Az utolsó lehetőség: súlyos üzemanyagár-emelkedés fenyegeti a régiót, ha Szerbia nem cselekszik sürgősen.
Szerbia nyersolaj-importja, valamint a térség üzemanyagellátása komoly kihívások elé nézhet, amennyiben a többször elhalasztott amerikai szankciók végre életbe lépnek június 27-én. Emellett a kedden bejelentett orosz fosszilis energiahordozókról való leválási terv következtében előfordulhat, hogy a magyar-szlovák olajvezeték projekt jelentősége is megkérdőjeleződik.
Szerbia és Magyarország egy innovatív kőolajvezeték gyorsított építésén fáradozik, amely lehetővé tenné az orosz kőolaj közvetlen szállítását a szerbiai Pancsova finomítójába. Ezzel a lépéssel Szerbia jelentős mértékben csökkenthetné függőségét a horvát infrastruktúrától és a tengeri szállítmányoktól. A pancsovai finomító, amely napi 96 ezer hordó olaj feldolgozására képes, jelenleg teljes mértékben a horvát Omisalj kikötőhöz csatlakozó Adria vezetékre támaszkodik, így az új vezeték építése komoly stratégiai előnyöket kínál.
Amennyiben a kedden bejelentett uniós rendelettervezetet elfogadják, akkor 2027 végével egyetlen egy EU-s tagállam sem importálhat orosz kőolajat vagy földgázt. A két ország közötti olajkapcsolat pedig éppen nagyjából 2028-ra épülhet ki. Így még az is előfordulhat, hogy a beruházás értelmét veszti időközben. Hozzá kell tenni, hogy Szerbia nem EU tag, ezért rá nem vonatkoznak a tiltó szabályok - de az már kérdéses, hogy Magyarország tranzitországként működhetne-e ebben az esetben, saját felhasználás nélkül.
Mindezen kérdőjelek ellenére, az SP Global tudósítása szerint Oroszország készen áll arra, hogy nyersolajat szállítson Szerbia részére, ha az szükséges és versenyképes - jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes június 19-én a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A miniszterelnök-helyettes szerint a magyar-szlovák olaj-összeköttetés egy
Ez egy kiemelkedő kezdeményezés, amely lehetőséget teremt Szerbia számára a szállítási útvonalak sokszínűsítésére. A projekt nem csupán gazdasági előnyöket kínál, hanem hozzájárul a régió logisztikai hatékonyságának növeléséhez is.
A vezeték tervei akkor váltak sürgetővé, amikor januárban az amerikai szankciók célkeresztjébe kerültek az orosz érdekeltségek a szerb finomítóban. Az új jogszabály a Gazprom Neftet, valamint a legalább 50%-os, tehát többségi részesedéssel bíró vállalatokat érinti, köztük a pancsovai finomítót üzemeltető szerb NIS-t is. Többszöri haladék után Szerbia most elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy egy (végső) döntést hozzon a helyzettel kapcsolatban.
június 27-i határidővel néz szembe a szankciók életbe lépése előtt,
A nyersolajellátás folytonosságát komoly veszélyek fenyegetik. Ha a NIS nem tud eleget tenni az amerikai követelményeknek, akkor nem lesz képes kifizetni a pancsovai finomítót ellátó horvát csővezeték-üzemeltetőt, a Janafot, mivel a szankciók következtében nem fogadhat el tőle anyagi juttatásokat.
Ha a szerbiai olajfinomító termelése leáll, az jelentős hatással lesz az egész régió üzemanyagpiacára, aminek következményeként áremelkedés várható. Ugyanakkor Szijjártó Péter február közepén a szerb közszolgálati televíziónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a Mol kész segítséget nyújtani Szerbia számára a helyzet kezelésében.
Amennyiben a szerbiai finomítói kapacitásokat kizárjuk a regionális összesített adatokból, komoly kihívásokkal nézhet szembe a helyi olajpiac. Ha a szerbiai finomító nem képes feldolgozni a rendelkezésre álló nyersolajat, alternatív forrásokból kell benzint beszerezni, ami nemcsak a minőség, hanem a logisztikai szempontok miatt is komoly nyomást gyakorol a regionális benzinpiacra. Ennek következményeként az árak és a költségek emelkedése várható.
„Ekkor Szijjártó megjegyezte.”
