Az éghajlatváltozás következményeként a legutóbbi európai hőhullám során a halálos áldozatok száma drámaian megnőtt, háromszorosára emelkedett.
A "csendes gyilkos", a június-júliusi hőhullám a becslések szerint sokkal több emberéletet követelt, mint a tavalyi valenciai áradások - állapítja meg egy friss gyorselemzés.
A legutóbbi hőhullám következtében 12 európai városban a becslések szerint 1500 ember veszítette életét, ami közvetlen kapcsolatban áll az ember által előidézett éghajlatváltozással – derült ki egy friss felmérésből.
Az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine tudósai szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a hőhullámok akár 4°C-kal is melegebbek lettek Európában, és ez megháromszorozta a június 23. és július 2. között tartó hőség okozta halálesetek számát.
Ez az első alkalom, hogy gyorselemzést végeztek egy hőhullám kapcsán, amely a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgálja. Az elemzés csak körülbelül tucatnyi városra vonatkozik, azonban a kutatók becslése szerint a halálos áldozatok száma Európa-szerte több tízezerre rúghat.
"Ez világosan jelzi, hogy az éghajlatváltozás drámai módon befolyásolja az extrém hőséget, ám a jelenség valódi mértékét még mindig csak kevesen ismerik fel" - nyilatkozta Dr. Friederike Otto, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának klímatudományi professzora.
Amennyiben továbbra is a fosszilis tüzelőanyag-ipar érdekeit helyezzük előtérbe, és a valódi csökkentéseket halogatjuk, egyre több ember élete kerül veszélybe. E mindez csupán egy kicsiny, de gazdag és befolyásos kisebbség anyagi előnyének érdekében történik.
Az éghajlatváltozás által okozott hőség következtében bekövetkező halálesetek pontos számlálásához a kutatók először a múlt időjárási adatainak részletes elemzésébe kezdtek. Céljuk az volt, hogy megállapítsák, milyen lett volna a hőmérséklet egy olyan forgatókönyvben, ahol a bolygó nem tapasztalt volna 1,3°C-os melegedést.
A klímaváltozás, melynek fő mozgatórugói az olaj, a szén és a gáz elégetése, valamint kisebb mértékben az erdőirtás, jelentős hatással van a hőmérsékletre. A legfrissebb kutatások szerint ez a jelenség 1-4°C-kal fokozta a hőhullámok intenzitását. Ráadásul, a korábbi évekkel ellentétben, ezek a hőhullámok már júniusban megérkeznek, korábban, mint valaha.
Az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata, a Copernicus legfrissebb kutatása szerint 2025 júniusa Európa történetében az ötödik legforróbb hónapnak számított. Ezt a hónapot két jelentős hőhullám jellemezte, amelyek közül a második június 30. és július 2. között zajlott. Ekkor a felszíni levegő hőmérséklete számos országban meghaladta a 40 °C-ot, míg Spanyolországban és Portugáliában a hőmérők 46 °C-ig kúsztak fel.
A World Weather Attribution csapata ezt követően a múltbeli kutatásokra támaszkodva elemezte a hőség és a napi halálozások közötti összefüggéseket, figyelmen kívül hagyva az okokat, és összesen 12 várost vizsgáltak meg. A kutatás során megbecsülték, hogy a hőség milyen mértékben járult hozzá a halálesetek számához, mind a legutóbbi hőhullám, mind pedig egy elképzelt, hűvösebb időjárási esemény tíz napos időtartama alatt.
A kutatás adatai alapján a városokban - Lisszabontól Budapestig - körülbelül 2300 ember életét vesztette a szélsőséges hőmérsékletek következtében. Ha az éghajlat nem tapasztalta volna ezt a felmelegedést, akkor várhatóan mintegy 1500 fővel kevesebb többlethalálozás következett volna be. Ez azt jelenti, hogy a többlethalálozások 65 százaléka közvetlenül a klímaváltozásra vezethető vissza.
"Bár a hőhullám következtében bekövetkezett halálesetek számát csak becslések alapján tudjuk meghatározni, hiszen valós idejű statisztikák beszerzése szinte lehetetlen, a nagyságrend azonban egyértelműen aggasztó - ahogyan azt több, szakértők által alátámasztott tanulmány is igazolta" - nyilatkozta Dr. Otto az újságíróknak.
A legfrissebb becslések alapján a hőség következtében bekövetkezett halálesetek számos nagyvárosban jelentős mértékben megemelkedtek. Milánóban 317, Barcelonában 286, Párizsban 235, Londonban 171, Rómában 164, Madridban 108, Athénban 96, Budapesten 47, Zágrábban 31, Frankfurtban és Lisszabonban egyaránt 21, míg Sassariban 6 haláleset köthető az éghajlatváltozás hatásaihoz. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a globális felmelegedés súlyos következményekkel jár a városok lakóira nézve.
