Az óvodai nevelés új országos alapprogramja a legfrissebb irányelveket és megközelítéseket ötvözi, hogy a legjobb alapot nyújtsa a kisgyermekek fejlődéséhez. Ez a program nem csupán az oktatási tartalmakra fókuszál, hanem a gyermekek szociális, érzelmi és

A pedagógiai programok módosítását legkésőbb szeptember 1-ig el kell végezni.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetője szerint az Orbán-kormány a hazai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve - a frissen módosított Alaptörvény értékeit és az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségit figyelembe véve - határozta meg az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

Az alapfelvetésük az volt, hogy...

Az Alapprogram egyebek mellett kimondja, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások - beleértve a spontán és tudatos nevelő hatásokat is - együtt határozzák meg. Szeptembertől az óvodai nevelésben biztosítani kell minden gyermeknek, hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, önmagához képest fejlődjön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvoda nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Az óvodáskorú gyermek fejlődése szempontjából a család a legfontosabb helyszín, míg az óvoda szerepe ennek kiegészítése. Az óvoda működésének kereteit alapelvek és általános feladatok határozzák meg, emellett pedig a mindennapi óvodai élet megszervezésének irányelvei, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek is nagy jelentőséggel bírnak.

Az óvodai élet megszervezésekor fontos szempontként jelenik meg, hogy a jövőben a gyermekek fejlődése és jóléte érdekében olyan környezetet alakítsunk ki, amely támogatja a kreativitásukat és szociális készségeik fejlődését. A játékos tanulás és a közösségi élmények kiemelt szerepet kapnak, hiszen ezek segítik a kicsik önállósodását és a világ felfedezését. Az óvodai programok tervezésekor figyelembe kell venni a gyermekek egyéni igényeit és érdeklődési köreit, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb utat a tanulásban és a fejlődésben.

a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó - amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett - iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.

A tanköteles korú, de óvodai környezetben nevelkedő gyermekeket is nagycsoportosként kell figyelembe venni. Korábban több szakmai és civil szervezet is kifogásolta ezt a megközelítést, azonban a jövőben a gyermekek fejlődésének alaposabb megértése érdekében a tankötelezettség kezdetekor elvégzendő diagnosztikus mérések válhatnak szükségessé.

Az új rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a felmerülő igényekhez.