránk, amely az ESG-szempontok, a fenntarthatósági normák betartása és a zöld átállás gyakorlati megoldásai köré épül. Ne hagyd ki a legfrissebb ESG konferenciánk részleteit, amelyet a linken találhatsz!
Több jelentős EU-tagállam új javaslattal állt elő, mely szerint a szén-dioxid-határadót (CBAM) a következő évek során szélesebb körben alkalmaznák. E lépéssel szeretnék hozzájárulni az unió Covid-válság idején felhalmozott, több mint 300 milliárd eurós közös adósságának csökkentéséhez - számol be róla a Politico.
A javaslat élén Franciaország, Olaszország és Lengyelország áll, amelyek hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak sürgősen új bevételi forrásokat kell keresnie.
Az eredetileg 2026-ban hatályba lépő CBAM jelenleg csak olyan erősen szennyező ágazatokra vonatkozik, mint az acél-, cement- és alumíniumipar, valamint az energiatermelés és a hidrogéntermelés. A rendszer 2025-ben esedékes felülvizsgálata azonban lehetőséget kínálhat a kiterjesztésre.
A javasolt intézkedések támogatói számára az EU következő hétéves költségvetése rendkívül fontos tárgyalási lehetőséget kínál. A lengyel kormány kiemelkedő szereplője ennek a diskurzusnak, hiszen jelenleg ők vezetik az EU Tanácsát, és az elkövetkező öt évben a költségvetési biztos posztját is lengyel politikus tölti be.
Bár a CBAM-kiterjesztés várhatóan csupán az uniós adósságtörlesztés egy kis részét, évi 25-30 milliárd eurót biztosítva, fedezné, támogatóinak véleménye szerint ez mégis egy fontos lépést jelenthet az unió saját bevételeinek növelésében.
A kezdeményezésnek többféle lehetséges iránya van: az adót kiterjeszthetik új iparágakra, vonatkozhat az exportált termékekre is, vagy érintheti az úgynevezett "downstream" termékeket, vagyis azokat a félkész vagy késztermékeket, amelyek CBAM által érintett alapanyagokból készülnek.
Több uniós tagállam, mint például Ausztria, Bulgária és Lengyelország, már decemberben előterjesztett egy javaslatot, amely az utóbbi lehetőség előmozdítását célozza meg. Franciaország is kifejezte támogatását e kezdeményezés iránt,
Sőt, az érintett szektorok képviselői is osztják ezt a véleményt, mivel attól félnek, hogy amennyiben a rendszer nem terjed ki a végtermékekre, a nemzetközi cégek könnyedén kiskapukat találhatnak a szabályozások megkerülésére.
A karbonadó kiterjesztését néhány tagállam határozottan ellenzi, mivel ők inkább a szabadkereskedelem fenntartását részesítik előnyben. Legnagyobb aggodalmuk az, hogy Donald Trump, aki az Egyesült Államok vezetője, kereskedelmi megtorlásokat alkalmazhat a javaslat következtében, különösen, mivel Washington és Brüsszel kapcsolata már most is feszültté vált. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a kulcskérdés az, hogy "Trump milyen lépéseket tesz". Az Európai Unió eddig is több gazdasági vitába keveredett az Egyesült Államokkal, így egy újabb ilyen lépés további feszültségeket generálhat.
A diskurzus egyik leglényegesebb aspektusa, hogy a szén-dioxid-határadó az egyik ritka olyan adónem, amely közvetlenül az EU költségvetésébe jut, nem pedig a tagállamok kasszájába.
Az Európai Bizottság becslése szerint a várható CBAM-bevételek 75 százaléka, mintegy 1,5 milliárd euró az unió költségvetésébe folyna be, míg a fennmaradó rész a nemzeti kormányokat illetné. A kérdés várhatóan márciusban ismét napirendre kerül, amikor az uniós vezetők Brüsszelben megvitatják a következő költségvetési ciklus irányait, és az Európai Bizottság júliusban hivatalosan is előterjeszti a javaslatát.