Ez azt jelenti, hogy a várható halálos áldozatok száma valószínűleg meghaladta más, nemrégiben bekövetkezett katasztrófákét, például a tavalyi valenciai árvizét, amely 224 ember életét követelte, valamint a 2021-es északnyugat-európai árvizet, ahol 243 áldozat volt.
Bár a legtöbb többlethalálozás Milánóban történt, a becslések szerint a legnagyobb arányban Madridban következett be, 90 százalékban, mert a hőmérsékletet gyorsan lépte át azt a küszöbértéket, ahol a hő okozta halálozás gyorsan növekszik.
A kutatók szerint Madrid központi elhelyezkedése Spanyolországban jelentős hatással van a város éghajlati viszonyaira. A távolság a parttól meghatározó: minél messzebb helyezkedik el valaki a tengerparttól, annál markánsabbak az éghajlatváltozás jelei, különösen a szélsőséges hőség esetében. Ez annak köszönhető, hogy az óceán hőmérséklete lassabban emelkedik, mint a szárazföldé. Ezzel szemben Lisszabon előnyben van, hiszen közvetlen tengeri kapcsolata révén kedvezőbb éghajlati körülményekkel bír.
Dr. Garyfallos Konstantinoudis, az Imperial College Grantham Institute - Climate Change and the Environment oktatója hangsúlyozza, hogy "a hőmérséklet minden tized fokos emelkedése jelentős következményekkel jár. Legyen szó akár 1,4, 1,5 vagy 1,6 °C-ról, ezek a látszólag kicsi eltérések drámai hőhullámokhoz vezethetnek, valamint a hőség miatt bekövetkező halálesetek számának ugrásszerű növekedéséhez."
A kutatás eredményei szerint az éghajlatváltozás következményeként bekövetkező halálesetek 88%-a a 65 éves vagy annál idősebb korosztály tagjait érinti. Ez a megállapítás hangsúlyozza, hogy a hőhullámok idején a krónikus betegségekkel küzdő idősek a legnagyobb veszélynek vannak kitéve az idő előtti halálozás szempontjából.
Az éghajlatváltozás okozta árvizekkel és erdőtüzekkel ellentétben a hőhullámok csendes gyilkosnak számítanak.
"A hőhullámokban elhunyt emberek többsége otthon vagy a kórházakban hal meg, mivel a szervezetük túlterhelté válik, és enged a már meglévő egészségügyi állapotoknak [mint például a szívbetegség, a cukorbetegség és a légzési problémák]" - mondja Dr. Malcolm Mistry, a London School of Hygiene & Tropical Medicine adjunktusa.
De minden korosztálynak komolyan kell vennie a veszélyt - ellentétben azzal, amit a média egyes képei sugallnak a strandon játszadozó emberekről. "Sokan úgy érezhetik, hogy legyőzhetetlenek, pedig nem azok" - mondja Dr. Otto.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy Európában jelentős fejlődés figyelhető meg a hőségvédelmi cselekvési tervek kidolgozásában. Ezek a nemzeti tervek világosan körvonalazzák azokat a lépéseket, amelyeket a rendkívül magas hőmérséklet bekövetkezése előtt és alatt érdemes végrehajtani. Emellett a hatóságok egyre aktívabban osztják meg a lakossággal a szükséges információkat, ezzel is növelve a közvélemény tudatosságát a hőség elleni védekezés fontosságáról.
Ahhoz azonban, hogy megvédjük az embereket a veszélyesebb hőhullámoktól, elengedhetetlenek a városi hőszigethatás csökkentésére irányuló hosszú távú stratégiák - például a zöld és kék területek bővítése -, valamint a rövid távú intézkedések, például a hűtési központok és a kiszolgáltatott polgárokat támogató rendszerek - teszik hozzá.
Végső soron a leghatékonyabb és leglényegesebb lépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése. Dr. Otto hangsúlyozza: „A fosszilis tüzelőanyagok égetésének leállítása az egyetlen lehetőség arra, hogy megelőzzük az európai hőhullámok további tragikus következményeit.”
"Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora, aki nem volt részese az elemzésnek, megjegyzi, hogy a felmelegedő éghajlat egyértelműen hozzájárul a hőhullámok fokozódásához."
A közösségeknek alkalmazkodniuk kell az egyre fenyegetőbbé váló világhoz, amelyhez ellenállóbb infrastruktúrákra és hatékonyabb figyelmeztető rendszerekre van szükség. Az időjárási szélsőségek fokozódását viszont csupán az üvegházhatású gázok gyors és jelentős csökkentésével, valamint a társadalom minden szegmensének összefogásával tudjuk megállítani.
Dr. Chloe Brimicombe, a Királyi Meteorológiai Társaság éghajlatkutatója kiemelte: "Az ilyen típusú kutatások rendkívül jelentőséggel bírnak, és egyre szélesebb körben alkalmazzák őket az éghajlatvédelmi perek során, ahol különböző csoportok államokat és vállalatokat vonnak felelősségre az éghajlatváltozás következményeiért." Az éghajlatváltozással kapcsolatos jogi eljárásokban tehát egyre inkább alapként szolgálnak.
