Kihirdették, hogy ki az erősebb: Ukrajna vagy Oroszország.

Az ukrajnai háború közel három éve tart, és egyelőre nincs kilátás a békére - írja Paul Robinson, az Ottawai Egyetem köz- és nemzetközi ügyek professzora átfogó elemzésében. Donald Trump 2025-ös visszatérése az elnöki székbe új lehetőséget kínálhat a konfliktus rendezésére. A békét a háborús győzelemmel elérni kívánó stratégia kudarcot vallott, ezért új megközelítésre van szükség - véli a szakértő, aki szerint most Oroszország az erősebb fél.

Robinson professzor álláspontja szerint a háborúk végkimenetele általában két fő irányba terelhető. Az egyik lehetőség az, hogy az egyik fél döntő győzelmet arat, így képes lesz rákényszeríteni az akaratát a másik félre.

A másik forgatókönyvben a felek nem képesek döntő győzelmet aratni, így a megoldás egy tárgyalásos megegyezés formájában születik, amely mindkét oldal részéről kompromisszumokat igényel. Ez gyakran akkor történik, amikor mindkét hadviselő fél egy "kölcsönösen nehéz helyzetben" találja magát, ahol a folytatás már nem hoz kedvező eredményt, és a további konfliktusok csak súlyosbítanák a helyzetet.

A lassan három éve tartó háborúról, és a nyugati hatalmak hozzáállásáról elmondta, hogy eddig "a cél a győzelem általi béke volt. Ez a stratégia kudarcot vallott". Bár a professzor nem tesz utalást Orbán Viktor miniszterelnökre, a tárgyalásos békéről vallott álláspontjuk egyezőnek tűnik.

Robinson szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország a háború erősebb szereplője, és az előnye növekszik. Bár nem zárható ki, hogy mindez megfordul, inkább hihető Oroszország jövőbeli előnye. "Nem is Oroszország előnye a kérdéses, hanem annak mértéke" - írja elemzésében a szakértő, akinek mesterdiplomája van orosz és kelet-európai tanulmányokból.

Ukrajna ezzel szemben komoly kihívásokkal néz szembe. Nem csupán területet veszít, hanem a jövőbeli lehetőségeit is egyre szűkebbnek érzi. A professzor több olyan tényezőt is feltárt, amelyek a háttérben meghúzódnak:

A professzor szerint jelenleg Oroszország kezeli jobban a lemorzsolódást, miközben az is látszik, hogy az orosz morál erősebben kitart, mint az ukrán. "Nincs nyilvánvaló ok arra gyanakodni, hogy rövid- vagy középtávon bármelyik tényező jelentősen megváltozna Ukrajna javára.

Ez alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az ukrán kormány által megfogalmazott, az összes elvesztett terület visszaszerzésére vonatkozó feltételek mellett az abszolút ukrán győzelem elérése gyakorlatilag lehetetlennek tűnik.

- fogalmazott a professzor, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak biztosított a győzelme abban az értelemben, hogy olyan domináns pozíciót szerez, hogy bármilyen feltételeket rákényszeríthet Ukrajnára.

Természetesen egy ilyen kimenetel továbbra is elképzelhető, például abban az esetben, ha az Ukrajnának adott nyugati támogatások hirtelen megszűnnek, vagy ha az ukrán csapatok lelkesedése drámaian csökken. Azonban, ha ezek a körülmények nem állnak fenn, Oroszország jelenlegi előnye nem elegendő ahhoz, hogy ilyen drámai fordulatok következzenek be.

Robinson professzor szerint a békekötés egyik legnagyobb akadálya többek között a kölcsönös bizalmatlanság. Az ukrán vezetés attól tart, hogy Oroszország bármilyen tűzszünetet csak erőgyűjtésre használna fel egy újabb támadáshoz. Az oroszok ugyanezt feltételezik Ukrajnáról, különösen az után, hogy nyugati vezetők elismerték: a 2015-ös minszki egyezményt valójában csak időnyerésre használták fel.

A tanulmány szerzője szerint a leggyorsabb út a békéhez az lenne, ha a gyengébb felet - jelen esetben Ukrajnát - sikerülne meggyőzni arról, hogy változtasson álláspontján. Ehhez azonban biztosítékokra van szükség.

A NATO-tagság kérdése rendkívül lényeges szempont: Ukrajna számára ez a lépés a legfőbb garanciát jelentené egy esetleges újabb orosz offenzíva ellen, míg Moszkva ezt éppen a legkomolyabb fenyegetésként értékeli.

Ha Ukrajna elé hamis illúziókat vetítenek, mint például a NATO-tagság lehetősége vagy a nyugati közvetlen beavatkozás ígérete, az felesleges optimizmust szülhet. Ez pedig megnehezíti, hogy Ukrajna reálisan felmérje helyzetének gyengeségeit és kihívásait. Az ilyen hamis remények csak elterelik a figyelmet a tényleges problémákról, és gátolják a hatékony válaszlépések kidolgozását.

- írja a szakértő. Hangsúlyozza, hogy a békekötéshez mindkét fél biztonsági garanciákat igényel. Az ottawai szakértő szerint ez lehet a kulcs a megoldáshoz.

Olyan megoldásra van szükség, amely biztosítja Ukrajna védelmét egy esetleges újabb orosz agresszióval szemben, miközben nem provokálja Oroszországot. Ez a feladat rendkívül összetett, de elengedhetetlen a tartós béke kialakításához.

- hívja fel a figyelmet a professzor, aki hangsúlyozza, hogy Oroszországot kezdetben a biztonsági aggodalmai hajtották a háború kirobbantására, míg Ukrajna a megszállást követően jogosan fél egy újabb támadástól. Ennek megfelelően bármilyen békemegállapodásnak mindkét fél biztonsági érdekeit figyelembe kell vennie.

Elérkezett az a pillanat, amikor a győzelem által elért béke politikája helyébe egy új, tiszta és egyszerű békepolitika lép. 2025 januárjában Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki posztjára lehetőséget nyújt arra, hogy egy ilyen irányvonalat képviseljünk és valóra váltsunk.

- fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Joe Biden elnök eddig nem jelezte érdeklődését a békefolyamat közvetítésével kapcsolatban.

Trump azonban kifejezte szándékát, hogy lépéseket tegyen a helyzet megoldására, és ennek érdekében Keith Kellogg tábornokot bízta meg Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos különleges megbízottként. Kellogg fő feladata az lesz, hogy felfedezze a háború lezárásához vezető lehetséges utakat.

Az ukrán katonák feszülten készítik elő az FH-70-es tüzérséget, miközben a Bakhmut irányába irányuló műveletekhez készülődnek. A felvétel 2024. december 6-án készült, és a helyzet drámai feszültségét tükrözi. A kép készítője Diego Herrera Carcedo, akinek munkáját az Anadolu és a Getty Images is méltatja.