Az Európai Unió készen áll arra, hogy válaszlépéseket tegyen az Egyesült Államok által bevezetett vámok ellen.
Az Európai Bizottság alelnöke bejelentette, hogy előkészítettek egy intézkedéscsomagot, amely körülbelül 72 milliárd euró értékű amerikai terméket érintene. Ez a lépés annak tükrében válik aktuálissá, hogy újabb amerikai fenyegetések merültek fel, és ha a tárgyalások végül nem hoznak eredményt, akkor ez a csomag aktiválásra kerülhet.
Maroš Šefčovič, az Európai Unió kereskedelmi biztosa hétfőn egy rendkívüli ülés keretében ismertette az uniós kereskedelmi miniszterekkel azt a listát, amelyen a megtorló vámok alá eső, összesen 72 milliárd euró értékű amerikai termékek szerepelnek. Ez az esemény Brüsszelben zajlott, és közvetlenül a hétvégén kialakult feszültségekre reagált, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 30%-os vámokkal sújtja az uniós importot.
"Minden eredményre fel kell készülnünk, beleértve, ha szükséges, a jól átgondolt, arányos intézkedéseket is, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt a transzatlanti kapcsolatainkban" - mondta Šefčovič, hozzátéve: "A Bizottság a mai napon megosztja a tagállamokkal az áruk második listájára vonatkozó javaslatot, amely mintegy 72 milliárd euró értékű amerikai importot jelent. Most lehetőségük lesz megvitatni azt".
A Bizottság által benyújtott javasolt lista hivatalos jóváhagyásra vár a tagállamok részéről. A felsorolás különféle termékeket tartalmaz, többek között amerikai gyártmányú repülőgépeket és Bourbon whiskyt.
Július 12-én, a hetekig elhúzódó tárgyalások eredményeként Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, közösségi média platformján publikálta azt a levelet, amelyet a Bizottságnak címzett. A levélben kifejezte, hogy ha augusztus 1-jéig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor 30%-os vámot fog bevezetni az Európai Unióból érkező importtermékekre.
A múlt héten úgy tűnt, hogy a tárgyalások végre a célegyenesbe fordultak, és az Európai Unió, bár vonakodva, de beleegyezett, hogy a behozatalra 10%-os alapvámot vetnek ki. A specifikus ágazati mentességekről még folytak a megbeszélések, de az EU-nak sikerült elérnie, hogy a repülőgépeket és a szeszes italokat 0%-os vám alá helyezzék, míg az Egyesült Államokban néhány mezőgazdasági termékre 10%-ot meghaladó vámot szabjanak ki.
"Nagyon közel voltunk az elvi megállapodáshoz" - sajnálkozott Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter.
Jelenleg az Egyesült Államok 50%-os vámot alkalmaz az uniós acél- és alumíniumtermékekre, míg az autókra 25%-os, minden egyéb uniós importárura pedig 10%-os vámot ró ki.
Egy uniós diplomata szerint az uniós megtorlás kiterjedhet az alumíniumhulladék exportjának ellenőrzésére is, amire az USA-nak szüksége van.
Az Európai Unió továbbra is a párbeszéd és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozza.
Maroš Šefčovič úgy véli, hogy transzatlanti kapcsolataink mindenképpen megérdemlik a tárgyalások útján keresett megoldásokat, amelyek elősegítik a stabilitás és az együttműködés újjáépítését.
Július 13-án Ursula von der Leyen, a Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a tervezett, 21 milliárd euró értékű amerikai termékekre vonatkozó megtorló intézkedések végrehajtását július 15-ig elhalasztják.
Egy uniós diplomata nyilatkozata szerint az uniós nagykövetek legutóbbi találkozóján kezdetben arról határoztak, hogy az év végéig elhalasztják a szükséges intézkedéseket. Azonban Trump legújabb bejelentései arra ösztönözték őket, hogy sürgősebben cselekedjenek. Ennek következtében a határidőt augusztus 1-jére módosították.
A tagállamok hétfőn bemutatott egysége mögött a diplomaták tisztában vannak azzal, hogy bonyodalmak várhatóak, amint az Egyesült Államokkal kötött egyezmény napvilágra kerül.
„Legyünk őszinték: mindannyian saját nézőpontjainkat fogjuk érvényesíteni” – nyilatkozta egy tagállami tisztviselő az Euronewsnak. A tisztviselő elismerte, hogy a megállapodás megkötése után egyes országok kemény retorziókat fognak követelni, míg mások igyekeznek elkerülni a konfliktus eszkalálódását, attól függően, hogy melyik stratégiai ágazatuk érintett legjobban az Egyesült Államok intézkedései által.
Franciaország határozottan képviseli álláspontját az Egyesült Államokkal szemben, és eltökélten arra törekszik, hogy az Európai Unió rendelkezésére álló összes eszközt mozgósítsa. Ennek részeként fontolóra veszi a kereskedelmi védelem 2023-ban elfogadott "nukleáris opciójának" alkalmazását, amely a kényszerítő intézkedések ellen nyújt védelmet. Az ország célja, hogy minden lehetséges módon megvédje érdekeit a globális kereskedelmi viszályokban.
Laurent Saint-Martin, Franciaország kereskedelmi minisztere a Tanács ülésén kifejtette: "Az amerikai elnök által az utóbbi időszakban alkalmazott nyomás gyengíti a tárgyalási pozíciónkat, és arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy bizonyítsuk, Európa valódi nagyhatalom." Hozzátette: "Európa akkor válik tényleges nagyhatalommá, ha képes demonstrálni a gyors és hatékony reagálás képességét."
"Az USA eszkalációs dominanciával rendelkezik" - mondta egy másik uniós diplomata az Euronewsnak.
Vasárnap Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, határozottan elutasította a kényszerítő intézkedések bevezetését. „A kényszerítés elleni eszközt csak rendkívüli körülmények között szabad alkalmazni” – fogalmazott, majd hangsúlyozta: „Jelenleg még nem állunk azon a ponton.”
Az eszköz lehetővé tenné, hogy az EU engedélyeket és szellemi tulajdonjogokat vonjon vissza külföldi vállalatoktól, köztük amerikai technológiai óriáscégektől.
